Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-21 / 90. szám
Ára 25 korona. Eger, 1923 április 21. szombat. XL. évi. nz Előfizetési dijak postai szállítással Egg hót» 850 K, — Segged évre 1600 K. Egész ésf élévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd« Telefon szám 11. Víziló. Eger, 1923. április 20. A nem kérődző pároscsülkű emlősök egyik neme, rövid, uszóhártya áltsl összekötött lábűjjakkal. Feje négyszögletű. Füle és szeme kicsiny. Felső ajka vastag. Törzse formátlanul duzzadt, ssetlen. Lábai igen rövidek, esetlenek. Testhossza 4 méter, vállmagassága 15 m. Szemfogai 8 kgr. nehezek. Súlya mindenestől 25 métermázsa ie lehet. . . Nem akarunk azonban természetrajzi értekezést írni, sőt azt sem kutatjuk : menynyiben állott ez a leírás a hajdúböszörményi kerület nemzetgyűlési képviselőjére. Neki mondotta ugyanis a parlament nyílt ülésén egyik vöröeszekfűs lovag: Maga víziló ! Mindenesetre gondolkodóba ejt azonban minden jőízlásö embert az, hogy a magyar nemzet legelső testületében így «■kedélyeskedjenek» egymással a honatyák. És ha így tréfálkoznak a halálosan komoly időkben is a hon atyái: hogyan beszéljenek egymással a hon gyermekei, akik a parlamenti tárgyalások hűséges leírását olvassák az újságokból. Igen épületes olvasmány ez. Egész szótárt lehet összeállítani azokból a megtisztelő címekből és jelzőkből amelyeket a Conti-utca lovagjai honosítottak meg a nemzetgyűlésen: strici, börtöntöltelék, kötélre való, gazember, aljas, hazug, csizmás, paraszt, nyomorult, hitvány, piszkos fráter, naplopó stb. sib. Az sem utolsó azután, mikor azt kérdezik egymástól nagy hangon : Miből öltözködik a felesége? Erre persze az a kérdés illik : És az öné ? Elszomorító kép; leverő jelenség ez, mert azt mulatja, mennyire lecsúsztunk már és milyen közel vagyunk a Balkánhoz. És mindez a szent demokrácia nevében történik. Az utca ég a lebujok nyelvét vitték bele a törvényhozó testületbe éppen azok, akik folyton azt harsogják: művelni kell a népet. Hát a magyar nép nem szőrűi az ilyen művelésre. A magyar nép legegyszerűbb fia is tudja, mi az illendőség és még korcsmában sem használ ilyen szavakat, legfeljebb akkor, ha már boros egy kissé és indúlatba jön. Nem, a magyar nép legegyszerűbb fiának sincs szüksége az iiyen «Pesti művelt társalgódra. Valamint hogy a nemzetgyűlésnek sincsen szüksége az ilyen tagokra. rest re5» re* awign «Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, HiszekMagyarország feltámadásába«! Amen > A szocialisták a „paraszt“ szóval nem akarták a kisgazdákat sérteni. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra előtt nyitotta meg Almássy László alelnök. Jelenti, hogy Kótli Anna a vészé lyes üzemek engedélyezése és fokozott ellenőrzése tárgyában, Szakács Andor pedig a földreform ügyében kért és kapott sür gős interpellációra engedélyt. Az interpellációkra legkésőbb x/22 órakor térnek át. Napirenden szerepel a mezőgazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Peidl Gyula: A Fecske utcai robbanással foglalkozik. Hibáztatja a kormányt, hogy erélyes intézkedésekkel nem akadályozta meg ezt a katasztrófát. Nézete szerint mig a munkásbiztosítás autonómiája megvolt, mindent megtett a veszélyek elhárítására. Mulasztás terheli mind azt a kapitalistát, aki szűk ketrecbe szorított 40 munkást, szintén mulasztás terheli a hatóságokat is, mert nem lett volna szabad ily üzem letelepedésére engedélyt adni. Arra kéri az elnököt, hogy a szerencsétlenné lett munkások fölötti gyász és együttérzés jeléül függessze fel az ülést A Ház hozzájárul a javaslathoz. Az elnök az ülést felfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után Peidl Gyula folytatja: A tárgyalás alatt lévő javaslatban elsősorban azt keresi, hogy a munkaadók és a munkások közötti viszonyt miként rendezi. A munkások és a munkaadók még mindig csak egyezkedés alapján állanak egymással