Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-13 / 131. szám
Ára 40 korona. Eger, 1923. június 13. szerda XL, évf. 131. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negged évre 2600 K ! -- nem fogadunk el. H irdetések Q cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Feifilős szerkesztő: BHEZNÄYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. 1 Példát mutat a falu. Eger, 1923. június 12. Elszomorító jelenségeit látjuk napjainkban az anyagias gondolkodásnak. Ma úgyszólván minden második ember a pénz, a vagyoD, a busás kamatot nozó üzlet őrültje. A jövendő nemzedékre sem nagyon számíthatunk, hogy majdan helyrebillenti az ideális emberi élet mérlegét. Zürichről, árfolyamokról, dollárról, frankról beszél a mai diák s legelőször a valuta állását nézi, ha kezébe kerül valamilyen újság. Rémítő állapot ez, amelynek minden vonatkozásában háttérbe vonulnak a szív, a lélek eltemetett, nagy értékei. Ilyen sivár helyzetben, ebben a kilátástalan »raá«-ban figyelnünk kell tehát minden olyan jelenségre, mely egy pillanatra is feledteti velünk ezt a szörnyű anyagias világot és az idealizmus káprázatos fényét szórja az elvakult emberek szemébe. Ez ugyanis esetleg gyűjtő és gyűjtőlencséje lehet egy, a mai korszak nagy tévedésein fölülemelkedő emberszigetnek, melynek lelkében az idealizmus szikrája vár lángra lobbanáet. Egy kicsiny faluból, ahol mindössze 80 család, lakik, ahol 15 mond tizenöt hold föld a lakosság minden birtoka, kaptunk jelentést, amely megdobogtatta a szivünket, s amely a kicsiny telep lakóinak lelki szépségét tárja elibénk. Rendkívül érdekes és tanulságos, de — a mai világban — nem kevésbbé csodálatos az eset. Szuhahuta hevesmegyei kisközségnek iskolára van szüksége. Folyamodtak az államhoz, adjon pénzt az építésre. Az állam azonban nem adhatott. S ha ad is valamit, abból ugyan nem lehet iskolát építeni. Pedig nagy szükség lenne reá, mert kicsiny, alacsony, földes, aprőablakos szobában szoronganak a gyermekek. Az akarat azonban legyőz minden akadályt. Gyűlést tartottak tehát, amelyen egy szivvel-lélekkel mondották ki, hogy szükség van az iskolára. S ünnepiesen kötelezték magukat a község lakói, hogy az építéshez szükséges vályogot (családonkint 500 — 500 darabot) maguk termelik ki, s behordják az iskola telkére. Maguk készítik a zsindelyt s maguk is segítenek az építésben családonként 3—3 kézi napszámossal. Nem mindennapi gondolkodásra vall. A telep lakossága tudja azt, hogy a mai súlyos helyzetben nem várhatnak mindent az államtól. S bár, ck maguk is a csonkaországnak (talán a legszegényebb) napszámos népe, mégis ragaszkodnak a kultúra fészkéhez s annak megépítéséhez. Pénz hiányában annál sokkal értékesebb adót óhajtanak leróni: munkát és verítéket ! Le a kalappal a ssuhahutaiak előtt! Nagyon megérdemlik, hogy a magyar társadalom egy töredéke előtt megdicsérjük őket ezeken a hasábokon, amelyeken nemzeti és emberi ideálokért Íródik minden betű. Vita a HipViscISH jelenléti Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését pont 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Eőrfy Imre, a pénzügyi bizottság előadója a pénzügyi bizottság jelentését terjeszti be. A nemzetgyűlés vita nélkül harmadszori olvasásban elfogadja a magyar szent korona és a címer használatáról szóló törvényjavaslatot, ugyancsak a kléring törvényjavaslatot Temesváry Imre kis módosításával, majd áttérnek