Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-05-25 / 116. szám

Előfizetési dijak postal szállítással búra . 900 K Egész és félévi előfizetést gyed évre 2600 K-----nem fogadónk el.-------­H irdetések □ cm. 15 K. Rishirdetések szavanként 15 K. Ml POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum «Kiadóhivatal: Líceumi ngomda Telefon szám 11. A „dolgozó“ munkások. Eger, 1928. május 24. A munka az a tudatos emberi tevé­kenység, amelynek célja, hogy hasznosat, értékeset termeljen. És teljesen mindegy, hogy testi, vagy szellemi-e az a munka, amelynek teljesítésével hozzájárulunk a köz boldogulásához, az emberiség fejlődé­séhez, haladásához. Érdekes jelenség, hogy bár a munka egyenesen rendeltetése az embereknek; s bár a munkátlaneág, restség következmé­nyei az egyes emberre is rendkívül káro­sak : a m.unka, a dolgozás fogalmát csak­nem minden nyelv a szenvedés fogalmával azonosítja A latin «labor» szónak erőlködés, baj, kín, fáradság, vesződség volt a jelen­tése. Ugyanígy a francia «travail» mai jelentését a fáradság, teher és még koráb­ban a gyötrődés előzte meg. S ugyancsak itt megvan a latin «labor» szóból átvett •labeur» == fáradság. Hasonlőkóp a latin •poena» szóból eredt a francia »peine», amely nemcsak az eredeti büntetés szót jelenti, szenvedést, fáradságot, gondot, ha­nem munkát és munkadíjat is. A német ‘Arbeit» eredetileg nem munkát jelenteit, mint manapság, hanem baj, nyomor, szenvedés volt a jelentése. A szláv nyelvben a munka jelenté sere a •rabota» szót, a dolgozik kifejezé­sére pedig a trabity» szót használják, amelyeket mi is átvettünk a robot szóban, mely jobbágy-munkát jelentett. Sőt az egriek még nemrégiben is <rabodá» nak hivták a közmunkát. így ágyazódott be a népek és nem­zetek leikébe a munka fogalma mindenkor és mindenütt s így vettük át mi is a szláv *vnuka> (fáradság, kín, gyötrelem) szót, melyet nyelvünk hangtani törvényei sze­rint módosítva, meghonosítottunk. A munka, mint tevékenység, úgy élettani, mint lélektani szempontból termé­szetes és szükségszerű járuléka az emberi életnek. Olyan kellék, amely nélkül az ember nem érdemli meg az »ember» nevet. És dolgozunk is mindnyájan többé- kevésbbé. Egyik így, másik amúgy. Egyik a testével, másik a szellemével. Mind­amellett a testi munkánál is szükség van a lelki működésre, éppen úgy, mint a szel­lemi munkás szintén fejt ki testi munkát, például az írással, midőn gondolatait pa­pirosra veti. A munkának csak akkor van valódi értéke, ha erkölcsi rugók is hajtják a dol­gozó embert. S itt látszik meg a keresz­tény világfelfogás helyessége, amely így összegezi erre vonatkozó elveit: Imád­kozzál és dolgozzál! Nincs tehát igaza il/ar*nak, aki a munkát csupán láleknélküli árúnak minő­síti és az üzleti könyvelés szabályai sze­rint méri meg. Hiszen az ö felfogása sze­rint nem állhatná meg helyét az a világ­szerte ismert és mindenütt meggyőződés­sel vallott közmondás : A munka nemesít. És nincs igaza a szociáldemokráciá­nak, midőn csak azt tartja munkásnak, aki testi fáradsággal dolgozik. Bizony «dol­gozó munkás» az is, aki az eszével keresi / Az érsek bérmaútja. Mezőcsát, május 24 . Szmrecsányi Lajos dr., egri érsek, amint j már jelentette az Egri Népújság — meg- ! kezdte tavaszi bérmautját ás ünn-p ezom- | balján Mezöcsátra érkezett. Kíséretében voltak Kriston Endre apátkanonok és Subik Károly pápai kamarás, érs. titkár. Az érseket nagy szeretettel, fénnyel fogadták a mezőcsáii hivek. A diadalka­pukon keresztül, amelyek a gelejt utón, továbbá a plébánia előtt voltak fölállítva reggel 9 órakor érkezett