Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-06-20 / 137. szám

Ára 40 korona,

Eger, 1923. június 20. szerda XL évf. 137. sz.

Előfizetési dijak postai szállítással

Egg hóra . . 900 K j Egész és félévi előfizetést Negtjed évre 2600 K | ---- nem fogadunk el.

H

irdetések Q cm. 15 K. Kishirdetesek szavanként 15 K.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: SREZNÄYISIRE

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám il.

The small holding.

— A földbirtok novellához. —

Eger, 1928. június 19.

A kisbirtok szintén az angol agrártörekvések tengelyében van. Tanulmányoz zuk, mert az angol mezőgazdaság érdekes jelenségeket tüntet föl s vonjuk is le tanulságait.

Volt idő, a múlt század 80—90 es éveiben, amikor a gabonatermelés nem volt kifizető. Az argentiniai, ausztráliai búza olcsóbb volt Angliában, mint ez angol búza. A mezőgazdák tehát termelési áron alul voltak kénytelenek piacra vinni termékeiket, ami valószínűleg a mezőgazdaság rovására volt. Míg a mezőgazdaságban a szemtermelés nem volt kiadós ég, a tej, a hústermelés tisztességes haszonnal kecsegtetett. Nem csoda, ha a mezőgazdák, elsősorban a nagy gazdaságok átmentek az állattenyésztésre, evégből szántóikat rétekké alakították át.

A háborúban, amikor Angliának nagy gondot okozott az élelmezés, merít a kenyérárak lényegesen emelkedtek: a gazdaságok az egész vonalon visszatértek a régi üzemi ágakra, főleg a magtér- melésre.

Az angol földbirtok eloszlása acreban szólva nem aránytalan. A földterületek legnagyobb része a 20—50 acres birtokosok kezén van. Nagy az 1—5 acresek szá ma, tekintélyes az 5—10, ezek egyénileg teszik a legnagyobb számot, bár a föld java a 20—50 acres tulajdonosoké. 500 acren felüliek földje az összes birtokoknak */»# részét alkotja

1-5 acreig terjedő gazdaságot az angol bill «small holding» nak, kis birtok nak nevezi. A kisbirtokok kisajátítása szakadatlanul folyik erre megszervezett comitée vezetése alatt. Ahol a bizottság újabb small holdingok felállítását tartja szükségesnek, a kisajátítás megindul, megállapítja a vételárat és a törlesztési föltételeket.

E munka nagy körültekintéssel, angol hozzáértéssel, folyik. Az új tulajdonos önállósága csak az esetben indokolt, ha az kellő tudással, tőkével’, szakértelemmel rendelkezik s ha a nagyobb birtokból a kisajátítás gazdaságilag, a népesedés érdekében is kívánatos.

Az új kisbirtokos belekapcsolódik a többi ownerekhez (tulajdonosokhoz) s azonnal megkezdi a termelő munkát családjával ^együtt. A városokhoz közel lévő helyeken . zöldség, tejtermék, baromfi a főcikk, távo labb fekvőkön a juhtenyésztés, búza, rozs, zabtermelés.

Minthogy a kisgazdaság — gépek hiányában, a munkaerő teljes ki nem hasz- ?

nálása miatt — kevesebbet termel, mint a nagybirtok, az angol gazdák szövetkéz nek, szövetkezeti úton szerzik be a mező- gazdasági gépeket, szövetkezeti úton értékesítenek, ugyanígy tesznek a bérlők is, a sveating farmerek.

A mi földreformunkra alkalmazva az angol példát, a következő tanulságokat vonjuk le :

1. a földosztás közgazdasági és. nem taktikai, pártpolitikai kérdés;

2. a földosztást máról-holnapra, kommandóra, csinálni nem szabad, annak az adott helyzetből kell kinőnie, azért konzervatív és nem forradalmasító eljárás vezet célhoz ;

3. Önálló gazdaságot csak ott lehet

létesíteni, ahol ehhez a szükséges föltételek : szakértelem, tőke, megbizhatőság

megvan;

4. a végrehajtást megfelelő, független bizottság végezze, menten minden illegitim beavatkozástól;

5. az új birtokosok szövetkezetté alakuljanak, hogy a termelést egyesülés erejével biztosítsák s a jő értékesítést a maguk hasznára fordítsák.

