Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-04 / 2. szám
Előfizetési dijak postai szitással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Hegged évre 650 K. — Egg hóra 240 K. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal : Líceumi nyomda Telefon szám II. Ellenséges őrszemek. Eger, 1923. Jan. 8. A vadászat sikerült. Az orvvadáezok fegyvere leterítette a nemes vadat. S a hajtő kutyák kimeresztett szemmel figyelik az áldozatot: mozdűl e, talpra akar-e állani. És minden pillanatban ugrásra ké ezen állanak. . . Szegény Magyarország ez a leterített vad, amely most a nagy vérveszteség miatt tehetetlen. De ceak egyelőre. S eljön az idő, amikor talpra áll, hogy lerázza magáról támadóit. Addig tűrni kénytelen, hogy künn és benn kémek vegyék körül, akik azután minden legcsekélyebb ügyét-dolgát hűségesen besúgják a nagyhatalmaknak. Ne mosolyogj tehát, jő magyar népem, mert azt mondják reád a legfelsőbb tanácsnál, hogy őket gúnyolod! Ne merj nevetni, mert rád fogják, hogy széles jő -kedved van ! Ne mulass, ne táncolj, ne vigadj, mert ez azt jelenti, hogy jól megy a sorod és még tudsz fizetni ! ‘ Most a jóvátétel a fő Az a lényeg, hogy mit ée mennyit sajtolhatnak ki tőlünk a világ hatalma«ai. Az a legelső gondjuk, hogy ránkolvassák: birjuk a fizetséget, a sarcot, a verejték-adót. Erről tesznek jelentést az antant kémei napról- napra, begy azután a százmilliárdos, a billiós tételeket nyugodtabb lelkiiamerettel írhassák terhűnkre a gyűlöletbe mártott tollal. S ebben a törekvésében odáig megy az antant, hogy a párisi tárgyalások alatt fővárosi és vidéki lapokkal érvel. Ezeknek cikkeit, híreit olvassa a magyar kiküldöttek fejére. Ahol egy lakodalmon S borjút lehet elfogyasztani (mint egyik békésmegyei lap írja): olt van mit aprítani a tejbe; ott lehet fizetni jóvátételt. Egy dunántúli város lapjából azt idézi az antant megbizottja. hogy egyetlen nap négy mulatság volt abban a városban. Ha tehát ennyit tudnak mulatni egyetlen helyen : ott futja a jóvátételre is. Ott nem kell aggodalmaskodni, hogy túlságos nagy ta* Iái lenni a ears. Az antant körül-kékceruzázza a magyar újságok cikkeit, híreit, amelyek mu latságokrői szólnak. Gyűjti ezeket és statisztikát csinál róluk, hogy azután — ha döntésre kerül a sor — mérlegbe dobja, mint egykoron Brennue a maga súlyos kardját: <Jaj a legyőzőiteknek !» Érezzük, tudjuk, hogy jaj ! Tapasztaljuk minden pillanatban, akár sírva vigadunk, akár vigadva szomorkodunk. A keserű jelen édesitését nem sajnáljuk a fiatal lelkektől, akiknek egyébként is oly kevés örömben van részük. Amennyire azonban lehet, óvatosak legyünk még ebben is, hogy ne adjunk jogosnak látszó alapot a féktelen követeléseknek. Mert az ellenséges őrszemek résen vannak. Mindenütt és minden pillanatban. Legyünk tehát józanok, okosak mi is úgy a bánatban, mint különösen az örömben. Hiszen még ezt is a terhűnkre Írják ! > >&&>***• Friedrich nyilatkozik külíöldi útjáról. Eger, 1923. január 3 Budapest. Magyar Hírlap': Friedrich István Olasz és Törökországi utazásáról a következőket mondta a Magyar Hírlap munkatársának : Most úgy áll a dolog, hogy január végére vagy legkésőbb február elején indulok útra. Az utam első állomása Róma lesz, ahol több politikussal és Mussolinival beszélgetést fogok folytatni. Tervem, hogy az olasz politikai viszonyokat megismerjem és tanulmányozzam azokat oly módon, amelyeknek segítségével a szoros olasz—magyar barátságot ki lehet építeni. Azt hiszem, hogy sikerül majd