meg a főpásztor. Itt a közigazgatás képviseletében Szent- iványi Farsncz tb. főszolgabíró a járás, Kiss Lajos mezőcsáti jegyző a község és Édes Antal nemzetgy. képviselő a vá­lasztókerület nevében üdvözölték. Ugyan­ekkor Szentirmay Margit csokrot nyújtott át az érseknek, aki kedvesen válaszolt az üdvözlésekre és örömét fejezte ki, hogy mezőcsáti hivei előtt megjelenhetett. Majd fehérruhás lányok sorfala kö­zött a plébániára ment, majd főpapi dí­szében a templomba vonult, hol ünnepé­lyes misét mondott Mezőcsát és Tisza- keszi hivő seregének. Majd meghallgatva Anvander Andor plébános szembeszédét, a bérmáláshoz fogott. a kenyerét, aki szellemi munkát végez. Sőt még nagyobb mértékben az, mivel a szellem komoly munkáját éppen úgy kö­veti a fáradság, mint a testi munkát. Ne maszlagoljanak tehát evvel a «dol­gozó munkás» kifejezéssel, mert aki való­ban dolgozik: az mind munkás. Csak a szellemi munka eredményei többnyire nem láthatók azonnal és nem olyan kézzelfog­hatók, mint a testi munkánál. A bérmálás után az érsek a küldött­ségeket fogadta a plébánián. Tisztelgett előtte az alsóborsodi espereei kerület pap­sága Koncz Lajos esperes vezetésével, az Iskolaszék, az egyházak közül ez izr. hit­község Glattstein Aladár vezetésével. Délután 1 órakor ünnepi ebéd volt a plébánián, 3 órakor pedig négyes foga­tán Ároktőre távozott, ahol vasárnap bérmáit. A lausennei tárgyalások London. (MTI.) A Daily Mail lau sennei tudósítója szerint, Venizelos saját felelősségére azt az ajánlatot tette, hogy ha a törökök lemondanak miuden kárté­rítési igényükről, a görögök területi en­gedményeket nyújtanak. És pedig: áten­gedik Karagacs várost, a drinápolyi vas­utat környező területet, úgyszintén a bol­gár határon haladó vasútvonalat. A tudó­sító értesülése szerint beavatott körökben azt mondják, hogy Izmed pasa a maga részéről kedvezően fogadta az ajánlatot; de a török delegátusok körében azon fel­tevésének adott kifejezést, nogy Angorá- ban, ahol a kérdést eldönteni hivatottak, az ajánlatot nem fogják elfogadhatónak találni. Javunkra döntött a jóvátételi bizottság. Ijáris. A Havas iroda jelenti: A jóvá­tételi bizottság elhatározta, hogy Magyar- ország bizonyos jövedelmeire szóló zálog­jogok ideiglenes felfüggesztésére, mint a kölcsön garanciájára vonatkozó magyar kívánság elől nem zárkózik el. Ezt a könnyítést azonban természe­teden kellő biztosítékokra és a jóvátételi j bizottságnak adandó eszközökre adják j meg. Ezen eszközök révén a bizottság > meg fog győződni arröi, hogy a magyar kormány a köicsön-részleteket Magyar- ország gazdasági és pénzügyi talpraáilí- tására használja fel és pedig abból a cél­ból, hogy az ország gazdasági agyéi ren­dezve lévén, meg tudjon felelni -a béke szerződésben magára vállalt kötelezett­ségek pénzügyi részének is. Ugyanakkor minden intézkedés megtörténik, amely szükséges a talpraállitás biztosítására. Magyarországba haladéktalanul bizottsá­got küld, amely tanulmányozni fogja az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét. — A bizottság feladatának elvégzése ér­dekében a magyar kormány minden szük­séges könnyítést megad. Kössön megállapodásokat a legrövi­debb időn belül, hajtsa végre a békeszer ződós valamennyi rendelkezését, melyek nem járnak pénzügyi megterheléssel. Ma­gától értetődik, hogy a vizsgálatra kikül­dött bizottság tagjai konkrét esetekre fog­nak a fenn körvonalazott feltételek mel­lett előterjesztéssel élni. A bizottság a maga határozataiban számot fog vetni azzal, hogy Magyarország mennyiben felelt meg kötelezettségeinek.

Next

/
Thumbnails
Contents