szemben. Magyarország volt a múltban is az, amely csak félig ismerte el a manchesteri liberálizmust, ami csupán a munkaadókra kedvező A munkás nem sztrájkolhat, de a munkaadónak joga van ezzel szemben 16 órán át dolgoztatni a munkást. Az egész törvényjavaslatnak az volt a látszata, hogy a szociáldemokraták ellen a kisgazdák dolgoznak, ők a paraszt elnevezéssel nem akarták a kisgazdákat sérteni. Ez a javaslat azt az impressziót kelti a faluban, hogy a kisgazda-képviselők nem szolgálják az 5 érdekeiket, hanem a nagybirtokosok szolgálatába szegődtek. Hoyos Miksa gróf (indúlatösan): Rosszindűlatű beállítás ! Nagyatádi: Szabó István az asztalra üt és azt mondja: Meg látjuk, hogy lesz a törvényjavaslat tárgyalásánál ! Peidl Gyula: Tiltakozik az ellen, hogy a magyar munkásságra azt modják, hogy nemzetellenes. A magyar munkásság sohasem volt nemzetellenes, csupán kiváltság-ellenes. (Az ülés tart.) Ä laKfcrtmleletml( egyilj Káros KNctKezmíttyc. — Sok bajnak ies2 szüiöoka a rendelet — Eger, 1923. április 20. A m. kir. minisztériumnak 2222/1923. sz. rendelete, mely a lakásügy ideiglenes rendezésével és az e téren fennálló korlátozásoknak fokozatos megszüntetésével foglalkozik, — még sok galibának lesz a j kútforrása. Ezek közül most csak egyre . akarunk rámutatni: az indokolás nélküli felmondásra. A II. fejezet 61. §-a ügy intézkedik, hogy <a háztulajdonos a rendes felmon dási időre indokolás nélkül felmondhatja: 1. 1923. nov. hónap 1 napján, vagy utána a hat és ennél több szobából álló ; 2. 1924. évi május hónap 1. napján, vagy utána az öt szobából álló; 3. 1924. évi november hó 1. napján, vagy utána a négy szobából álló; 4. 1925. május hónap 1. napján a három szobából álló; 5. 1925. évi nov. hő 1. napján, vagy utána a két szobából álló lakások bérét*. Mi következik majd ebből? Az, hogy bizonyára nem egy hat szobás lakást mondanak fel majd a "folyó évi Mindenszentek napján s igy ezeknek mostani lakói félév múltán, vagyis — 1924. május elsején tartoznak kiköltözni mostani lakásukból. Igen ám, de hová ? Igaz ugyau, hogy a 6. §. értelmében, a megüresedett, vagy megüresedő lakást, a «felmondás elfogadásától számított nyolc nap alatt be kell jelenteni» a lakásügyi hatóságnak; — ámde a 8. §. igy intézkedik: «Ha a bejelentett lakásba a háztulajdonos maga kiván beköltözni, a lakásigazolványt részére kell kiállítani . . . Ha pedig a lakást olyan fel vagy lemenő ágbeli rokonának, vagy testvérének kívánja i átengedni, aki helybenlakásra jogoiűlt és ; akinek indokolt lakás szükségét a lakás ! nem haladja meg, a lakásigazolványi ennek részére kell kiállítani». . . Mindezekből természetesen fog következni az, hogy a legtöbb háztulajdonos és annak minden rokona — különösön, ha kedvezők az anyagi viszonyai — sokkai kényelmesebb lakást óhajt és föltétlenül kap is, mint aminőben eddig lakott. 1—-2 szobás lakásból tehát bemegy hatszobás lakásba, kivált ha a családja népesebb. Viszont az, aki — mint házatlan zsellér — a máséban lakik és nem síber, nem spekuláns, nem árdrágító, hanem becsületes munkával keresi a maga sovány kenyerét. Kénytelen lefokozni a maga lakás igényeit s hat szoba helyett be kell érnie mondjuk, néggyel. Ennek a bérével is alig képes megküzdeni, de társadalmi helyzete, megélhetési viszonyai, családi körülményei föltétien szükségessé teszik, hogy legalább 4 szobából álló lakást tartson. Hová megy lakni az ilyen ember? Hatszobás lakást nem bír meg, azután meg nem is kap. Ki kell költöznie 1924. május elsejére, a négyszobás lakások ellenben csak 1925. május elsejére szabadulnak fel, illetőleg üresednek meg. Akinek tele van a zsebe, az most terjeszkedni fog ; aki szegény ember, össze hűzőzkodik. Csakhogy amazoknak terjedési aránya bizonyosan nagyobb les»z, mint emezeknek csökkenő kívánsága. Is így az utóbbiak két szék közül a földre ülhetnek, más szóval: fedél, hajlék nélkül maradnak.
