Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-06-20 / 137. szám

2

EGRI NÉPÜJ SAU

1923. június 20.

Bethlen István gróf miniszterelnököt feliratban üdvözli.

Nagyobb vita kerekedett Papp István bizottsági tag javaslatánál, aki azt indítványozta, mondja ki a törvényhatóság, hogy a közigazgatás reformjánál (államosítás) a vármegye ősi pilléreit a kormány ne sértse. (Kiabálások: Elfogadjuk. Nem fogadjuk.) A választott tisztviselők csak rabszolgái lennének a mindenkori hatalomnak.

Török Kálmán kanonok elvben hozzájárul a javaslathoz, mindössze annyit kiván rajta módosítani, hogy a reform során a vármegye korhadt részeit újakkal cseréljék föl. Javasolja, hogy a kérdés megtárgyalása végett egy fölirati bizottságot küldjenek ki. Részt vettek még a vitában Papp János, Keglevich Gyula gróf, Plósz

István. Elvben hozzájárúlnak a javaslathoz, úgyszintén Csepela Lajos dr. is, aki a javaslatba be kivonja vétetni, hogy a túlságos centralizáció a nemzet bukásához vezet, mint azt a történelem nem egy példája igazolja. Papp István javaslatához a bizottság egyhangúan hozzájárúlt.

Ezután a választás következett. A főispán a választás időtartamára felfüggesztette az ülést. A megüresedett főszolga bírói állásra Mocsáry György dr. tb. főszolgabírót, az újonnan szervezett árvaszéki ülnöki állásra Zemancsik Endre dr. vm. aljegyzői, a három szolgabírói állásra Gyürky István dr-t, Székelyhídy Gézát, Dobay László dr t választották meg, míg a megüresedett aljegyzői állást Dutkay Gyula nyerte el. A megválasztott tisztviselők azonnal letették az esküt.

Nagyatádi Szabd megtámadtatásánal; ügye a ttemzetgynUsbes.

Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését V«2 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök.

Az elnöki jelentések után bejelentik, hogy Meskó Zoltán napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt.

Győrfty Imre előadó beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését. Ezután Meskó felszólalása következik.

Meskó Zoltán kijelenti, hogy ő a sajtó- szabadság abszolút hive, mégis lehetetlennek tartja, hogy egy magyar társadalmi folyóiratban, amilyen a Képes Krónika, tehát nem politikai lapban, olyan cikk jelenhessék meg, amelyben a magyar kormány egyik tagját, a földművelésügyi minisztert, kikezdi és Sztambulijszkivel hasonlítja össze. Felolvassa a Képes Krónika kifogásolt cikkét.

De nemcsak a Képes Krónika kezdi ki a kormányok tagjait, hanem a Pester Lloyd is, amely vezércikkében hasonlítja össze Nagyatádit Sztambulijszkivel, azzal a Sztambulijszkivel, akiről hivatalosan megállapították, hogy nagy összegeket sikkasztott. Olvasni kezdi a Pester Lloyd cikkét. (Nem érdemes felolvasni.)

Kéri a kormányt, hasson ode, hogy

ilyen cikkek a jövőben ne jelenhessenek meg. (Óriási zaj a szélső baloldalon, a szocialisták és a radikálisok a padokat verik.)

Bethlen István gróf miniszterelnök a többek között a következőket mondotta: Tisztelt Nemzetgyűlés! Az egyik lap, ame lyet a tisztelt képviselőtársam felhozott, politikai napilap, így ezzel szemben eljárásnak helye nincs. A másik azonban társadalmi folyóirat, nem napilep és a- mennyiben politikai -tartalmú cikket közöl, a kormány meg is indítja az /eljárást. Lehetetlenné fogom tenni,hogy ilyen lapok a jövőben politikai mentalitású cikkeket közölhessenek. (Élénk helyeslés a jobb oldalon és a középen.)

Az elnök javaslatot tesz, hogy a nemzetgyűlés ülését holnap d. e. 10 órakor tartsák és napirenden az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása szerepeljen. Ezen- ! kivűl felolvassák az indítvány- és inter- | pellációs könyvet. — A Ház a napirendi I indítványhoz egyhangúan hozzájárul.

Az összeférhetetlenségi Ítélő bizottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása után a Ház áttért a sürgős interpellációkra. Az ülés 2 óra után ért véget.

Emléktábla-avatás (hírdonyi szülőföldjén.

Eger, 1923. június 19.

Az Egri Népújságban már előbb közölt dunántúli Gárdonyi-ünnepségek programm- ját a székesfehérvári rendező bizottság lelkes vezetője: Bilkey Ferenc székesfehérvári r. k. esperes-plébános már összeállította, mely szerint az emléktáblák leleplezésiünnepélye: julius hó 1-én lesz.

Az első programm terve a megváltozott vasúti menetrend miatt módosult, így az első ünnepély Székesfehérvárott lesz d. e. 11 órakor, a második ünnep pedig délután 4 órakor a 15 km. távolságra eső szomszédos Agárd puszta telepen. A vidéki és fővárosi' vendégek a budapesti déli vasút budai állomásáról reggel 6 ó 25 pkor, vagy 7 ó 35 pkor indulnak személyvonaton, esetleg gyorsvonaton : d. e. 8 ó 80 pkor. Érkezés Székesfehérvárra személyvonaton: reggel 7 ó 55 p és

8 ó 56 p; gyorsvonaton pedig: d. e.

