Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-26 / 142. szám
Ara 40 korona, Eger, 1923. június 26. kedd XL évf. 142. sz. 0 Előfizetési dijak postai szállítással Egy hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K----nem fogadunk el. H irdetések Q cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. mmmm POLITIKAI NAPILAP. Felelős sze- kesztő: BBEZNAY IMRE tnezőtSrHányi „JíősöH szobránál!“ leleplezési ünnepsége. — Saját tudósítónktól. Eger, 1923. június 25. A világháborúban eieseit 100 mező- tárkányi hős emlékére emelt szobrot, Mezó- tárkány községe, f. hó 24 én, díszes ünnepség keretében leplezte le. A szoboravatő ünnepségen megjelentek Mayer János v miniszter, a vármegye notabilitásai, az egri helyőrség küldöttsége, a MANSZ és a Földműves Szövetség képviselői. Ismét lehullt egy szobor ről a lepel, ismét föltámadt halottaiból egy szobor honvéd s a száz halott hős vele együtt újjászületett aranybetűkkel vésett márványlapon, egy község vii- rasztő kegyeletében így támadnak fel ők! Hideg, büszke, dacos szobrok emelkednek ki a földből galíciai, doberdói tömegsírok névtelen hőseivel. S az ő feltámadásuk a mi feltámadásunk is lesz. A szobor-lelepzési ünnepségről, mint az Egri Népújság kiküldött munkatársa, az alábbiakban számolok be : Füzesabonyban lovas bandérium fogadta a küldöttségeket. Vasárnap reggel nyolc óra után már gyülekeztek a küldöttségek az egri pályaudvaron. Biró Ferenc és Görömbölyi Jő z*ff a Földműves Szövetséget képviselik, majd megérkezik a tekintetes vármegye : vitéz Bobory György dr. főispán, Isaák Gyula alispán, Puchlin Lajo:s vm. főjegyző, Heveid Gusztáv és Hellebronth Pál vm. másodfőjegyzők, Okolicsányi Imre főszol gabirő, Tömösváry János szolgabiró ős Lukács Gyula dr. vm. aljegyző. A vonat indulása előtt néhány perccel jön a MANSZ. küldöttsége, Zalán Antalné ezredesné és Gaál Piroska polg. isk. tanárnő, továbbá az egri helyőrség küldöttsége, Zalán Antal ezredes, vitéz Gaály Ernő őrnagy, vitéz Szentirmay Zoltán százados, Uszkay György százados, Nicki Károly és Leide Richard főhadnagyok. Füzesabonyban lovas bandérium s a hintók egész serege várta a vendégeket. Nemsokára hosszú kocsisort röpített a porfelhő« országút. A kocsisor élőn a fekete magyar ruhás, nemzetiszínű vállszalagos, lovasbandérium vágtatott. S a kocsiban ülők gyönyörködve nézték a kövér kukoricásokat, az el elmaradó kövér búzatáblákat, virágzó burgonyaföldeket, amelyek fölött napsugár-szárnyakon lebegett a reménykedő magyar élet, a termékenység. A fogadtatás. Amikor az ünneplő község első házai föltűntek, lengő nemzeti zászlók üdvözöltek bennünket. Egy tüzoitő trombitából felharsant a háromszoros «Vigyázz». A községháza előtt nagy fekete tömegekben hullámzott a falu népe. Itt leszálltunk a kocsikról s Kalmár Gyula főjegyző a kép viselőtestület élén, szives szavakkal üdvö- í zölte a vármegye reprezentánsait, a katonaságot és a küldöttségeket, akikhez csatlakoztak Szabó Gyula makiári főjegyző, a Magyar Szó főszerkesztője. Somoss Béla bosenyőtelki, Czirbusz Mihály egeríarmosi főjegyzők és Kakuk Ignác, a Földműves- Szpvetség alelnöke. A vendégek és az ünneplő közönség ezután a templomba vonultak, hol Kele István dr. plébános, v. taol. tanár ünnepi szent misét mondott. A szobor a leleplezés előtt. A templomtól balra, a község főterén áll a ponyvákkal bevont szobor, azon a dombon, melyet a község határában lévő földek hantjaiból hordtak össze a kegye- letes kezek. Száz szál gyertya sorakozik a szobor tövében. A dombon karcsú liliomok fehér erdeje nyílik, nevető muskátlikkal. Fehér szegíű-bokrok, rózsa-csokrok bágyadnak a vasárnapi délelőtt felhőtlen ege alatt. A főtér feketepiros gyümölccsel megrakott eperfáin jókedvű gyerekhad tanyázik és majszolja