Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-25 / 116. szám
a i>- B 1 .ft-feil? Üj »A Q 1923. május 25 Ewtfyrti nipmiilatslgols alHaltnáVal a jKlaVí sport-telepre igyel(V9 tagjaitól nem szabad beWpő-díjat szedni. — A sport-közönségre nem gondoltak. — Eger, 1923. május 24 i Megírtuk már, hogy az egri sport- ; Bzerető közönségnek miiyen nagy hátrá- ; nyára van, hogy ha népmulatságok al- j kaiméval, keresztül akar menni az Érsek- i kerten, meg kell fizetnie a belépőig at. A kioszk vendégeinek ugyancsak le kell i szurkolniok a vámot, tekintet nélkül arra, hogy »népmulatozni« akarnak-e, vagy sem A Move-Ese vezetősége ebben az j ^ügyben kérvényt adott be a városi ta- ; nácshoz, melyben kérte, hogy a tanács ezt az eljárási szüntesse meg és utasítsa j a mulatságok rendezőit, hogy a sportpá- j lyára igyekező közönséggel ne fizettessék meg a belépődíjat. A városi tanács legutóbbi tanácsúié- ! sén foglalkozott a Move kérelmével és ! azt teljesítette. A határozat egyszer és j mindenkorra kimondja, hogy mindazoktól, akik a Move igazolványával vaunak el- I látva, tehát tagságukat igazolni tudják, ; belépődíjat semmiféle érsekkerti mulatsá- j gon nem szabad szedni. A városi tanács intézkedése nem keltett közmegelégedést, első sorban azért nem, mert a sport pályát látogató közönségre sem a kérvényező Mese, sem a városi tanács nem gondolt, pedig a football versenyeket látogató közönség 75 9/o-a nem tagja a Mesének. A kérdést egyszerűen úgy lehetne megoldani, ha a Move, népmulstságok idején az érsekkerti főbejáratnál árú- sítaná a jegyeket, így megkímélné a közönséget a dupla fizetéstől. Ebben az esetben a sport pálya bejáratánál már csak Kőt, jegyeket ellenőrző Move tagra lenne szükség Ennyit a sportról, mely valahogy majd C3ak megtalálja a békés megegyezés útját, mely elvezet a népmulatságok mellett. De joggal méltatlankodhatok a kioszk közönsége is. Miért fizessen ő akkor belépődíjat, amikor csupán egy pohár söröcskét akar inni két sóskiflivel, esetleg vacsorázni óhajt s eezeágában sincsen rezgő csárdást táncolni a szabad természet porba burkolt lágy ölén ? Na, hiszen csak az első lépés nehéz és hisszük, hogy a városi tanács a kioszk közönségét is felmenti a népmulatság-adő fizetésének kötelezettsége alól. Egri iparoson HBIdSttsdgt a beliigyminisztfriutnba«. — A vidéki ioarosok is süraetik az inari hitelt. -— — A vidéki iparosok is i Eger, 1323. május 24. A Nép írja: Nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is érzik — talán még hatványozottabban — .a hiteligények egy oldalú kezelésének káros következményeit. Különösen a bortermelő vidékeket érinti súlyosan a spekuláció nyomán fellépő gaz dasági válság. így Eger Í3, amely bortermelés tekintetében első helyen áll, nem tud megbirkózni a borpiac pangása folytán előállott helyzettől. Odáig fejlődtek a vi szonyok, hogy nemcsak a kis-, hanem a középiparösság is már hetek óta pénz zavarokkal küzd és kénytelen üzemét vagy redukálni, vagy teljesen beszüntetni. A tarthatatlan állapotok arra kényszerítették az ottani iparosokat, hogy küldöttség útján hivják fel az illetékes körök figyelmét a gazdasági bajokra. Egy 30 tagból álló küldöttség érkezett Egerbőr Budapestre, melyben a különböző szakmák képviselői foglaltak helyet. A küldöttség 3 tagja, Paulovics Lajos, Halmay Sándor és Nagy József tegnap személyesen jártak el a belügyminisztériumban Koszó államtitkárnál. Feltárták azt a tarthatatlan állapotot, amely Egeris yvsm mi. ig#fc%i ■ iiiiwii. ben uralkodik. Rámutattak arra, ha ez az áldatlan állapot tovább fog tartani, úgy az egri iparosok kénytelenek lesznek vándorbotot venni kezükbe és kivándorolni. Az iparosság már eddig is minden áldó zatot meghozott a haza érdekében s akkor, amikor a termelő munkának zavartalan folytatásához szükséges előfeltételeket kéri az államtól, úgy csak a hazafiúi kötelesség vezérli az iparosságot, mert a munka nyomán jólét fakad, ellenkező esetben pedig a munkabeszüntetésekkel járó munkanélküliség a szociáldemokrácia karjaiba hajtja a munkásságot. Koszó államtitkár megígérte a küldöttségnek, hogy kérelmüket miniszter- tanács elé viszi; addig is, mig a pénzügy- miniszter sürgősen nem folyósítja az ipari hiteleket, mindent el fog követni a ne hezségek