9 6 44 p.

Székesfehérvárott az emléktábla leleplezése a vásártéri Bürgermeister-féle

háznál lesz, ahol Gárdonyi Géza ötéves korában lakott és játszott.

A központi gyülekezet és a vendégek Székesfehérvárról d. u. 15 órakor (3) utaznak személyvonaton Agárdra. Érke zés Agárdra : d, u. 15 ó 26 pkor (3 ő 26 p). Az agárdi második leleplezési ünnepély után áz agárdi nagy-uradalomban közös bankett lesz, ahol a fehérváriak és vidékiek : özv. Nádasdy Tamásné grófné vendégei lesznek. A leplezési ünnepélyekre meghívást kapnak : a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, a Gárdonyi Társaság és Eger város. Az egyes irodslmi társaságok 2—2 taggal lesznek képviselve. Eger várost esetleg a Gárdonyi-Társaság egyik tagja fogja képviselni.

Az ünnepségek agilis főrendezője : Bilkey Ferenc székesfehérvári r. k. esperes plébános, a kitűnő tollú író, Gárdonyi egykori barátja — ki még Gárdonyi életében meg akarta jelölni a nagy író agárdi

születési házát, melyet Agárdon csak nem régen derítettek föl. Bilkeynek köszönhető, hogy az emléktáblák ügyét a vármegyénél és a székesfehérvári városi képviselőtestületnél eredményesen dűlőre lehetett vinni. Az agárdi emléktáblát ugyanis Fejérvármegye, a fehérvári emléktáblát pedig Székesfehérvár állítja.

Gárdonyi tanító állomásain szintén hódolnak Gárdonyi emlékének, mert a so- mogymegyei Karúdon és a vasmegyei Sárvárott is emléktáblával jelölik meg Gárdonyi egykori lakóházait.

A dunántúli ünnepélyekről annak idején beszámolunk. (tk.)

KIS HÍREK a nagyvilágból

Külföld. Az osztrák pénzügyi ellenőrző bizottság kőt héten belül 20 ezer alkalmazott elbocsátását követeli. — Francia- ország és Belgium közösen válaszol Angliának. — Franciaországban kormányválság kísért. — Olaszország nem tűri, hogy a kisantant a békeszerződések őrének tolja föl magát. — Amerika tárgyalást kezd adósaival. — Nehézséggel jár az új belga kormány alakulása. — Baldwin beszédet mondott a civilizáció pusztulásáról.

Magyarország. 140 milliót csalt ki a budapesti rendőrségtől egy szélhámos. — Bűzaparitást kérnek az egyetemi tanárok. — A nyugdíjas közalkalmazottak közgazdasági szövetkezetbe tömörülnek. — A főváros nem tud kifizetni két vaggon amerikai zsírt. — A pápai nuncius meglátogatta Győrt. — Delmár Walter nyerte meg az osztrák magyar turaversenyt. — Öttagú intéző-bizottság vette át az Érne vezetését. — Megkezdték a Tisza-per tárgyalását a Táblán. — 50 éves a Ludovika

SZÍNHÁZ ÉS ZENE.

Heti műsor:

Szerdán: Papp Manci felléptével: Lengyelvőr.

Csütörtökön: Névtelen asszony.

Pénteken : Papp Manci felléptével, először Marinka, a táncosnő.

Szombaton: Papp Manci felléptével, másodszor Marinka, a táncosnő.

Vasárnap: Papp Manci felléptével, harmadszor Marinka, a táncosnő.

Hétfőn: Nicodémi világhírű vígjátőka, először: Tökmag.

Az egész heti műsor jegyeit a mai naptól kezdve árűsítja a pénztár.

Kezdete este 8 órakor.

Lengyelvór Stein Nedbál 3 felvonásos operettje. Táblás ház előtt került színre Stein-Nedbál kedves kis operettje: a Lengyelvér. Lehet, hogy Papp Manci miatt telt meg zsúfolásig a ház, de lehet, hogy Johann Estroút Lengyelvér regényét hitték színpadi feldolgozásban. A darab meséje könnyű, de még sem mindennapi. Baranszky lengyel gróf birtokát teljesen elhanyagolva ól Varsóban. A tönkretett birtok következtében csőd előtt áll a gróf. Egyetlen megoldás lenne feleségül vennie Zaremba Helőnt, egy trottli lengyel nemes leányát. Baranszky nem ismeri a leányt, de apja viselkedése folytán hallani sem akar a házasságról. Mielőtt azonban a hullámok teljesen összecsapnának a feje fölött, néhány boldog napot akar tölteni Wandával, egy táncosnővel, akit barátja, Popiel révén ismer meg. Popiel különben hatással van rá. Gazdasszonyát ajánlja a gróf birtokának rendbeszedésére. Zarenka Heléna női önérzetében megsértve rettentő bosszút akar állani Baranszky grófon. Ráveszi Popielt, hogy őt vigye gazdasz- szonynak, ami meg is történik. A birtokot rendbe is hozza, de a bosszú élét lassan- kint teljesen letompítja a szerelem. A gróf feleségül akarja venni a «paraszt gazd-