Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-16 / 109. szám
Ära 40 korona. £ger, 1923 május 16. szerda. XL. évf. 109 *2 #* • Előfizetési dijak postai szállítással Bab hóra . 900 K Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K nem fogadunk el.-----K iskiráetések □ cm. 15 L Kishirdstések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BRE2NÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi agomde Telefon szám 11. Hogyan segítsünk? Eger, 1923. május 15. Tegnapi cikkemben kimutattam nyomorúságaink lánc - szemeinek egymásba k pcsolódását. Most az a kérdés: hol kezdjük ennek a rabbilincsnek a szétroppan- tésát? Hogyan segítsünk?! A legkevésbbé sem avval, ha a bajokért egymást ütjük; ha a nép az «urat» szidja, az «úr» a kisgazdát, ez ‘pedig hz iparost, a kereskedőt; a választók a képviselőket; az ellenzék a kormányt és végül mindnyájan az — államot., ■ De avval sem segítünk ám a bajon, ha a beteg gazdasági életből származó tüneteket ostorozzuk csak. A drágaságot, az árak emelkedését addig nem lehet le törni nyaktilóvai sem, míg pénzünk értéke folyton esik. Arányosabb és igazságosabb jövedelem megoszlást és jobb kereseti vi szonyokat addig nem Iahet teremteni,.míg a nemzeti jövedelem nem növelhető. Több- Urmelést, a nemzeti jövedelem szaporítását addig nem lehet elérni, míg a gazdasági alap bizonytalan. Az adóprést, de még a bankóprést sem lehet addig meg- * állítani, míg a nemzeti jövedelem csökkenése miatt az áliami költségvetés hiánya folyton nő. Hozhatnak bármilyen radikális törvényt a spakuládó, az uzsora, az árdrágítás, a kosztpénz, a börze, a bankok ellen: míg a gazdasági élet alapjában beteg. A betegség .más, sót még veszedelmesebb tünetekben fog kiütni. Evvel én nem mondom, hogy ezeket a kóros tüneteket tétlenül szemléljük. Sőt ellenkezően: szükséges, hogy ha a drágaságot nem is tudjuk letörni, de a drágítást, a spekulációt üldözni kell. A játék- szenvedélyt el kell fojt ni, vagy legalább le kell fokozni avval, hogy a börzén a tagságot felül kell vizsgálni; ki kell mondani az azonnali fizetést; a börzén csak az jelenhessék meg, akinek az árú, az érték csakugyan birtokában van. A börze piac legyen és ne játéktér. Az adópolitikát termelési politikával kell összekapcsolni ; a bankhitelt termelési hitelnek kell felváltania; a bankokat állami ellenőrzés alá kell vonni; nem a termelésből szár mazó jövedelmeket, hanem a játékból keletkezett, a könnyen jött jövedelmeket kell nagyobb adóval sújtani. A vámpolitikát, a kivitelt, behozatalt a termelés, valamint a kereskedelmi mérleg hiányának szempontjából kell kezelni. Úgy az állami életben, mint a magán háztartásokban a leg- nagyobb takarékosságot kell megvalósítani.'A léha közszellemet mindenütt üldözni kell. De mindezzel még nem fogtuk meg a bajt gyökerén. Csak enyhített«* vaAz orosz Kormány óvja Angliát a szakítástól. Moszkva. (MTI.) Az orosz kormány az angol kormány lépésében az orosz emigránsok rosszindulatú tevékenységének befolyását látja. Az or’osz jegyzék felsorolja azokat a tényezőket, amelyek Európa helyzetéi e jellemzőek és különösen kié meli az Oroszországgal szomszédos államokban mutatkozó tevékenységet. Rámutat a szövetséges tábornokok utazásaira, az angol katonai missziók román határon tett szemleútjára. Ha szakítás következnék be a kéi állam között, azért a felelős«>»•»«'»»» »»»»»»in»—» ság az angol kormányt terhelné. A szakításra nincs semmi ok, mert a mostani viszály jelentősége elenyészően csekély. A jegyzék annak a meggyőződésnek ad Kifejezést, hogy az angol kormányt a jóakarat hatja át és javasolja, hogy állapodjanak meg egy közös értekezlet mód szereiben, időpontjában és helyében. Ez az értekezlet nem csupán másodrangú fon ; tos, vitás kérdésekre terjeszkednék ki, hanem egész terjedelmével igyekeznék sza bályozui az angol-orosz viszonyt. 