Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-22 / 91. szám
Eger, 1923. április 22. vasárnap. XL. évf. 91 az ■.«w«iuw—'mr llőfizetésl dijak postai szállítással Efljj hóra 700 E, — -Agged évre 2000 K. Egész és félévi előfizetést nem fogadnak el Mértíöldköyek. j Eger, 1923. április 21. j Zord időben egészséges ember is köny- I nyen bajt szerezhet. Gyöngélkedő, vagy lábbadoző beteg ily cudar időjárásban, j aminőt ez a tavasz hozott ránk, óvakodik ; elhagyni a szobát. Ha netalán mégis künn j kell járnia, jól begombolkozzék, nehogy a könnyelmű sétának az legyen a vége, hogy megint ágynak esik. Körülöttünk, csonka hazánk határain és megcsonkított házunk falain túl szeszélyes áprilisi idők járnak. Metsző szelek fújnak a külső politikában, amelynek be- borúlt egén a sötét viharfelhők mögül alig j tud ki-kiviilanni olykor egy-egy biztató napsugár. Magyar nemzet, szegény lábba- dozó betegünk, jól csukd be Ínséges lakásod ajtaját, nehogy felszakítsa valami rosszindúlátú külső politikai forgószél! Csak gondosan bezárt ablak mögül nézzük a szelek táncát és ne legyen más ! gondunk, mint hogy mi magunk megerősödjünk s itthon rendben legyen a szénánk. A ketrecbe zárt oroszlánok ne acsa- rogjansk egymásra s mi, magyar, testvérek, mindnyájan értsük meg egymást és azt, hogy ebben a furcsa világban egyelőre nincs, mert nem lehet más hivatásunk, mint hogy megteremtsük a megélhetés föltételeit, a munkálkodó nyugalmát, meg a belső, békés rendet. Ez a törekvés a kormány egész mai politikájának csúcspontja. Ez most alfája és ómegája a komoly hazaszeretetnek. A mezőgazdasági hitelnyújtás, a köz- alkalmazottak segélyének nagymérvű föl- j emelése, a protestáns egyházak, a hajdú- | dorogi gör. kát. püspökség hathatós támo- i gatása, egytől-egyig szintén ennek a tu- 1 idatos, komoly és megfontolt politikának ; mértföldkövei. A kormány tehát ebben a tekintet- j POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE ben is megteszi a maga kötelességét Most már tegye meg más is! Tegye meg az egész magyar társadalom és minden jó polgára és ennek a hazának munkás tagja. Minden magyar embernek kötelessége, hogy e, már lerakott mériföldkövek közt Szerkesztőségi Eger, Líceum ^»adóhivatal: Líceumi agomds Telefon szám 11. a még majd ezután következő mértföld- kövekig egymás megértésével, a szent eé- lok átér zésével ki-ki a maga fokozott becsületes munkájával is hozzájáruljon országunknak, a nagy Magyarországnak kiépítéséhez. Az Egységespárt a keresztény gondolatért. Budapest. (MOT.) Az ellenzéki sajtó nap-nap után úgy emlékezik meg az egységes pártról, mintha annak összetartása mindinkább gyengülne és annak felbomlása csupán napok kérdése volna. Kérdést intéztünk ez ügyben Almássy Lászlóhoz, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — Élénk érdeklődés tárgya és valóban a politikai események homlokterében áll a kormányzőpárt egységének kérdése. Ha az ország múltjára visszanézünk, azt látjuk, hogy mint egy guvernementális párt, biztosította az egész államéiet zavartalan menetét. Az egységes párt meg alakulása hosszabb időre nem tekinthet vissza, de mégis kétségtelen, hogy ez az alakúlás teljesen egységes alapon jött létre. Erős nemzeti érzés és a röghöz való ragaszkodás mellett mindig megvolt benne az intenzív keresztény gondolat megvalósítására való törekvés. Ezek az eszmék állanak az egységes pártban is. — Kétségtelen, hogy ebben a párt ban, mint minden nagyobb pártban, vannak különbeégek, de az irányító politikusok józan belátása, lelkiismeretes kötelesség tudásuk és a haza sorsának mindennél előbbre való tartása fogja irányítani cse lekvésüket. Talán kívülről tekintve, ezek a szempontok nem domborodnak ki olyan erősen, de a részlet-kérdésekben a helyzet tisztázódása be fog következni és az erős összeütközések a pártot csak erősebbé, acélosabbá és a küzdelemre kitartóbbá teszik. Válságos helyzetbe került a kisipar. — A munkaadók egymásután bocsátják el alkalmazottaikat. — Eger, 1923. április 21. A mai leromlott gazdasági viszonyok a legérzékenyebben a kisiparost sújtják. A műhelyek nem tudnak versenyt futni a konjunktúrával, amennyiben a kereslet gyér, így jövedelem nine$, amelyből a munkaadó fizetni tudná alkalmazottait. S így mi sem természetesebb, mint az, hogy az alkalmazottakat szélnek eresztik. Munkatársunk ma délelőtt ebben az ügyben érdeklődött az Egri Ipartestületnél, hol nagyon szomorú felvilágosítást nyert. A társ cégek külön válnak s mint kisiparosok dolgoznak tovább, a segédeket menesztik, a tanúlókat pedig szabadságol ják. Ma délelőtt !1 alkalmazott elbocsátását jelentették be s ez már így megy pár napja. Szomorú tünet, hogy azok az üzemek is stagnálnak, amelyek a mezőgazdasági munkák megiadúlásakor más időkben fellendültek- Ma csak holt szezonról beszélhetünk. A minoriták egri temploma. 1773. április 18 adika nagy napja volt Egernek, akkor szentelték föl ünnepélyesen a minoritáknak paduai Szent Antal tiszteletére épült templomát. A másfélszázados évforduló E^er városképének kiváló ékességére, hazánk egyik legszebb és legmonumentálisabb barokk műemlékére hívja föl a kegyeletes érdeklődést. Mikor Eggr 1687-ben a török uralom alól felszabadult, a győztes ostromló sereggel együtt vonultak be a jezsuiták, a ferenersndiek és a minoriták. A szerviták egy évvel később érkeztek. A rommá és lakatlanná lett városban mind a négy rend egy egy török mecsetet kapott. A minoritáké a város piacán, közvetlenül az Egerpatak partján állott, négy kis török házzal, egy keskeny telken, mely harmad része sem volt annak a területnek, melyet a mostani templomuk és rendházuk elfoglal. A köztök és a Városháza közti nagy telek egy újonnan megkeresztelt tö- i'öke, Noszvaj Ferencé volt, ki nevét Noszvaj községről vette, melynek földes ura volt Ez a jámbor, megtért török 1697 ben írást adott arról, hogy ha törvényes örököse nem marad, a maga telkét és há zát minden kényszer nélkül, vallásos, tiszta jószántából a minoritákra hagyja. A szűk és romladozó mecsetek helyett a szerzetes rendek egymásután építették fel most is fennálló templomaikat. A minori iáknak is kezdettől fogva az volt a szán dékuk, a Noszvaj féle telekkel kiegészített nógyszögű terület arra elegendő is lett volna. De Noszvaj halála után sem vehették azt át, meri az ajándékozási irat a városi statútumban megkövetelt püspöki jóváhagyással nem volt ellátva. A hasznavehetetlenné vált mecset helyett kényte lenek voltak 1715 - 1716. között közadakozásból egy famennyezstes, ideiglenes templomot építeni. Időközben a városi magisztrátus a telket lefoglalta s négy boltot is épített reá. Ebbői aztán évekig tartó perlekedés támadt a város és a minoriták között. A kedvező fordulatot a rend gróf Barkőczy Ferenc püspöknek köszönhette. Hozzá fordult Jakabfalvy Román, a derék házfőnök s Barkóczy a templomépítás ügyét nagylelkű melegséggel karolta fel. A minoriták templomának tervrajzát már készen láthatta, vagy talán az ő mecénási befolyása érvényesült benne s nagy része lehetett művészi kedvtelésének is abban, hogy megvalósítása érdekében a maga egész tekintélyét latba vetette. Mint a püspöki városnak földes ura, egyszerűen ha talmi szóval is kőnyszeríthette volna a magisztrátust, hogy a Nősz vaj telket ami- ! noritáknak átadja ö azonban nem akarta» hogy a templom építésében a kőt szom szád, a minoriták és a város magisztrátusa közt elmérgesedett viszony emléke és utóíze tapadjon s bölcs mérséklettel s a jobb érzelmek fölébresztésével a város egész közönségét a békés megegyezés számára meg tudta nyerni. Siettette az egyezség megkötését az Egerpatak nagy áradása 1757. július 4 én, .mikor a minoritáknak a meder szélén levő ideiglenes templomát az óriási víztömeg oly rohamosan öntötte el, hogy .z egyházi fölszereléseket meg menteni iparkodó három páter a legnagyobb életveszélyben töltötte ott az éjt szakát. S ennek a katasztrófának is még volt a gondviselősszerű jó oldala. Mert Barkóczy a kibékülésre már előre hangolt városiakat a siralmas pusztulás színhelyére hívta meg s ott fejtegette szép magyar beszéddel előttük, hogy mennyit fog nyerni a város azzal, ha kellő közepén, a piacon, egy gyönyörű templom fog fölépülni. A Minorita-rend így jutott a Nosz- vaj-telek hirtokába, azzal a kötelezettség gél, hogy a város négy boltjának lebontásáért 2333 írt kárpótlást kell fizetnie. Jakabfalvy Román, a házfőnök, ezzel a nagy tartozással fogott hozzá az építkezéshez! Bízott az Istennek tetsző nagy alkotás hódító erejében. A vidéki nagy urak Ára 3t koroaa.
