Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-24 / 141. szám
Ára 40 korona, Eger, 1923. június 24. vasárnap XL. évf. 141. sz. jr # Előfizetési dijak postai szállítással F.gg hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Kegyed évre 2600 K -— nem fogadunk el. Hirdetések □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. —am— w- i'iin .............. .... i' niw»iHÉ—iifnaminiifi»nni P OLITIKAI NAPILAP. Fellő rí szerkesztő BREZNRY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.. Telefon szára 11. Nyugatról dereng. Eger, 923. junius 23. Mintha egy kicsit pirkadna az Atlanti óceán partja felől. A sötétség enyhülni kezd s a látóhatáron megj lenik valami halvány fénysáv. Ügy látszik, hogy Anglia békésebb irányzata már eddig is nagy hatással volt Belgiumra s hatása kezd mutatkozni a francia közvéleményben s majdan a politikában is. Idestova félesztendős a Ruhr kérdés, mely az úgynevezett «jóvátétel» egyik szerencsétlen folyománya A gyűlöletében csökönyös Franciaország januárban okot keresett arra, hogy megtorlással éljen Németország ellen Megismétlődött a farkas és bárány meséje. S a gall csapatok meg szállották a németek leggaidagabb és mérhetetlen értékű bányavidékét. Ez a bányavidék egyúttal persze a legszorgalmasabb ipari terület is egyszersmind és így a germánok leghatalmasabb ténye zője a talpraállásban. Olyan terület a Ruhr-vidék, amelyről — ha a germán ész, erő és kitartás megveti ott a lábát — az egész világpolitikát kimozdíthatja sarkaiból. Minden tényezőt bőségesen ont a természet ahhoz, hogy nagyot, merészet, félelmetest tudjon alkotni az emberi szellem. És a franciák nagyon jól tudták, hogy evvel a megszállással majdnem ha lálos csapást mérnek a német közgazda 6ágra, inaguknak pedig véghetetlen értékű javakat biztosítanak. Innét magyarázható, hogy a francia makacsság minden ellenállást a legembertelenebb módon tört le eddig. Goiyő és kötél, vagy leg alább évtizedes fogság jár ki minden né metnek, aki elég bátor arra, hogy szeresse hazáját s szolgálja a németség ér dekeit — a francia önkény ellen. A mű veit franciák kegyetlenkedései, téboly számba menő intézkedései bizony nemcsak Németország gyűlöletét fokozták az izzásig, hanem méltó felháborodást és megbotránkozást keltetlek minden nemzeteknél. Részint ezt érzi a francia politika, midőn hajlamosnak látszik nemi engedékenységre; részint belátja, hogy a német nyomorúságnak, a márka leromlásának — ő is megissza a levét. Hiszen ha Németországnak mindercsepp vérét kiszívja: honnét lesz ereje, hogy a jóvátételt fi zesse? Már pedig a francia politika legerősebb talapzata éppen a jóvátétel címén beözönlő roppant jövedelem. Nem annyira érzelmi rugói vannak tehát a franciáknál mutatkozó engedékenységnek, mint inkább ésszerű meglátása ez annak, hogy a legyőzött ellenséget n8m lehet halálra kínozni s nem lehet meggyalázni, emberi méltóságától megfosztani. . . Mintha egy kicsit pirkadna az Atlanti óceán partja felől. Megcáfolják az albán lázadás hírét. Páris. MTI. (Havas). Belgrádból megcáfolják az albán lázadás hirét és azt állítják, hogy csupán a helyi, szokásos jelentőségű, rendszeresen ismétlődő villongásokról van sző. I Mezőgazdasági hitel.*) Mezőgazdaságunk talpraállitása és kiépítése a legrövidebb és legbiztosabb út boldogulásunkhoz. Eger, 1923, június 23. Agrikulturánk helyreállítása eminens gazdasági érdek. Országos, tapasztalati tény, hogy földmívelésünk a háború óta J hanyatlott. Hanyatlott, mert a magyar J gazda jelenleg kisebb hozamot mutat föl, mint a háború előtt. Ha végigjárjuk a I vasúti raktárakat, kérdést intézünk a rak tárfőnökökhöz, egyértelműen vallják: ke vesebbet terme! a gzda, kevesebbet ad el, kevesebbet hoz a piacra, szállít a köz- fogyasztásra, mint 10 évvel ezelőtt, tehát a békeidőben. A megállapítás annyira közérdekű, hogy se nem lehet, se nem szabad felette egyszerűen napirendre térni. Nem lehet, mérv Csonk' Magyarország agrárállam, főjövedelme, sőt majdnem kizárólagos jövedelme a föld hozama: búza, rozs, árpa, tengeri, krumpli, répa, bor, állattenyész tése. Ha e jövedelmi forrásai bedugúlnak, elvesztette létfenntartásának alapját. A kevesebb termelésnek sok oka lehet. Ezek között a rossz talaj művelés, a rossz vetőmag, a kedvezőtlen időjárás. A rossz talajművelést, a nem nemes magot meg lehet javítani. Több trágya, mély szántás, okszerű művelés, nemes