Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-16 / 109. szám
&VÍÜ • zBmmtfbma 1923, május 16 I fúrják a fát. Ellenségeink pedig kaján ', szemmel lesik az eredményt, ügynökeik csábítják a magyar munkaerőt, ha nem Amerikába de a Ruhr-vidókre. Ha nincs ló, jó a szamár is. Ugyan mikor fogy már el a türelmink ? Dr. Gs. L. Fischer-Colbrie kassai püspök lesz a kalocsai érsek? A Zemplén írja állítóleg jól informált helyről: Fischer-Colbrie kassai püspök jelenleg Rómában tartózkodik, ahol a legközelebbi napokban kihallgatáson jelenik meg a pápánál. Ekkor történik meg a végleges döntés a püspök távozásáról és Magyarországba való áthelyezéséről. Legvalószínűbb, hogy a püspök, miután Kassát elhagyja, bíboros és kalocsai érsek lesz. f** kis hírek a n agy világból Külföld Az angol—olasz jegyzék kormányválságot okoz Németországban. — Csaknem 3 milliárddal csökkent Olaszország deficitje. — Radicsot politikai merénylettel fenyegetik. — Újabb elhalasztás előtt áll a lausseunei konferencia. — Hiányos táplálkozás miatt a német gyermekek nem járhatnak iskolába. — A pápa számára előadást tartanak az Einsteiniéin relativitási elméletről. Magyarorszag. Szegeden is megalakult a Mansz. — Tegnap 3 órán át üzemzavar miatt nem közlekedett Budapesten a villamos. — 45 tifuszos beteg van eddig Budapesten — Daruváry megbeszélésre hivta a prágai konferenciára készülő képviselőket. — Kötegyáuban oláh cigányok eiőazskoskotítak a magyar határon. — Megtartották a Pázmány-egyetem zárő- üanepét. — Zsomboly Albert dr. budapesti ügyvéd borotvával elvágta a felesége és a maga nyakát. — Londonban jól áll a magyar ügy. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Amen • A vén Mátra poétája. Parádi vendég a szerkesztőségben. Gyönyörű, napsütéses délelőtt. Rójuk a sorokat a rideg szerkesztőségi szobában. Telik a papiros s örülünk, hogy ügyes-bajos emberekből alig láttunk még ma egyet mutatóban . . . Da kopogtatnak. Csoszogva lép be egy ismeretlen, középkorú ember. Viseltes ruhája, sápadt, szakállas aica elárűlja, hogy ő is egyike a mai szomorú idők hajó töröttjeinek. Megáll az ajtónál s nem mozdul onnan, míg abba nem hagyom az Írást es közelebb nem intem. Valamit mormol. Valószínűen a nevét. Furcsa a beszéde, amit rögtön meg is magyaráz, mikor jelzi jövetele célját. — Párádról jöttem, gyalog, mert nincs pénzem vasútra. Süketnéma vagyok, azaz már csak süket, mert beszélni megtanúl- tam a váci siketnéma-intézetben, ahol hét évig voltam. Csakugyan kitűnően beszél, annyira, hogy Mlinkó Pista bátyánk is gyönyörű séggel hallgathatta volna ! Aztán néhány fővárosi nagy lap meg viselt példányait húzza ki a zsebéből; Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap stb. Rámutat néhány versre, melyek alá Széptelki Endre van írva. — Azért jöttem, kérem, hogy bírálatot kérjek a verseimre. Itt van egy csomó kéziratom. Rossz idő jár a magamfajta, összeköttetés nélküli, szegény poétákra. i'\ sAií SZÍNHÁZ ES ZENE. Heti műsor: Május 16 án, szerdán: Dollárkirálynő. Máj. 17-én, csütörtökön : A doktor úr. Május 18-án, pénteken : Dollárkirálynő. Május 19-én, szombaton: Ármány és szerelem. Május 20-án, vasárnap: Bajadér. (Bemutató ) Kezdete este 8 órakor. • A doktor úr« Hétfőn este Czakó Pál é« Szentiványi Béla felléptével Molnár Ferer.cz 3 felvonásom bohózata került színre a Városi Színházban. Úgy látszott, a közönség érdeklődése megcsappant a Molnár-darabok iránt, mert alig félház előtt pergett le ez a tipikus Molnár darab Magáról a darabról csak annyit, hogy tárgya Molnár szokott »irodalmi« terüle tóről való. Az előadó művészek azonban jobb ügyhöz méltó igyekezettel játszottak. Czakó, (Dr. Sárkány) Szentiványi (Puzsér) hálás szerepükben ismét ragyogtatták tehetségüket, valamint Dénes Rózsi (Sárkánynál és Tárnái Margit (Lenke) is. Polgár Béla (Csatő) Soös M (Cseresnyés) Gönezy László (Bertalan) Peéry Piroska (Marosiné) Ocskay József (földrajztanár) is kitünően játszottak s állandó derültségben tartották a közönséget. A Dollárkirálynő, a tegnap esti siker után ítélve a mai előadásra is telt házat fog voníani. A kitűnő táncok és mulatságos jelenetek, melyek a darabot tarkítják, állandó derültséget vittek a nézőtérre. A nagyszerű ensemble élén Vasváry Elza, Marcinka Vica, Pallay Gabi, ifj. Latabár Kálmán, Tihanyi Béla, B. Polgár Bála és Sós Mihály a ma esti elő adáson is közreműködnek A zenekart a helybeli honvédzenek r közkedvelt kar nagya Dillmann Antal vezényli. Azok a közalkalmazottak, kik nem tagjai a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének, kedvezményes jegy utalványai kát azért a K A