Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-24 / 141. szám
1 2 .úixüi «EPUJÖAU 1923. június 24. ez állami olcsó kölcsönből, míg a falusi hitelszövetkezetek, ezek az altruista intézmények kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a pénz odajut, ahová szánták. A közép és nagybirtok hitele. Az eset ugyanaz, mint a kisbirtoknál de arányaiban megnövekedve alakul ki. Közép- és nagybirtokosaink a forradalom, a kommunizmus alatt sokat szenvedtek. A felszabadult tömegszenvedély e két birtokos osztály ellen fordult nagy mérgesen. A magtárakat kirabolták; az állatállományt egymás között szétosztották, levágták ; a bon eíhordoLák, kommunista, terrorista «elvtársak» elgazdáikodíák a készleteket. A háború tartama alatt a rekviráláeok, legyengült jószágállomány, elromlott; gépek növelték e gazdaságok tehertételeit. Nem csoda, ha a közép- és nagybirtok hozama szintén leapadt. Nagyobb jőszágállomány ; új, nemes magvak, műtrágya, szántó-vetőgépek pótlása, talán a juhászat felélesztése, sertésbizlaló léte sítéae, tehenészet beállítása annyi sok terv, hogy ezek megvalósítása évtizedes munka — nem tekintve a gazdasági épületek rekonstrukcióját. Ha csupán csak egyet ragadunk is ki, pl. a tehenészetet vagy a juhászatot, ezer holdas birtoknál sok milliót jelent. Tegyük fel, hogy X. 60 tehénből álló tehenészetet létesít. E célra legalább 50 millióra van szüksége. 40 —50°/« kamaüáb mellett kénytelen lemondani tervéről. Ha ellenben 15—16% ra kaphatja a kölcsönt, előbbre viheti a városi tejellátást, a jobb talajjavítás kérdését. Ha egy tehénre átlag 3000 litert számítunk, évente 100 K egységár mellett, 300.000 K-t jelent, 60 tehénnél 18,000 000 K-t, a kölcsönvett összegnek majdnem */3 részét 50 millió 15°/o-a 7 millió 500 000 K; költségek, takarmányozáson kívül, 1,100 000 K, összesen 8 millió 800 ezer K, .törlesztésre marad 10,000000, vagyis egyötödrész6 a felvett kölcsönnek. A tzaporulat, a tragya mind alkalmasak gazdasági helyzetünk nívójának emelőiére. Épen így tehetnénk számítást szántógéppel, malomberendezéssel, szeszfőzdével, kendergyárral, scagnemesítő-telep, vagy ménes létesítésével. A fő, a jól átgondolt terv, amelynek megvalósításához, ha a szükséges feltételek megvannak, rentabilitása biztos. E birtoknemeknél a kölcsön kiuta lását az altruista és nem a merkantil bankokra bíznám. A merkantilbaDkok csak üzletet kötnek, nem szolgálnak szívesen nemzetgazdasági érdekeket, ellenben itt nem az élelmes faj érdeke, de az őslakő magyar talpraállítása, az ország közgazdaságának megteremtése — a fontos. Befejezésül, hozzávetőleg mily ősz szegre lenne szükség, ha a tervbevttí nagy tranzakciót meg akarnánk csinálni. Hazánk szántóföldje 6,000.000 hold. Ebből */3 kisbirtok, 2/3 közép- és nagybirtok Ha holdanként 50.000 K újabb na fektetést számítunk, akkor 30 milliárdra lenne szükség. Ez a roppant összeg gé pekbe, gépek munkájába, állatállományba, talajjavításba fektetve, az adósoknak legalább 30—35®/0 os több jövedelmet, a hitelező államnak 15% hasznot, a nemzetgazdaságnak 30% ot, vagyis 15 milliárd több vagyont jelentene évente. A kölcsön visszatérítési ideje 10 éven beiül progresszív módon lenne eszközleodő, fedezetéül az adós javai szolgálnának. Tanácsos e nagy műveletet sürgősen végrehajtani, nemcsak azért, mivel országunk földffiívelósügye ezt így kívánja, hanem azért Js, mert a ma konjunktúrája kedvez a mezőgazdasági befektetéseknek. Jöhet idő, amikor ép’ úgy nem lesz keresett cikke, amint a bor, jöhet idő, mikor védővámokkal megölik a magyar mezőgazdaságot, most még képes a versenyre, mert nagy a kereslet. Mihelyt a kocka fordul, megtelt a külföldi piac, fölvevő képessége megszűnt, vagy Románia, Orosz ország nagy, gazdag búzatermő földjei j — mert ütni fog — teljes felkészültséggel elárasztják Európát.^— Csonka-Magyar- várja a kürtszót. országra a mostaninál nehezebb napok * Ezt a gondolatot vegye be a kereez- várnak. Olyan krízis elé kerülhet, ammő- ! tény politika, vigye az életbe, tartsa felben 1892—94 ben volt. Már most készüljön j színen, akár a revanche gondolatát! a nagy versenyre, amelynek ha órája üt, j Csepela Lajos. Az ifjúsági VőrísHcrcszKgyWt tnunKa-Kiállítísa. Az állami polgári fiúiskola kézimunka Eger, 1923. június 23. Mai számunkban megírtuk, hogy az Ifjúsági Vöröskereszt-Egyesület vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg első munka kiállítását az áll. polg. fiúiskolában. Mun , katársunk a délelőtt folyamán megtekin- i tette a kiállítás anyagát. A kiállított tárgyak közül a ruhane- mflek nagyrésze — írja munkatársunk — még vasalásra várt. Misik Erzsébet tanárnő, a polg leányiskola ifj. vöröskereszt egyletének vezetője voit szíves a kiállításra kerülő tárgyak egy részét megmutatni. Pepita harcáéit gyermekruhákat készítettek a tanulók Ízléses, magyar moti vumúgyapjű-himzéssel, továbbá azsúrozott nyersvászonből való egész ruhácskákat is, színes pamuttal, tulipán, rózsa motívumokkal hímezve. Nagyon kedvesek a bájos vászonretikülök, divatos kivarrással, ügye sen tervezett hímzéssel. A leánypolgári készített még háncs kalapokat es papu csókát is. Megnéztem a belvárosi, Makiári- útfés Wesselényi utcai állami iskolák tárgyait. ízléssel megvarrott barchett-ruhács- kák, fehér harisnyák, pamuthorgolások, kézimunka-desszert kosárkák, játékszerek, kitömött nyulacskák, arcképteriók, háncsból készült játók-tágyak a kiállítás tárgyai, melyeit a gyermekek szorgalmáról és a vezetők helyes pedagógiai érzékéről tesznek tanúbizonyságot. Misik Erzsébet tanárnő elmondotta, hogy még a kezdet kezdetén állnak. Ezt a kiállítást azért rendezi az Ifjúsági Vö röskereszt Egyesület, hogy bebizonyítsa életrevalóságát, fegyelmező képességét s a munka szeretettre nevelő hivatását. A kész cikkek eladásra kerülnek. A fönn maradt árúhat Amerikába küldik, hol értékesítik őket. A tiszta jövedelem y3-át a szegénysorsű gyermekek kapják mintegy önsegélyként. Majd Keller Aladár polgári iskolai igazgató és Volszky István tanár vezetésével a polg. fiúiskola kebelében alakult vöröskereszt egylet már kiállított tárgyait tekintettem meg. Fából készült Ízléses magyar motívumokkal festett teherautók, személyszállító gépkocsik, ügyes játékszekerek, ágyac3kák sorakoztak föl előttem 500—400—200 koronás árakkal. Nagyon ügyes munka a tűzoltótorony és a vár, az előbbi 2500 kor., az utóbbi 2000 korona. A magam részéről is meggyőződtem arról, hogy az Ifj. Vöröskereszt Egylet sok más egyéb nemes célja mellett már az iskolában is megkedvelten a gyermekekkel a munkát, mely hasznothajtő, gyű mölcsöző és a fejlődő emberpalántákat előkészíti a nagy, küzdésekkel teljes életre, amelynek forgatagában csak a munka a biztos talaj. Az áll. polg fiúiskola egyletének vezetője vitéz Gály Ernőné tanárnő, munkairányítója pedig Volszky István tanár. A kiállítással kapcsolatosan a polg. fiúiskola kézimunka- és rajzkiállítást ren dezett. S ezzel a kiállítással igazolta a maga életrevalóságát, életrenevelését, praktikum pedagógiai elveit. A kis I. osztályosok agyagtárgyai úgyszólván a tantárgyak segédeszköze', szemléltetői. Helyet talál itt a földrajz ('miniatűr térképek készítése) természetrajz (gyümölcsök, bogarak, virágok) gazdaságtan (növények, gazdasági eszközök), stb stb. A II. osztály papirosmunkái a mértan, a földrajz és a rajz szolgálatában állanak. Feltűnést keltett Csanálosi József, vitéz kiállítása is kapcsolatosan nyílt meg. Gólya Elemér és Sipka Károly papír máséból készült ügyes térképei, amelyek Nagymagyarország hegy- és vízrajzát ábrázolják. Ezután a famunkákat tekintettük meg. Egy hosszú asztal tele volt fából ke szült játékokkal, kocsikkal, ágyakkal, szoba-berendezésekkel, állatokkal, hintázó madarakkal. Egytől egyig ízléssel tervezett finoman festett és nagy rajzbeli ügyességről tanúskodó játékok ezek, amelyek jogosan remélhető, kivonulnak az iskola falai közül és megteremtik a magyar háziipari Ügyes kis játék Lájer József búzaszemet szedegető csirke, és dolgozó kovács-csoportja. A székeiy-berenábat (kapuk) is iparművészi érzékkel megáldott tanulók készítették. S ez a szép eredmény Volszky István tanár odaadó lelkes fáradozásának az eredménye, aki a kézimunka tanítást pár év leforgása alatt előkelő színvonalra emelte a polgárioau. Majd Lipovniezkyné Szeőke Izabella tanárnő a rajzkiállítást mutatta mag. Érdekes a gyermek festőteknikajáaak a fej lődése, hogyan megy át a tol tf estesből az akvareilbe. Szeőke Izabella főként a folt- festésre és a tervezésre fordít nagy gondot, különös figyelemmel van a gyermek jövendő hivatására, tehetségére, hajlamára és a festményekből, tervezésekből az ő magyar lelkének megnyilatkozását láttam : mindent magyaros motívumból terveztet. Nagyon figyelemreméltó Peczkó Gábor hangulatos téli tája (másolás) és Lovassy József tervezései. Az iskola volt növendékének, Jakab Lászlónak az akvareiljeit (parkrészletek) és tervezéseit is kiállították. Izmos tehetségnek bizonyúlt. Lipovniezkyné Szeőke Izabella tanárnő vezetgette. Kár lenne, ha elkallódna az életben. Keller Aladár igazgató panaszkodott, hogy munkaterem és kellő felszerelés híján nem tudják az óhajtóit eredményt elérni. Nem baj. Ilyen lelkes ambíció, szerénység és ez a várakozást felülmúló teljesítmény már most feljogosítják az iskolát arra, hogy a kivánt eredményt a jövő esztendőre várja. Holtpontra jutottak a cseh kereskedelmi tárgyalások. Becs. MTI. A Neues Wiener Tageblatt jelenti Prágából: Azok a tárgyalások, amelyek Csehország és Franciaország kö zött folytak a kereskedelmi szerződések ügyében — holtpontra jutottak. Arra számítanak, hogy július 15-éa szerződéseken kívüli állapotba jutnak. — Franciaország nemcsak a legtöbb kedvezmény elvének alkalmazását utasította vissza, hanem ál talános vámokat szándékozik a legfontosabb cikkekre életbeiéptetni. A prágai gazdakörök hangulata e miatt nagyon iz gatott és előre számítanak egy vámkrizis lehetőségére Az osztenburgi lövöldét nem állítják helyre a németek. Berlin. MTI. A Vossische Zeitung jelenti. Az osztenburgi francia csapatok a város vezetőségétől azt kívánták, hogy az osztenburgi lövöldét, amelyet a ver- saillesi békeszerződés értelmében leromboltak, a francia csapatok céljaira ismét állítsák helyre. A városi tarlács a francia csapatok kívánságát elutasította, mivel annak teljesítése a békeszerződés megsértését jelentette volna.