a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalására, amely a nemzetgyűlés tagjai részére megállapítandó dijak emeléséről szól. Usetty Ferenc a gazdasági bizottság előadója ismerteti a jelentést. Usetty Ferenc rámutat arra, hogy a folyton fokozódó drágaság szükségessé teszi a nemzetgyűlés tagjai illetményeinek felemelését, hogy a tényleges megélhetési viszonyokkal összhangban álljon. A gazdasági bizottság javasolja, hogy a nemzetgyűlés tagjai részére rendszeresített illetményekről hozott határozatokat továbbra is érvényben tartsák. A nyilvános és gazdasági ülésekre szóló jelenléti dijakat junius elsejétől kezdődően az eddigi ezer korona helyett 5 ezer koronában állapítsa meg a nemzetgyűlés. A gazdasági bizottság ezt a határozatot dtjinaH megállapítása Hőéül. egyhangúlag hozta és kéri ennek elfogadását. Farkas Tibor nem helyesli a gazdasági bizottság határozatát s a következő határozati javaslatot terjeszti elő: A gazdasági bizottság javaslatával szemben a nemzetgyűlés mondja ki, hogy a képviselők jelenléti diját megszünteti. Utasítja a nemzetgyűlés a gazdasági bizottságot, hogy a képviselői tiszteletdijnak újból való megállapítása iránt addig, amig a pénzügy egyensúlya helyre nem áll, javaslatot ne terjesszen a Ház elé. Abban az esetben, ha a nemzetgyűlés ezt a határozati javaslatot el nem fogadja és a jelenléti dijak rendszeréhez ragaszkodik, mondja ki, hogy a nemzetgyűlés azon tagjainak, akik tényleges szolgálatban álló tisztviselők, jelenléti díj nem jár, a nemzetgyűlés tagjainak az üléseken való jelenlétét pedig hivatalból állapítja meg. Ugrón Gábor beszédében kifejti, hogy a képviselők jelenléti dijának megállapítását neth lehet összefüggésbe hozni a képviselők működésével. Nem szabad a legszegényebb" képviselőt sem kitenni annak, hogy mellékfoglalkozás után nézzen és elmulassza törvényhozói kötelességét. Herman Miksa furcsának tartja Farkas Tibor javaslatát. (Az ülés tart.) II misnHátfág Hőzőtt örvendetese« terjed a nemzeti szeltem. A közigazgatási Eger, 1923. június 12. Heves vármegye közigazgatási bizottsága ma, kedden, délelőtt tartotta rendes havi ülését vitéz Bobory György dr., főispán elnöklete mellett. Az elnöki megnyitó után Puchlin Lajos vm. főjegyző terjesztette a közigazgatási bizottság elé az alispáni jelentést. Mély részvéttel emlékezik meg Zalesky Imre ny. hatvani járási főszolgabíró el hűnytáról. A bizottság Zalesky elhúnyta fölött érzett részvétét jegyzőkönyvében örökítette meg. — Az alispáni jelentés szerint az egri községi közigazgatási tanfolyam folyó tanéve befejezietvén, a képesítő vizsgálatokra jelentkezett 126 jelölt közül 124 kapott jégyzői oklevelet, ezek közül mindössze 19 marad Heves vármegyében bizottság ülése s így 16 községben most se lehet betölteni a rendszeresített segédjegyzői állásokat. A közbiztonság állapota kielégítő. A rendőrhatóságok statisztikai adatai szerint mindinkább szaporodnak a botrányos részegség által elkövetett kihágások, melyeknek az oka a bor alacsony ára s így a kisebb kereseti forrással birők is köny- nyebben hozzájutnak a borfogyasztáshoz. . A munkásság körében örvendetes haladást mutat a nemzeti szellem terjedése, május elsejét a munkásság igen csekély része ünnepelte meg, ez is csak annyiban, hogy nem dolgozott. Hatvanban három ipari munkás 25 éves szolgálati jubileumi | ünnepségén egyszerű munkások hazafias ! érzésű és irredenta szellemű beszédeket tartottak. A szép reményekre jogosító gazda-