Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-22 / 91. szám

ft ftjP'úJtUU*

1928 április 22

Miért sötétek az

Eger, 1923. április 21.

Ha az egri mellékutcákban esténként meg akarunk fordúlni tíz óvatossági rend szabályok valóságos arzenáljára van szükségünk. Pokoli sötétség nyújtózkodik losn hán az úttesten, a falak mentén, a levegőben.

Egy-egy sz. János bogárka fénye csillan meg iit-otí a távolban s fölfedező expediciós utunkon megállapíthatjuk, hogy a se. János bogárka fénye egy egy villany- lámpa, melynek világító sugarait irigyen elfogja a néha két méterre is kiugró karos cégtábla.

Reklámnak nagyszerű gondolat: a jámbor, sötétben bukdácsoló polgárnak a szent János bogárkát játszó cégtábla mu tatja meg a helyes irányt, miután az «áj Végre megindul a borkivitel.

Eger, 1923. ápr. 21.

Megírta már az Egri Népújság, hogy a közeljövőben kilátás van a bor árának nemcsak megszilárdúlására, hanem lényeges emelkedésére is.

Mint a'M. T. értesül, a borexport régen vajúdó kérdését a napokban végre sikerült illetékes helyen valamivel előbbre vinni. Ugyanis Svájccal megállapodtunk oly irányban, hogy 120 ezer hl bort szállíthassunk ki, még pedig fokra való tekintet nélkül. Az erről szőlő tárgyalások a kormány és a svájci hivatalos megbízottak részéről már a befejezéshez közelednek A megállapodásnak nagy előnye az, hogy a svájciak nem veszik tekintetbe a bor szesztartalmát, tehát a gyengébb borok is piacra kerülhetnek.

KIS HÍREK Á NlO TVILÁGBÓL

Külföld Franciaország csökkenti a német jóvátételt. — Németország legfeljebb 36 milliárd arany márkát fizethet. — Tegnap megint véres zavargás volt München ben. — A Népszövetség tanácskozni fog a leánykereskedelem megszüntetéséről. — A Ruhr megszállás késlelteti a franciák angol kölcaönének törlesztését.— Románia ban nem szabad nyilvánosságra hozni a cseh határsértésre vonatkozó híreket. — Mühlheünben állítólag kommunisták garáz dálkodnak. — Németország nem állít föl devizaközpontot — Véres ellenzéki tűn tétéi) volt Bukarestben. — A néniét birodalmi gyűlés megállapította hogy törvénytelen spekuláció okozta a márka zuhanását. — Párisi és frankfurti kereskedők pariik a Habsburg családot. — A Mont Blank

egri mellékutcák?

szaka titokzatosságába rejtezett* idegen hússzor betörte az orrát, s v így ötvenazer bekötözték a mentők és lábficam miatt ugyanannyiszor részesítették első segélyben a cserkészek.

Nem; ez nem jól van így. Tiltakozunk a kiugró cégtáblák térfoglalása ellen: 1 szőr azért, mert elveszi a világosságot,

2-szor azért, mert az ilyen cégtábla élet veszélyes, 3 szór, mert az utci közterület. S aki u közterületet használni akarja, fizessen érte adót.

Budr pesten is csak egy félméterre kiugró cégtáblákat engedélyez a város. A magunk részéről sem világítási, sem közbiztonsági szempontból nem helyesel hetjük és ellenezzük a kiugró cégtáblákat.

MN»« ««few«#«*

alagút tervezete elkészült. — Essen a megszállás óta a szerencsejátékok eldorádója lett. — A dán királyi pár ezüst menyeg zőjét ünnepli.

Magyarország A magyar jóvátétel kérdését őszre halasztották. — A miniszter tanács a mezőgazdasági hiteljavaslatot tárgyalja. — Pótrendelet jelent meg a lakásügyben. — 25 én érkezik Pécsre a kor leányzó. — A szocialisták osztály elleni izgatásra használják a földmunkások sorsát. Gizella hercegasszony most ülte aranylakodalmát. — A lelkészek állami segítségét a postatakarékpénztár útján folyósítják. — Károlyi Mihátyné megsér tésóért nem függesztették föl Ulain men telmi jogát.

