Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-16 / 134. szám
EGJtU NEBUJSAU 1923. június 16. 2 **w *xws&mrwBmmgm a cseresznye kilója. Volt már sok gomba, meg szamóca is. Másfólliteres edénnyel 500 koronáért vesztegették. Vevő rá alig van, hisz éppan a befőzés kezdetén drá gult meg 200 koronával a cukor. A gyümölcspiac szóién puttonszámra árulják a fát. Bizony hitvány darabocskák, mégis elkelt az utolsó hátiig. 500-600- 800 koronát is elkértek érte. A vásárlók között sok tisztviselőt is láttunk, ami már igazán a legteljesebb tisztviselőnyomor jele. Budaváry László rágalmazóját elítélték. Eger, 923. junius 15. Az Érne. egri csoporjának nagy nép- gyűlése után pár nappal Fischer Simon borkereskedő becsületében mélyen megsértette és súlyos rágalmakkal -illette Budaváry Lászlót, az Érne alelnökét. Budaváry László v. országgyűlési képviselő nevében Fischer Simon ellen Kálnoky Viktor dr. ügyvéd, az Érne egri csoportjának elnöke adott be feljelentést. A rágalmazás! ügyet Szikszay Gyula dr. kir. járásbirő előtt ma délelőtt tárgyalta a kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság. A tényállás a következő: Fischer Simon borkereskedő az Érne népgyűláse után harmadnapra a Miticzky-féle csa megeüzietben azt a kijelentést tette, hogy Budaváry László országcsaló, a kommu nisták által van megfizetve. Gazember. A kereskedésben jelen volt tanúk figyelmeztették Fischert, hogy a meggondolatlan beszédnek következményét is viselnie kell, mire Fischer azt válaszolta, hogy kijelentését, illetve állításait fenntart] a. A ma megtartott tárgyaláson rágalmazás vétsége miatt vonták felelősségre Fischert. A beidézett tanuk megerősítették és igazolták a vádat. A vádlott védője azzal védekezett, hogy a vádlott az elhangzott antiszemitabeszédek hatása alatt fölizgatott állapotában szólta el magát Kálnoky Viktor dr. a főmagánvádló ügyvédje és képviselője a védekezésnek ezt a módját kereken visszautasította, mert — úgymond — napokkal valaminek a megtörténte után senki sem lehet állandóan izgalomban. A bíróság rágalmazásért 30,000 koronára büntette és 5000 korona ügyvédi képviseleti költség megtérítésére kötelezte Fischer Simont, sulyosbbító körülménynek véve azt, hogy a rágalom egy puritán., jellemű, önzetlen ideális lelkű magyar embert ért. A főmagánvádló megnyugodott az ítéletben, a vádlott ellenben fellebbezett. A védelem az ügyből az ébredők állítólagos abiakbeverésével kapcsolatban politikumot akart csinálni. Ide vonatkozóan Kálnoky Viktor dr. ügyvéd munkatársunknak a következőkben nyilatkozott: — Az ablakbaverésről már régen szerettem volna nyilatkozni az Egri Nép újságban, de nem volt alkalmam. Akkor, amikor a sajnálatos éretlen csíny megtörtént, magam mentem el Horváth Gyula dr. rendőrkapitány úrhoz. Kijelentettem, mindenben támogatjuk őt, hogy a tettesek kézrekerüljenek. A magunk részéről szigorúan elítéljük azt az éretlen siheder-stilust, amelyet az ébredők jelvénye alatt egyesek használnak. Hogyne tiltakoznánk hát az ellen, hogy békésen nyugvó polgárokat a mi zászlónk kisajátításával éjszakai álmukból főizavarjanak. Ezt mi nem tettük, nem tesszük s ha ilyesmi még egyszer megtörténik nevünk bemocskolásával, meg fogjuk torolni. Irtják a sáskát az egész Alföldön. Eger, 1923. június 15. Ha a Nagy Magyar Alföidön emlé keznek is az öreg emberek a sáskajáráa rettentő pusztításaira, mégis inkább a ritkábban fellépő veszedelmek közé tartozik ez. A mai kor gyermeke sem sokat tud róla. Az orosz fogságból hazatért katonák már élénkebb képet tudnak rajzolni Ázsia pusztaságainak sáskajárásáről. Az egyik meséli, hogy egy alkalommal a faluban, ahol tartózkodott, rendkívüli izgalom fogta el az embereket s kiabálva sürgették az ajtók, ablakok bezárását. Az izgalmat egy kelet felől feltűnő kis felhő okozta, mely azonban nem esőt hozott, hanem — sáskát. Mint a szélvészzúgás, úgy csaptak le a vidékre s alig fél órás ott tartózkodásuk alatt fát, füvet s minden ehető, rágható növényzetet elpusztítottak s távozásuk után a siralmas pusztulás képe maradt vissza. Ezekben a rajokban milliárdnyi sáska repül egyik vidékről a másikra és több kilométeres utakat tesz meg röptében. A magyar sáskajárás nem ily megszokott, habár veszedelmes réme is a mezőgazdaságnak. Az Alföldön kétféle sáska fordul elő: a marokkői és az olasz sáska. A marok- • kői sáska a veszedelmesebb, — mert mindent elpusztít ott, ahol keresztülvonul. A sáskairtás nem gyerekjáték. A veszélyeztetett földek szélén hatalmas üstökben kátrányt olvasztanak és a forró fo lyékony kátránnyal a két szélén fogantyúval ellátott deszkaezál mindkét oldalát bekenik. 