Ezeken felül nálunk, ahol az új tulajdonosok évi járadékot fizetnek, e célból külön járadékbank létesítendő, amely a régi birtokosok érdekeit kielégíti, miként ezt Oroszországban is megtették 1910-ben, ahol az állami bank volt a fizető intézet.

Röpke megvilágítása ez a nagy kérdésnek, amely könnyűnek csak azok szemében tűnik fel, akik a dolgok velejébe nem hatolnak, de beletekintve, úgy látjuk, hogy Herkulesnek való feladat bizony az.

Ugyan van-e ilyen szellemi óriásunk ?

Dr. Cs. L.

ín

Toríínyhatíság a Közigazgatás államosítása ellen.

A törvényhatósági bizottság ülése.

Eger, 1923. június 19.

Szokatlanűl nagy és élénk érdeklődés mellett tartotta meg a Törvényhatósági Bizottság rendes nyári közgyűlését vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt.

Az elnök-főispán üdvözlő szavai pontban 10 órakor nyitják meg az ülést. Puchlin Lajos vm. főjegyző előterjeszti alispáni jelentését, melynek elhangzása után Plósz István emelkedik szólásra. Sajnálkozással tapasztalja, hogy az aratási rendelkezések enyhítéséről még csak meg sem emlékezik a jelentés. A közös szérűskert9k tűzrendészed szempontból nagyon veszélyesek, de meg gazdasági szempontból megvan az a hátrányuk, hogy a szegényebb gazdák 60—70 ke- resztnyi termésének a pelyvája, amely a mai szűkös viszonyokban takarmányt helyettesít, tönkre megy. Tűzrendészet! szempontból pedig azért veszedelmes, mert ha a szérűskertet egy gonosz kéz fölgyűjtja, a falu egész termése veszélyeztetve van. Ha az egyes gazdasági jidvarokon helyezik el a termést, a gazda jobban megőrizheti és fokozottabb éberséggel óvhatja meg a tűzveszélytől. Majd javasolja, hogy a hol megvan rá a lehetőség, a szérűs kerteket tűzvédelmi okokból fákkal vegyék körül. Nem hallotta az alispáni jelentésben a vármegye politikai helyzetét. Nem hagyhatja sző nélkül a Képes Újság egyik cikkét, mely Nagyatádi, «a kisüstel koronázott* miniszter mögül az egész kis gazda társadalmat bombázza a bolgár forradalommal kapcsolatban. A kisgazdák nem akarnak forradalmat, de ha ilyen

hangot használnak velük szemben, sohasem tudják megértetni magukat. Az ilyen hirlapi cikkezés ellen tiltakoznak. (Nagy zaj). Kéri a főispánt, intézkedjen, hogy a jövőben hasonló támadások ne érhessék a kisgazdatársadalmat s főként a vármegye területén.

Isaák Gyula alispán : válaszában az interpelláló bizottsági tagnak kijelenti, kogy az aratási rendelkezések enyhítéséért a belügyminiszterhez már fölirtak, különben is ez az ügy nem a vármegye, hanem a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. A mi a politikumot illeti, az nem tartozik a jelentésbe. ígéri, hogy fölir a belügyminiszternek, nehogy hasonló esetek ismétlődjenek.

Mártonffy Lajos árv. elnök jelentése után Csepela Lajos dr. emelkedett szólásra : Mindig figyelemmel és megértéssel hallgatták az árvaszéki elnök jelentését. A mai züllött gazdasági életben, sajnos, azt látja, hogy az árvák 30-f-lO milliónyi vagyona csak relatíve marad meg 40 milliónak, mert a korona zuhan s a korona zuhanásával egyidejűén értéktelenedik el a pénzintézetben elhelyezett árva vagyon. Javasolja, hogy az árvák pénzét gyümöí- csöztessék, értékpapírokat vásároljanak rajta, nehogy értékét veszítse. Kéri az árvaszóki elnököt, hogy ide vonatkozóan keressen valami modus vivendit. (Áitalá nos helyeslés.)

Vitéz Bobory György dr. főispán indítványára a legközelebbi (őszi) közgyűlés dátumát szeptember 25-ikében állapította meg a bizottság, mely az állandó választmány javaslatára elhatározta, hogy