A januári napsütés és a „császári és királyi udvari szállítói" cím

A Slovenska Vichod Írja a következő igen jellemző esetet: «Egy kassai ruha- kereskedő, a kirakatában elhelyezett nap védőfüggönyről nem távolította el a «csá szári és kir. udvari szállítói» címet és a magyar címert. F. év január 12 én Bütött a Nap, tehát lebocsátották a függönyt. A légionáriusok azonban közbe léptek és több rendbeli személyes fenyegetés után feljelentették az «irredenta» kihágást a cseh államügyészségen. Az ügyészség közbelépésére a függönyt a rendőrség azonnal elkobozta és megtette a följelentést a cég ellen. A tegnap megtartott tárgyaláson a cég üzletvezetője avval védekezett, hogy a függöny lebocsátáss távoliéiban történt s a személyzet önkényesen jártéi. A birő »ág azonban nem fogadta el a védekezést és az üzletvezetőt 240 cseh korona bünte tésre ítélte.» A Slovenska Vichod persze nagy elégtétellel fogadta az ítéletet.

Sok a fiatalkorú bűnös.

Lopnak, hagy moziba mehessenek.

Végtelenül elszomorító társadalmunk ban az a jelenség, hogy a bűnözők 45 -60%-a, a 9 — 14 éves gyermekek sorából kerül ki. Nép nap mán játszódnak le jelenetek a rendőrségen, mikor apró, 9-14 éves me zítlábas fiúcska vagy kisleány ál! szepegve a szigorú rendőrtiszt előtt.

Még szomorúbb pedig az, hogy a vallatás során, az eseteit túlnyomó számé ban kiderül, hogy a kis bűnös meglopja szüleit, testvéreit ős bárki mást, csak azért, bogy ilyen úton pénzhez jutva elmehessen a — moziba.

Igen célszerű lenne és a gyermek bűnözők számát a minimumra szorítaná le az, ha illetékes tényezők úgy intézkednének, hogy a 13 éven alóli gyermekeknek megtiltanák a mozi látogatását

Azt hisszük ezekről a fiatalkorúakról lemondani nem volna uagy áldozat a mozik részéről, viszont megszűnnék a bűnalkalom a bűnre hajlamos gyermekek számára.

Fontos érdeke a társadalomnak, hogy az erkölcsileg kifogásolható és már a gyermekkorban bűnnel megfertőzött fiatalkorúakat megmentse!

SZÍNHÁZ ES ZENE.

„A bajusz" operett.

Már megírtuk, hogy e hő 27 én, 28-án és 29-ón a Városi Színházban az «Egri Műkedvelők Köre» előadásában színre kerül Verő György 3 felvonasos operettje, A bajúsz. A darab azínrehozatala rend kivül sok kiadásába kerül a Körnek, mert a rokokó selyem férfi és nci ruhák ás parókák kölcsöndíja maga a 100 ezer koronát meghaladja. A helyárakat ennek dacára mérsékelten emelik fői. — A darabot, nehéz látványos kiállítása miatt, színházak sem képesek kiállítani úgy hogy vidéken ezt a bájos operettet már sehol sem adják. Derék műkedvelőink tehát a közönség méltánylását joggal megérdemlik, mert semmiféle anyagi áldozattól sem riadnak vissza. A darab annyira mulatságos és kacagtató, hogy csak az nézze meg, akinek a rekesz izmai rendben vannak. A jegyeket, az óriási érdeklődésre való tekintettel, már kedden reggeltől a Sajtópropaganda üzlet árúsítja.

A «Fekete lovas»-! ma. vasárnap este 8 órakor hozza szinre a Városi Színházban a Heveemegyei Rokkantszövatség Egri Csoportja.