N. Sz. dtaári irodájá ban (Szvorényi utca 17 ) átvehetik Barabás titkár urnái ezabályszerü igazolás mellett esetleg a színházi irodában Vadnay íit kárnál. A jegy utalványok vasár és ünnepv nap kivételével minden hétköznapi előadásra érvényesek, kivéve ha a szinlapon bemutató előadás vau jelezve. Ma nem kell a vers. Ez ma nem érdekli az embereket Tessék megmondani, van-e tehetségem. És ha van: legalább valami erkölcsi támogatást kérnék. Párádon senkim sincs, aki felkarolna; senkim, aki munkára ösztönözne. Átfutom a nyomtatásban megjelent verseket. Csinosak Aztán a kéziratába mélyeriek bele. Borongős hangúiat csap meg, majd érzem az ős Mátra éles, üde levegőjét. Hiszen ezek versek gyönyörű vadvirágok a költészet tarka mezején. Űj hangok, új színek váltogatják egymást s rajtuk és bennük egy sajátságos hangulat, melyet a testi tökéletlenség bénító érzése nyom a pergő gondolatokra. Szűkebb hazája természeti szépségei rői ír első sorban. A iKékes> című költeményéből vesszük a következő szakaszokat: «Mintha őre volna a vidéknek, tfgy magaslik a tájék fölé, Pillantását néma méltósággal Bocsátva a messzeség elé. Büszke orma mintha maga vön’ Megtestesült erő, hatalom Uralkodva a körötte sűrűn Emelkedő bércen s halmokon. Talán vannak nagyobb bércek, mint ő: — Kékes nincs több a föld kerekén. Egy szem zordság, egy szikra kevélység Nincs királyi arcán, termetén.» «Szól a Mátra» című verse, már-a trianoni papiros után Íródott. Keserűség, fájdalom, büszkeség ömlik el rajta. HÍREK. Eger, 1923. május 16 Birói vizsga. Varrók Béla dr. kir. tvsz. jegyző az egyesített ügyvédi birói vizsgálat mind a két részét f. hó 14 én kitüntetéssel tette le Adomány. Böhm János dr. kanonok, egervári prépost 15 000 koronát adományozott a Bornemissza G?rgely-cserkész- csapat zászlójára A bőkezű adományért ezúton is hálás köszönetüket fejezik ki a Bornemisszák. A Gárdonyi - mauzóleumra Eger várói közpénztárába a közigazgatási tanfolyam hallgatói 8200 koronát fizettek be. Az egri zöld vásár második napján alig volt valami forgalom. Mindössze 1—2 vásáros sátor állott még a Vásártéren, az árúsok legnagyobb része már az első nap délutánján elvitte portékáját Egerből. Ilyen gyönge kirakodó-vásárra különben alig emlékezünk. Nincs pénz, így nemigen vásárolhatott senkiseni. A jövedelmi-adó alapján kell fizetni az inség-adót Megírta már az Egri Népújság, hogy városszerte s különösen az iparosok körében, nagy felháborodással fogadják az inség-adó nem fize.é3e miatt a város foglalásait. Jrak Géza h. polgármester munkatársunknak e kérdésben nyilatkozott: — Egyesek úgy tüntetik fel a dolgot — mondotta — mintha a város eljárásának jogalapja nem volna. A dolog úgy áll: kezdetben úgy véltük, hogy az öt milliónyi megszavazott inségadót a város lakossága önkéntes adakozásból fizeti be. Megállapítottuk, hogy az öt millióból részvénytársaságokra, pénzintézetekre, vállalatokra, kereskedők re, iparosokra, birtokosokra stb. mennyi adó esik. Tisztelet a kivételnek, a többség nem fizetett, már most a jövedelmi adó alapján egyénenként és progresszive vetjük ki az inségadót s a nem fizetők ellen könyörtelenül alkalmazzuk a végrehajtást a népjóléti miniszter felhatalmazása alapján. Tiltakozom a 922 I t. c. 27. szakasza alapján, mintha a városi elöljáróságnak nem lenne- jogalapja. Az inségadót a jövedelmi adókivetések munkálatainak befejezése után s a jövedelmi adó alapján vetjük ki. Tanítógyülés. A felsöpatai tankerüiet f. hő 29 én, Horton fogja megtartani évi közgyűlését. Ez alkalommal az ifjúság a «Tőt leány» c népszínművet fogja előadni Palásthy Géza rendezésével. «Szól a Mátra: «De magam maradtam! Anyámnak a kisebb fia voltain, Hogyha veszély környezte házunkat Védelmére a bátyáim Engem nem is hívtak. ók állottak a veszély elébe, ók néztek az ellenség szemébe Aki anyánk jussát fenyegette S erős karjuk a rablókat Mindig visszaverte. S most, egymagám áliok’anyám mellett, Egymagámra várnak a küzdelmek. Két bátyámat az álnok zsiványok Tőrbe csaltak s rabul ejtve Láncot raktak rájok ! . . .» Persze sokat foglalkozik aztán a sa ját, szerencsétlen sorsával és türelemmel viseli annak keresztjét. • Cseléd vagyok, a Sorsnak szolgája. Szolgálom úgy, amiként kívánja, Bérem nincsen, sok fáradtságomnak Jutalmául egy jő szót ha dobnak. Fölmondanék neki és elmennék, De van egy szép lánya, a Reménység. Ez tartóztat, csillapít, ha apja A korbácsát rajtam suhogtatja Szép a leány és oly édes a hangja, Sebeimre csókot lehel ajka. Addig addig, míg újra elszánom Magamat rá. hogy tovább szolgálom. «^4 sorsüldözött» című verse is szerencsétlenségének tükre:
