Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-16 / 134. szám
Ára 40 korona. Eger, 1923. június 16. szombat XL évf. 134. sz. A magyar kereskedelem válsága. Eger, 1923. június 15. Az egyre növekvő drágaság, valutánk romlása válságos helyzetbe hozta a magyar kereskedelmet. A helyzet komoly voltát elsősorban a nagykereskedők érzik, kik külföldről importálnak s külföldi, jó valutában fizetnek, illetve kellene fizetniük. A jó, reális nagykereskedő külföldi hitelt élvez. Vegyük például a textil nagyelárűsítőt, ki Svájcban, Olaszországban, Cseh-, Német-, Lengyel-, Franciaországban kap hitelt. A hitelezés rendszerint 3 hónapra szól. A hi telező cég megbízik üzletfelében s több millióra terjedő hitelnyújtásban részesíti ügyfelét. Elvégre a svájci, olasz, francia gyáros nem azért termel, hogy árúját fölhalmozza, hanem azért, hogy az árún tisztességes polgári haszonnal túladjon; magának, alkalmazottainak kenyeret, jövőt biztosítson. Minthogy az ipari termelés terén konkurrencia van: ha megfelelő vevő jelentkezik, ád árút, kezdetben készpénz ellenében, később hitelre. így jut hitelhez a magyar nagy cég. A külföldi adósságot, hitelt azután svájci, francia, német, olasz, amerikai, csak ritkán magyar koronában lehet leróni. De míg a nagy cég idegen valutában fizet, a tőle vásárló magyar viszontelárútító koronában, mert ő is koronákért ád túl a portékán. A «grossista» így a Devizaközponthoz megy magyar koronáival, hogy külföldi tartozását kiegyenlíthesse. Ámde a Devizaközpont vagy nem ád pénzt, vagy csak biztat. A nagykereskedő nem tud idejében fizetni, ez a sajnálatos körülmény külföldön lerontja az ő hitelét, lerontja az ország hitelét, zavarba jöi\ a nagykereskedők tömege s velük fizetési zavarba az egész nagykereskedelem. Nem csoda, ha a nagykereskedők tele vannak panasszal, újabb rendeléseket nem tesznek és meglévő készleteiket árgus szemmel ellenőrzi a hitelezők megbízottja. A kiskereskedő helyzete valamivel könnyebb, ő nem fizet idegen valutával, de ez a könnyebbség nem tart sokáig. Ez olyan, mint a beteg megkönnyebbülése a súlyos, kritikus betegségben. Nem tart sokáig, csak addig, míg a nagykereskedő raktára ki nem apad. Ha ez a tény bekövetkeznék, a «detailisták* rendre bezárnák boltjaikat, a válságból országos katasztrófa lenne, amitől óvjon bennünket az Ég. A kiskereskedőknél viszont az a baj, hogy óriási befektetésre, szokatlan nagy tőkére van szükségük, ha fenn akarják tartani az üzemet. Különben lassankint «kiárulják» az egész üzletet, mivel pót Az újságíróinál; míg csal; a Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A Ház harmadszori olvasásban elfogadja az országos közlekedési bizottságról, közutakről és vámokról, továbbá a pestis, kolera és sárgaláz ellleni védekezés tárgyában Párisban kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről, továbbá az osztrák köztársasággal kötött választott birői megállapodás becikkelyezéséről szőlő törvényjavaslatot. Farkas István megindokolja indítványát, amelyet a létminimum szabályozása, az index számok hivatalos kimutatása* és a munkabér-egyeztető-bizottság törvényes szabályozása tárgyában előterjesztett. Megindokolja az index-rendszer behozataláról szőlő indítványt. A kormánynak segítenie kell a munkások helyzetén, hogy valamivel nagyobb legyen az ellenálló képességük, mert különben összeroppannak a hihetetlen drágaság súlya alatt. Mindegy akár tisztviselőről, akár munkásról van sző, egyformán sínylik a szomorú állapo [fttniuimuuot sent fizeti!; meg. tokát. Az egyes osztályok helyzetének ismertetése után áttér az újságírókra. Ezeknek a fizetése sem teszi ki a létminimumot. Mi lesz akkor, ha ezeket az embereket sem fizetik, akik a közvéleményt irányítják, akik a nép kiszolgálására vannak hivatva Ismerteti, miként igyekeznek egyes államok a különböző társadalmi osztályok helyzetén segíteni. Vaikó Lajos kereskedelmi miniszter válaszol Farkas István beszédére. Az index-számok jelentősége egészen más az egészséges államokban, amelyeknek pénzügyi és gazdasági helyzete szilárd és más a beteg, sínylődő valutájú államokban. Az mondta Farkas István képviselő úr, hogy ez a módszer sülyedő valutájú országban jól bevág. A tapasztalat épen az ellenkezőjét bizonyítja. Ez a rendszer rossz kihatással volt az ország gazdasági életére és így azoknak is, akiknek érdekében alkalmazták. Ilyen rendszer támpontul szolgálhat egy egészséges állam ban, de egy szegényedő államban lehetetlen azt alkalmazni. Tombol a drágaság az egri piacon. Eger, 1923. június 15. A mai hetipiac valóságos kisvásár képét mutatta. Régen nem láttunk annyi falusit, amennyi vegyes portékájával ma megfordult a piacon: így úgyszólván mindenből nagy volt a felhozatal és a forgalom is, bár mindenféle cikk ára szinte megfizethetetlen. A burgonyakupacok között halad az utunk. Homokos és piszkos, csiráé ez a burgonya s néhol kénytelenek vagyunk nem szívni a levegőt, olyan orrfacsaró a romlásnak induló krumpli szaga. A táblákon mégis ott ezemérmetlenkedik a 100 koronás árjelzés. Mégis veszik; ma kiváltképen a falusiak állották körül nagy számban a krumpli rakásokat. Különben az új burgonya is hódító útra indúlt, a kofák előtt kirakott 10—12 drb. gubacs ára 60—70 korona. Nem nagyon viszik. A tejpiacon is óriási volt a forgalom. Régen nem volt annyi vj, tejföl a piacon, mint ma, pénteken. A tej litere 120 — 110 kor. volt. Túrót félnyolckor már csak kofánál lehetett kapni 60 koronáért csomóját. A vaj darabja (alig 20 deka) 600 korona. A tejfel legnagyobbrészben aludttej, író, liszt és egy kevés valódi tejfel keveréke. Mi lenne itt, ha egyszer a vegyvizsgáló hivatal egy tisztviselője mintaezerzés céljából megjelennék az egri piacon? A baromfipiacon is igen sok volt a megfizethetetlen portéka. 2500 koronára mondtak egy pár csirkét s ehhez viszonyítva szabták meg a tyúk, kacsa, liba árát, amelyet már szinte ki sem merünk írni. Egy tojás 70 korona, ami különösen akkor nem drága, ha kiscsirke is találődik benne. A zöldségpiac is tele van. Az egri asszonyok kertészeti tudományának legszebb dokumentumai alatt roskadoznak az asztalok. Gyönyörű hagymák, retkek, saláták, borsó, kelkáposzta és sok más minden van az árúsok előtt felhalmozva. A borsó megdrágult, 500 korona literje, 1 csomó hagyma 22, 1 fő saláta 12 kor. A reteknek 20 -40 korona csomója. A gyümölcspiacon a cseresznye dominál. 7 óra után már puttouszámra alig árultak, a szállítók ekkorára elvitték a javát. Kofáknál 400 K a ribizli, 400—300