megtudni az olasz nemzet állásfoglalását a magyar jóvátétel kérdésében. Azt már most látom, hogy az olasz kormány természetszerűen ragaszkodik a jóvátételi fizetéseknek Itáliát illető részéhez. A magyar nemzettel szemben a legnagyobb jóindulatról tett tanulságot, itt egyszerűen csak emiitenem «иьдема*»» «ими«* kell azokat a szolgálatokat, amelyeket az olaszok a nyugatmagyarországi kérdésben tettek. — Rómából Bricdisin át egy olasz úr kíséretében hajón Konstantinápolyba megyek. Konstantinápolyban török politikusokkal fogok találkozni, akiknek társaságában egy két barátommal Angorába utazom ; ott tanulmányokat akarok végezni Törökország belső és külső politikai viszonyai tekintetőben és igyekezni fogok minden lehetőséget elkövetni a török és magyar barátság megszilárdítása érdekében. Nagyon érdekel Olaszország szerepe a keleti kérdésben ; igyekezni fogok a török fővárosban erre vonatkozóan alapos információt szerezni és tanulmányokat folytatni. Utazásomra egyébként könnyen határoztam el magam, mert a szerzett tapasztalatokat esetleg később a magyar politikai viszonyok javára hasznosan lehet felhasználni. A kereseti adó szempontjából kik nem tartoznak könyveket vezetni? 1. Azok a kisiparosok, akik segéd nélkül dolgoznak ; 2. piaci, utcai árusok ; 3. akiket a pénzügyigazgatőság a könyvek vezetésétől fölment. A pénzügyigazgatőság a következőket mentheti föl : aj azokat a kisiparosokat és kereskedőket, akiknek foglalkozása olyan, hogy könyveket nem vezethetnek, pl. mészárosok, halkereskedők, hentesek, stb. ; b) ha az illető hiányos iskolai képzettségű, könyvet vezetni nem tud, üzlete nem olyan nagyforgalmú, hogy könyvelőt i tartson. Ezekből a kivételekből láthatjuk, hogy könyvet alig kell többnek vezetnie, mint ezelőtt, mégis izgatják vele egymást azok, akik a zavarosban szeretnek halászni. Pedig az üzleti könyvek vezetése minden — még a legkisebb — üzletben is az illető iparos és kereskedő érdeke. Németországban csak az az iparos kaphatja meg a mester jelleget, aki a könyvvezetésből vizsgálatot tesz. A könyvvezetés az iparos és kereskedő kultúráját emeli. E rövid felvilágosítás alapján forduljon ki-ki felmentésért a pénzügyigazgatő- Sághoz. Költségvetést követel az ellenzék. Magyar Hírlap: Az ellenzék nem adta föl azt a követelést, hogy a kormányt a költségvetés benyújtására kényszerítse. Az ellenzéknek ugyanis az az álláspontja, hogy az állam pénzügyi helyzetéről tiszta képet nem lehet alkotni addig, amíg a költségvetést nem ismerik. Azért az ellenzék tovább fogja folytatni régi akcióját, amellyel a kormányt a költségvetés benyújtására akarja szorítani és minden alkalmat, elsősorban az indemnités vitáját használja föl arra, hogy a kormányt a költségvetés beterjesztésére rábírja. kis hírek a nagyvilágból. / Külföld. Franciaország visszautasította Cuno német kancellár békeajánlatát. — Ma kezdődött meg a párisi tanácskozás. — Leégett a svájci Goethe muzeum. — 200 ezer munkás van Bőcsben munka nélkül. — Romániában törvényt készítenek a vallás gyakorlásáról. — Béesben még a héten megkezdik a halotthamvaeztást. — A hollandi anyakirálynét baleset érte. — A szultánt Mekkába vitték. — Angóra lesz Törökország új fővárosa. Magyarország. A római magyar követ újév alkalmával tisztelgett a pápánál. — Friedrich január második felében indul Rómába és Konstantinápolyba. — Ismét 12 ezer koron л egy mázsa búza. — Tormay Géza deficitmentesen adta át a villamost /• Ara 10 korona. Eger, 1923. január 4. csütörtök. XL. évf. 2 sz