az epret. Fehérruhás földmüveslányok sétálnak a szobor körül S hordják, egyre hordják a jóezagú bokrétát a feketeruhás asszonyok a száz siratott hősnek, a szobor honvédnek, melynek az alakját még födi a lepel, mint az isme retlanség köde a tömegsírokban alvó katonákat. Megkezdődik az ünnepség. Délre kondultak a harangok, amikor a Mezőtárkányi Önkéntes Tűzoltó-Egylet tűzoltói kordont vontak a szobor körül. A templomból kisurranó Himnusz utolsó dallamai beolvadtak az apró csoportokban beszélgető közönség zsongásába. Felhangzott a jeladó kürt; a templom- ajtóban feltűntek Mayer János volt miniszter, vitéz Bobory György dr. főispán, Isaák Gyula alispán, Zalán Antal ezredes, Puchlin Lajos főjegyző stb. stb. A menet a szobor elé vonult, ahol már sok-sok kis hadiárva nézte, hogyan lobognak fel a fehér gyertyácskák. Száz gyertyalángja... Tán száz bős lelke lobog benne ... ős halkan megnevezik a kis sárgáskék lángokat : — Ez Pozderka János apukámé, az a Molnár Istváné. A himnusz eléneklóse után Kalmár Gyula főjegyző nyitotta meg az ünnepséget a Szózat vigasztaló sorait szőve köny- nyeket fakasztó beszédébe: «Az nem lehet, hogy annyi bzív hiába onta vért. . . Az nem lehet, hogy ész, erő s oly szent Szerkesztőség: Eger, Liceum Kiadóhivatal. Líceumi nyomda Telefon szám II. akarat, hiába sorvadozzanak egy átoksúly alatt. . .» Felhívja a gyermekeket és a serdülő ifjakat, ápolják e szobrot s nau tassák meg, hogy Mezőtárkány népe a hazát nemcsak szeretni tudja, de ha kell, meg is hal érte. Köszönetét mond mindazoknak, akik a szoborra áldoztak, különösen az amerikai magyaroknak. Majd üdvözli a vendégeket. Zalán Antalné ezredesné a MANSZ. nevében helyezi a szoborra a kegyelet virágait. Mayer János volt miniszter a következő szónosr, aki a sötét múltba vet egy pillantást. Emlékezik a veszteit háborúról, melyet a Hinterland defetista politikusai- nak aknamunkája okozott. De beszédéből kicsendűl a reménység is. Zarándokhely legyen a száz halott hős szobra, ahol az erő én kitartás forrása van. Kövesse a község hőseit a vitézség útján! A volt miniszter tartalmas, komoly beszéde után Ujházy Irénke hadiárva kedvesen szavalt egy alkalmi költeményt. Lehűli a lepel. Isaák Gyula alispán, Mezőtárkány község díszpolgára, a feketébe öltözött asszonyok csöndes zokogása közben mondj a el beszédét. A község gyásza előti meg hajtja a fejét és a fájdalom hódolatáv 1 áll a 100 halott hős emléke előtt, akik a haza védelmében vőreztek el. A hála és a kegyelet emberi tulajdonság, de nekünk nem szabad a puszta hálával és kegye lettel megelégednünk, fokoznunk kell ezt az érzést mindaddig, míg vissza nem szerezzük Magyarországot. Beszéde közben a kő szoborról, Vass Viktor és Pongrácz J. Sz. szobrászok művéről, lehűli a lepel. Zászlót tartó, rohamsisakos katona kivont karddal áll a talapzaton, mögötte egy oroszlán alázatosan hajtja meg a fejét. A honvéd fürkészve néz a távolba, mintha láthatatlan ellenséget várna. A szobor oldalán márványlapban csillog a 100 hős neve. Szarvas Antal biró Isaák Gyula al ispántól a község nevében átveszi a szobrot, Ígérve, hogy megőrzi, majd költői szavakkal fordul a hősöahöz, akiknek a sírján nem, gyújt senki gyertyát, akinek a sírjára nem ültet senki virágot. A szobor virágait nekik ültették, a 100 szái gyertyát nekik gyújtották, a virágon nem fognak elhervadni, az emlékezés lángjai nem fognak kialudni soha. Pozderka László hadiárva, egy szőke fiúcska, koszorúzta meg ezután a szobrot megható beszéd kíséretében, majd Zalán Antal ezredes helyezte el tömör, katonás szavak kíséretében az egri helyőrség cserkoszorúját, vitéz Szentirmay Zoltán százados pedig az életben maradt hevesmegyei vitézek koszorújával díszítette a szobrot. Lázár Irénke hadíárva a hadiárvák