áthidalása érdekében. A küldöttség eljárt még az Ipartestületek Országos Szövetsége elnökénél, Pálffy Dániel kor mányfőianácsosnál, aki megígérte, hogy a nemzetgyűlésen is szóvá teszi a Jegyintézet egyoldalú hitelpolitikáját s mindent el fog követni, hogy az iparosság kivánsága teljesüljön. Túl a Demarkációs Budapest. MTI. A Magyar Curirnak jelentik Szombathelyről: Rucsai István c«éri református tanító a tanteremben egy ünnepély alkalmával, amelyet a nyilvánosság kizárásával tartott, tanítványaival a magyar Himnuszt énekeltette Emiatt a közigazgatási hatóság feljelentése folytán vizsgálatot indítottak ellene, Rucsait állásából felfüggesztették és a fizetését megvonták. Rucsai 10 hónapig nem kapta meg javadalmát ás a napokban közölték vele, a zólyomi zsupán fegyelmi Ítéletét, mely szerint Rucsai állásának elvesztésére lett Ítélve azzal, hogy két évig semmiféle tanítói -állásban, még ideiglenes minőségben sem alkalmazhatják. Az indokolás szerint a magyar Himnusz éneklése a Felvidéken államellenes cselekedet és a csah állam ellen való izgatásra szolgál. Munkács. Munkácson a ruthén földi magyarság tiltakozó nagygyűlést tartott a cseh önkény ellen, amelyen 3000 ember vett részt. A csehek a kongresszust befejező banketten a pohárköszöntőket eltiltották. Mélykút. A szerb megszállott területről belopakodott betörők kirabolták a demarkáciő közelében levő Mélykút község templomát. A miniszterelnök itthon, Az Egri Népújság budapesti tudósítója jelenti: Bethlen István gróf miniszter- elnök szerdán este 149 órakor Budapestre érkezett. Hivatalos fogadtatás nem volt, mert a miniszterelnök táviratilag kérte a fogadtatás mellőzését. Pedig nagy ovációval akarták fogadni ügy az Egységes párt, mint a budapesti főiskolai hallgatók és egyéb társadalmi egyesületek. A pártban különben ma este lesz üdvözlés és a jövő kedden tartják meg a pártvacsorát. A miniszterelnök különben senkinek sem nyilatkozik Mikor egyik bizalmasa azt kérdezte tőle, milyen az a Mussolini, Bethlen így felelt : — Egy fejjel alacsonyabb Hálámnál 1 Itt jegyezzük meg, hogy bármily nagy jelentőségűek legyenek is Bethlen és Kállay külföldi tárgyalásai, a jóvá tóteli bizottság döntése nem jelenti a külföldi kölcsönt. Mig ide elérkezünk, sok víz fog lefolyni a Dunán, mert a zálogjogok felfüggesztése után a Népszövetséghez kerül a dolog 3 csak azután következhetnek az egyes bankárokkal való közvetlen tárgyalások. Tanítógyűlés. Eger, 1923. május 24. A középhevesi esperesi kerület tanítóköre Verpeléton f. hó 23-án tartotta évi gyűlését, mit sz. mise előzött meg. A gyűlésen megjelent Kiss István kir. tanfelügyelő, Meiszner Imre egri tanítóképző intézeti tanár, • főszékesegyházi karnagy s a kör papsága, tanítósága nagy számmal. A gyűlést dr. Csepela Lajos esperes plébános, elnök nyitotta meg a klasszikus pogányság veszedelmére mutatva reá, mely a nevelést, a történetet, a társadalmat egyaránt megronlja. Elparentálta a kör elhunyt tagjait: Boldizsár Benedek verpeléti lelkészt, Lieszkovszky Lajos do- moszlói kántortanitót s üdvözölte az .új tagokat. A gyűlés folyamán Tóth József verpeléti tanító tartott mintatanitást a földrajzból. A tárgyhoz : Banyieczky, Trajtler tanítók és Riss tanfelügyelő szóltak. Bodnár József feldebrői tanító az erkölcsi nevelésről tartott élvezetes előadást. Meiszner Imre tanár az egyházi zene címen szakavatott ismertetést adott. Bírálta a nép ének szerepét a liturgiában, a XVI. század egyházi énekeit s azok tiszta, csengő katolikus szellemét ecsetelte. A liturgikus nép-ének tanítás-módját a hallgatóság osztatlan figyelemmel kisérte és az előadást zajos tapssal jutalmazta. Az értékes előadásért Dutkay Lajos, a kör világi elnöke, mondott őszinte köszönetét, Blasko Béla pedig a kollégáit az egyházi ének tanítására buzdította, hivatkozva saját értékes gyakorlati tapasztalatára. Mohrung Dezső verpeléti kántorta- nítő a tanítóság anyagi helyzetét tette szóvá; javaslatát a kör magáévá tette. Trajtler Géza ig. tanító a kápolnai népfőiskola ez évi tanfolyamát ismertette tőle megszokott alapossággal. ( A tagsági dijat évi 200 koronában állapították meg; a tisztujításon világi elnök lett Dutkay Lajos, jegyző Trajtler Géza, pénztáros Blaskó Béla A gyűlést a Himnusz fejezte be.