8—10 ily deszkát készítenek elő, amelyeket két végénél, a fogantyúnál egy egy ember megfog ős a fűszálak felső széleihez érintve sétálni kezdenek velük. A megriadt sáska a ragadós kátránynak ugrik s odatapad s mire a két végén megfordítva vissza térnek a deszkákkal, azok mindkét oldalán 3—4 újjvastagon hever az odatapadt sáska. Ezt az eljárást többször megismétlik, ami bizony elég fáradtságos munka. Minden forduló után lekaparják a deszkákat és az összegyűjtött rovarokat elégetik. Valamennyi sáskát persze elpusztítani nem lehet, de ami megmarad, az már nem jelent komoly veszedelmet. A Polgári Lövész Társulat f. hó 17-én vasárnap tartja meg szokásos megnyitó mulatságát. A megnyitó családias jellegű lesz. Belépti dij nincs. A megnyitón csak a tagok, azok családtagjai és a tagok által bevezetett vendégek vehetnek részt. A vasárnapi tornaünuep. Eger, 1923. június 16. Hirt adtunk már arról, hogy az áll, főreáliskola és az érs. fiú-felsőkereskedelmi iskola vasárnap tartja meg évzáró torna ünnepélyét és atlétikai versenyét az érsekkerti sport pályán. Az ünnepség V24 órakor kezdődik s a következő számokból áll: I. Felvonúlás. Himnusz. II. Közös tag sz ibadgyakorlatok, katonazenére. III. Futás (I—II oszt. 60 m. III—IV. oszt. 80 m.). IV. Tornapad (VII. oszt.) V. Felső oszt. magssugrás. Alsó oszt. mintacsapita a magas nyújtón. VI. 10X100 m-es staféta (főreál— kereskedelmi). VII. Társas gyakorlatok fabotokkal (III—VI. oszt. és I. kereskedelmi). VIII. Távolugrás, sulydobás, birkózás a lovon, bak, kötélhúzás. IX. Nyújtó (felső oszt.) X. Társas-gyakorlatck. XI. 100 m. futás (döntő). XII. Játék (I.—VII. oszt.). XIII. Átugrások a lovon. XIV. 800 m futás. XV. Gúlák (I.-VI. oszt.). XVI. Díjkiosztás. Szózat. Elvonúlás. Bejárat csak a Deák Ferenc-utcán. Az ünnepélyen a helybeli katonazenekar játszik. Helyárak: ülőhely 200 K, állóhely 100 K. Diák és katonajegy 50 K. Nem lehet kétség, hogy — kedvező idő esetén — ismét nagy közönség nézi végig a két iskola szép tornaprogrammját. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld Poincaré és Baldwin esetleg, tanácskozást kezd a német kérdésről. — Románia megtiltotta a búza és rozs kivitelét. — Ausztriában szociálistaellenes polgári front alakul. — A kínai köztársaság elnöke elmenekült Pekingból. — Bulgáriában állítólag már rend van. — A franciák megint halálra ítéltek egy német polgárt. — 20-án vagy 21-én Írják alá a török bé két. — A «Liberté» heves támadást intézett Bratianu ellen. — A kisantant bolgárellenes szerződést kötött. Magyarország. A Kristóf téri gyilkos nyomában van a rendőrség. — Fényes Lászlót ismét vád alá helyezték a Tisza- perben. — Rendszeres repülőjárat lesz Bécs és Budapest között. — Egy amerikai tudós V2 milliót adományozott a magyar madárvédelemre. — A pécsi bányászok szénparitáson kérik munkabérüket. — A diákkongresszus képviselői megérkeztek Budapestre. — A románok kisajátították Fráter Lóránt birtokát. ’vsr&fr&srwr&r&frwzsr&rvdWF&tr&ir&ir&fiF&trvt SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Heti műsor: Szombat: Kékszakáll nyolcadik felesége. Vasárnap: Hazudik a muzsikaszó. Hétfő: Papp Manci felléptével: Lengyelvér. Ha jól akar nevetni, ne mulassza el megnézni a «Kékszakáll 8-ik feleségét», mely szombaton kerül színre utoljára. Vasárnap a nagysikerű Hazudik a muzsikasző-X adják. Papp Manci Egerben. Nedbal világhírű operettjének parádés szerepében lép föl hétfőn először Papp Manci hosszas távoliét után. A közönség türelmetlenül várja kedvencének felléptét, kit hosszú ideig nélkülözött.