mag. Ezekhez szakkezelés és tőke szükséges. A szakkezelést tanulással, gyakorlattal, a többit tőkebefektetéssel lehet elérni és ezzel eljutottunk a mezőgazdasági hitelhez. Kevés gazda van, aki a mai magas, ijesztően növekvő árak mellett képes kölcsön nélkül befektetéseket eszközölni. Hitelre szorul Ma pedig a hiteligény kielégítése. a kölcsön megszerzése a legnehezebb feladatoknak egyike. A takarékpénztár hitelt mm ád, vagy ha ád. óriási ka matot szed, amit a mezőgazdaság nem bir el. így kénytelen a gazda tervétől elállani s a régi, maradi berendezkedésnél maradni a magyar közgazdaság kárára, szégyenére. A magyar gazdatársadalom útjában álló nagy követ óhajtja elhengeriteni a mezőgazdasági hitelről szőlő novella, a- melvnek tárgyalása már eddig is annyi élénk vitára adott módot és alkalmat. E kérdés megvilágításánál a gazda- társadalom 3 osztályát, a kis-, a közép- és a nagybirtokost veszem. Törpegazda 2—3, 5—10 holddal, kisgazda 10 — 100 holdig közép 100—500— 1000, nagygazda 1000 holdtól fölfelé. A törpe és kisgazda hiteligénye. Minden üzemhez alap- és forgótőke kel). A kisgazdaság alaptőkéje a telek, a ház, kert, szántóföld, állatok, gazdasági eszközök; forgótőke az a pénzösszeg, amellyel üzeme forgalmát fenntartja: bérek, adó, gazdasági szerszámok beszerzése, javítása stb Ha egyholdas kisbirtokot veszünk típusul, az a mai érték szerint 12—14 mii liő koronát képvisel. Ez az összeg magában foglalja a házat, belsőséget, mellék*) Kiváló tollú munkatársunknak ezt az értékes cikkét a «Keresztény Politika» c. jeles folyóiratnak f. évi júniusi számából vettük át. épületeket, két, lovat, tehenet, üszőborjűt anyakocát szaporulatával, szekeret, ekét, boronát, hengert, rostát, 800 ölnyi szőlő karóit, hordóit, kádat stb. Egy nyolcholdas gazda 4 hold őszi, 2 hold tavaszi, 2 hold takarmánynövényt termel. Van 32 q búzája és rozsa, 10 q árpája, 16 q csöves tengerije, 100 q takarmánya, 10 hektó bora, 8 malaoa. Ezeket értékelve: búza és rozs 600,000, árpa 140 000, tengeri 140.000, takarmány 200,000, szalma 100.000, bor'100.000, 8 malac 160.000 K, összesen 1.450.000 K, kereken F5 millió, tehát a törzstőke 10% ka nyers bevétel. Ezzel szemben kiadás vetőmagra 6 q = 100000, háztartásra 6 tagú családnál 10 q = 200.000, lőtartásra 140.000, szölőmegmű velősre, permetezésre 10.000, melléképületek javítása évente 60 000, mestereknek patkolás, ekevasélesítós és szekérjavítás 100.000, adók, föld , jövedelemadó, terhek 50.000, összesen 660.000 K, előre nem látható költségekre 40.000 K = 700.000 K. A maradvány 750.000 K. Ámde e tiszta jövedelemnek beállított összeg csak az esetben érvényes, ha minden jól megy, ha a föld meghozza a maga termését Ily esetben a gazda családját ruháztathatja, befektetést tehet, vásárolhat, földje jövedelmét fokozhatja. Egy két rossz esztendő azonban elég, hogy a tartalékot fölsmész- sze, a befektetéssel fölhagyni kénytelen legyen, gazdasága, háza kiáltó szegénység legyen, vagy pedig kölcsönnel pótolja a hiányt. S ugyancsak össze kell húznia I a gyeplőszárat ha új házat épít, földet | vásárol, gépekkel egészíti ki üzemét, vető- | magját nemes vetőmaggal cseréli fői. Vegyünk egy kézzelfogható esetet, j A gazda bevételét fölemészti a kiadás. Lova elhullott, ami ma 500000 koronát jelent. Egy lóval üzemét nem folytathatja, — kölcsönre szorul Vagy arra a bölcs belátásra jut. hogy a nemes mag a kő zönség-snól jobb. E magfajta 50, sőt 75, 100°/o-kal drágább, 8tni 6 q nál legalább 100.000 korona többkiadást okoz. Vagy régi faekéjét, boronáját módén) szakekével akarja felváltani, újabb 100 000 K, te hetiét kicseréli, mert öreg, a ráfizetés 100000 K. Ez mind tőkebefektetés, inves- titio. E befektetésnek állami kölcsön útján való megszerzése megóvja a gazdát attól, hogy drága kamatot fizessen, kosztba vegye a pénzt. Az állam 15—18 százalékos kölcsöne lehetővé teszi, hogy meg találhassa számítását. E kölcsön kiutalása az O. K. H. fiókjai útján történjék. A faluban az emberek ismerik egymást. Péter szorgalmas, takarékos az egész családja; valóban jó adós 100 000 koronára bekebelezés nélkül is. És a Hitelszövetkezet igazgatósága, ha kiutalja a 100.000 koronát, tudja, hogy jól helyezte el, Péter visszatéríti, nincs nyugta, míg adósság nyomja lelkét. A nagy bankok útján való kiutalás megdrágítja a kamatot, megesik, hogy éppen a kisgazda lesz az, aki nem kap