5683. Kápolna, 1923. május 15. Magas Bzám. Pénzben, koronákban kifejezve b^gatell összeg. Métermázsa búzában sok, nagy érté*. E szám az «mentei kivándorlók indexszáma. Ennyi magyart hajlandó befogadni az Amerikai Egyesült Államok 1924. júniusáig. The United States határsorompóinak megnyílta sok magyar szívet, leiket hozott mozgásba. A régi .vágy : keresni sok dollárt, —- ráfeküdt az emberekre, akik ma kilincselnek irodáról-irodára, szaladnak okiratok után, csak hogy az útlevélhez juthassanak. Szóba elegyedtem néhány kivándo dorolni szándékozóval. — Miért akar az új hazába kivándorolni ? — Ott van a testvérem, aki azt írja, jő kereset van Amerikában. Szívesen fölveszik a magyar munkást. Egy másik eset. — Azért hagyom itt a családot, hogy szerencsét próbáljak. Ma a dollár a leg- ; jobb pénz. Pár száz dollárral nagy értékű | dolgokat lehet vásárolni. Mert itt így | nincs jövöm. A harmadik. — Miért cserél uj otthont, mondom, i Itt a földosztás, magának is jut s hozzája i vállai más munkát, megél tisztességesen. — Ki tudja, mondja ő, mikor lesz földosztás. És ha meg is kapjuk a főidet, i itt marad az asszony. Kezeli, túrja majd, í ahogyan tudja. Én^megkeresem hozzá a I tőkét, amiből beruházza a földet, kifizeti i a terhet, az adósságot. Odakint egy pár I évig majd csak élayomorgok valahogy. Ilyen elvek, felfogások vezetik ki- ; vándorlóinkat. Megindul az új vérvesztés. Trianon, tüdővész, gyermekhalandóság, egyke, amerikai kivándorlás, drágaság. . . Elég belső szú rágja az évezredes magyar élet fáját, amely dacolt sok ellenséggel. Libanoni cédrusként, büszkén emelte koronáját. Dacolt a viharral, de ez apró rovarok lamivel és az összeomlás gyorsulását akadályozhatjuk meg csupán, mert ezek a bajok nem tulajdonképeni okai nyomorúságunknak, hanem következményei a főokoknak. A baj gyökerét avval közelíthetjük meg, ha oly gazdasági viszonyokat teremtünk, melyekben megindulhat a termelő munka, a nemzeti jövedelem szaporodása, a tőkeképződés és a hitel élet. Csak ennek a következménye lehet ugyanis az állami költségvetés, a kereskedelmi és fizetési mérleg hiányának apasztó,sa. És csak ennek az eredménye lehet pénzünk értékének, a valutának állandósítása, fcsak ez szülheti meg végül azt a gazdasági közszellemet, amelyben az emberek érdeke nem a koronarontás, nem a játék, nem a spekuláció, hanem a pénz megbecsülése és a komoly termelő-munka lesz. Ennek a hathatós gyógyszernek a kulcsa három tényezőnek kezében van. A legelső tényező maguk a győztesek, ha a Hswtw • ~ r ti ..........rin—rrnrr"~rrnrr'r ~inr rr rr rnrrir ~ r imiii«iiTrniiiiiir~i ■ j óvátétel fizetésére hosszú halasztást adnak ; ha megszüntetik velünk szentiben elzárkózó, lezüliesztő gazdasági politikájú kát; ha lehetővé teszik adósságaink •méltányos rendezését és hosszú lejáratú kölcsön megszerzését minden megalázó feltétel nélkül. Kölcsön nélkül ugyanis mi a magunk erejéből a bamkőprést megállítani, az állami költségvetés hiányát apasztani, pénzünket stabilizálni ős ezzel biztos és egészségesebb gazdasági viszonyokat teremteni alig tudunk. A második tényező mi magunk vagyunk, ha a kölcsön által teremtett egérz ségesebb gazdasági alapon megindítjuk a komoly termelő munkát nemzeti jövedel műnk fokozására és erős kézzel letörünk minden egészségtelen gazdasági tünetet. A harmadik tényező az idő, mely méhében hordja a jobb jövőt, ha csak az emberek türelmetlenül forradalmi úton elébe nem vágnak. Dr. Nagy János. ««na«*-