Herceg Ferencnek ez a gyönyörű 3 felvonásom színműve méltó előadásban

és a városi polgárság körében a minoriták sok buzgó hívőre számíthattak. Harmadrendjök, a «confriternitas cordi- gerorutn», a lakosságnak színe-javát egyesítette. Egy jólelkű szabómester, Horváth Mihály, kit szülővárosáról Váradiaak ie neveztek s a harmadrendnek prefektusa volt, megnyitotta a templomra adakozók sorát azzal, hogy a városnak megfizette a kártérítés egész összegét, mely az akkori pénzérték szerint nagy vagyont jelentett s még azontúl is a templomnak áldozni mindenkor kész jótevője maradt.

Barkóczy püspök 1758. márc. 27-én. fényes segédlettel, maga végezte az alapkőletétel ünnepélyes; szertartását Az alapkőbe illesztett rézlemezre vésték a szokásos névsort, melynek végén a «Johannes Falk murariorum magister» neve jelzi, hogy ő volt a templom építőmestere. Ez még nem jelenti azt, hogy a templom tervét is neki kellene tulajdonítani. Sőt azért sem valószínű ez a föltevés, mert Egerben ilyen formanyelv sehol sem fordűi elő. Fáik építőmester ugyanez év novem bér havában meghalt s a minoriták az építés vezetését Niftschmann Jánosra bízták, ki ezt a föladatot mindvégig teljesítette. Nietschmann építette a ferencrendiek templomának homlokzatát és tornyait, valamiül később a minoriták rendházát is. Azokban sincs a minoriták templomával rokon vonás. A két egri építőmester érdeme, hogy a kiváiő művészre valló terven nem rontottak el semmit sem. Mert a templom a maga egészében és minden részletében a szerves egyöntetűségnek teljes szépségét tárja fel.

Az építkezés 1758-tól 1773-ig tartott. Gróf Barkóczy Ferenc és utóda, gróf Esterházy püspök nem csak elengedte a rend nek az évi tizedet, hanem bőven ellátta az építéshez szükséges fával és téglával. A kaptalan is követte példájukat. A Pé- tervásárán lakó Keglevich Gábor tábornok, a minoriták nagy pártfogója, szilvási uradalmáról a szükséges meszet ajándékozta. S mikor a belső berendezésre került a sor, Szeleczky Márton, boczonádi földesúr, 3000 frtot adott a főoltárra azzal, hogy ha még többre volna szükség, azt is szívesen vállalja. Báró Szepessy Sámuel a Nép. Sz, János oltárának, Nyit- rai Zsófia a Sz. Anna oltárának költségeit fedezte. Sz. Ferenc oltárára a minoriták harmadiendje adakozott, mely a lakosság minden rétegéből alakúit S ezért ez akkor uralkodó vallásos közszellemnek megtestesülését láthatjuk ebben a nagyszerű templomban, melynek művészeti jelentőségéről, gazdag díszítéséről még sok

az elmondani való s azt a tér szűke miatt más alkalomra kell elhalasztani.

Mikor a nagy mű teljesen elkészült, gróf Eszternázy Károly püspök nem volt Egerben s ezért felkérte Salbeck Károly felszentelt püspököt, Migazzi bibornok váci helynökét, ki később a szepesi egyházmegye első püspöke lett, hogy a felszentelést helyette végezze el.

Az említett nagy napon a hatalmas templom bejárata előtt, a piac-téren, díszes sátrat állítottak fel, s alatta két karos szék volt az emelvényre helyezve, az egyik a felszentelő püspök, a másik a de rék Horváth Mihály szabómester részére, kit azért részesítettek ilyen rendkívüli kitüntetésben, hogy az egyházi szertartás megkezdése előtt egy újabb adománylevelet nyújthasson át, összesen 3600 forintról. Olyan összeg volt ez abban az időben, hogy nagy birtokot lehetett volna venni érte.

S ez a fényes példa megérdemli, hogy emléke ne vesszen el a feledés homályában A katolikus egyház régi szép hagyománya a művészet magasztos alkotásainak létrehozása S a művészet akkor van leginkább e téren feladatának magaslatán, mikor a valódi és eleven vallásos közszellem hatja át alkotó erejét.