Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-21 / 90. szám
AGJRi NEFUJ&AG 1923. április 21 Az egri élelmiszerpiac és a valuta. A piaci Zürich. — A gyufa-valuta — Nem jó a tűzzel játszani. Eger, 1923. ápr. 20. A zöldségpiacon a húsz koronás bankó dominál, űgyannyira, hogy tát? még húszkoronás valuta lép életbe az egri piacon, rácáfolván a búzavalulára. 20 koronába kerül egy csomó hónapos retek, 20 K a zöldhagyma, 20 K a petre zselyem, a zöldsőggyökér, a spenót, a sóska és még sok csomózott cikk. Jő öreg tíz esztendeje (hogy visszamanjünk a béke idők éveibe!) 1 krajcár volt a piaci valuta. Krajcáros valutában beszéltek az egri zöldséges asszonyok. A piac is megmutatja tehát a mai szomorú gazdasági helyzetet, amikor a régi boldog állapothoz viszo nyitva 20 korona csak két fillért ér, azaz 100 kor. 10 fillért, 1000 kor. 1 koronát, egy millió pedig kerekszámban egy ezer koronát. S akaratlanúl is eszembe jut a lányos mamák helyzete, akiket valamikor 2—3 ezer koronából fényesen kistaffiroztak, a krajcáros piaci valuta szerint Ma kéthérom milliót kell áldozniok, ha a régi viszonyoknak megfelelően akarják a lányukat kiházasítani. Boldog egykrajcáros! Egy skatulya gyufát is lehetett érted vásárolni. Bizony manapság 35 K egy skatulya gyufa, tehát még sötétebb színben tűnteti föl helyzetünket, mint a piac. A gyufa valuta szerint 1 millió már csak 570—580 koronát ér. S a gyufa-példázat, kedves kislányok és méiyen tisztelt udvarlók arra tanít, hogy ne játsszatok a tűzzel. S míg a piacon bolyongtam, meg állapítottam, hogy nem kell nekünk Zürichbe nézni, ha meg akarjuk tudni, meny nyit ér a pénzünk. Az élelmiszer piacon van a mi szomorú Zürichünk. S nem is kell tőzederovatot olvasnunk, hogy meg tudjuk, hányadán á’luak a pénzzel, csak ki kell mennünk a piacra. A tojást a béke drága világában 3 krajcárért adták, ma 35 koronáért, a tej literjét 8 krajcárért vettük — városban, ma 80 koronáért. Da nem akarom továbbra is búsííani az újságolvasó közönséget az árak összehasonlításával s azért egyszerűen fölsorolom a piaci árakat. Nem újság egy sem. Megszoktuk. Vörös hagyma ki lója 90 kor, pórhagyma csomója 5 kor., zeller-kalacábő darabja 10 kor,, száraz bab literje 280, 170, 150 kor., borsó literje 200, 150 kor., duggaini való hagymáé 140 kor. A tejpiacon a tejfel literjét 900 ko- | rónáért, a vaj kilóját 2000 kor.-ért mértek. A túró csomója 35 koronába került. A hús árak emelkedtek: marhahús 820, borjúhús 800, sertéshús 1000, szalonna | 1900, szír 2300 korona. ««MM**««* rmm mm A minoriták templomának másfélszázados jubileuma. Eger, 1923. április 20. Megírtuk már, hogy Eger egyik becses műemléke, a minoriták barokketílű temploma, az idén érte el felszentelésének másfél százados jubileumát A jubileumi ünnepet vasárnap tartják meg, a követ kező rend szerint: Reggel 7 órakor énekes szent mise. 9 órakor a helyőrség miséje. 10 órakor ünnepélyes hálaadő szentmise, melyet Dutkay Pál apát-kanonok mond fényes segédlettel. Evangélium után a szentbeszédet Ivánovich Emil dr rektorkanonok tartja. A szentmise alatt az Egri Ének- és Zeneegylet ének- és zenekara Huszthy Zoltán igazgató-karnagy vezetésével Beliczay Gyula op. 50 F-dur miséjét J adja ölő A változó részeket Griesbacher j P., op. 181. Repertorium chorale-jából í énekük. Mise előtt a gregorián Te Teumot, j utána pedig a pápai himnuszt (Demény j Dezső zenekari átiratában) ős a magyar Himnuszt éneklik. A mise magánrészeit Bedross Liliké és Pataky István dr. éneklik. 7il2 órakor a szokásos vasárnapi misét is megtartják. Délután 5 órakor szt Sziv-litánia és szt. Antal-ájtatosság. A 21-ére tervezett egyházi hangverseny, közbejött technikai akadályok miatt elmaradt ugyan, de májusban meg fogják tartani. , KIS HÍR MIK A NAGYVILÁGBÓL Külföld Mozgósítanak a feisósziléziai ! szervezetek. — Szerbiában radikális de mokrata koalíció, vagy katonai diktatúra várható. — Északafrikában kitártak egy nagy őskeresztény temetkezóhelyet. — Vaughan bárónő kezén tűnt el Lipőt belga király hagyatéka — Verekedés volt a lengyel nemzetgyűlésen az orosz zsidók bebocsátása miatt — Mussolini irtó hadjáratot indított az erkölcstelen irodalom ellen. — Orosz agitátorokat tartóztattak le Newyorkban. — A franciák bérbe adják a lefoglalt német szállókat. — A bécsi eucharisztikus körmenet baldalchinját meg akarta venni a zsidó hitközség. — Katasztrófáiig földrengések pusztítanak Mexikóban és Ekvádorban : hatalmas területeket öntött el a tűzhányók lávája. — Vix ezredest magyarországi viselt dolgai miatt állítólag fogságra ítélte a francia hadi törvényszék. Magyarország. 500—1000°/o-kal emelik a hadigondozottak ellátását. — Meggyilkolták és kirabolták a mezőtelegdi r. k. plébánost. — A pápai nuncius visszatért Budapestre. — A Kisfaludy-Társaság meg- ünnepli Beöthy Zsolt halálának évfordú- lőját. — A Karenin Annát ősszel mutatja be az Operaház. — Károlyi József gróf a nádori méltóság felállítását javasolja. — Makő városa bűzavalutában fizeti tiszt viselőit. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. A színház a helybiztosítás rendszerét alkalmazza Tekintettel pénzünk változó értékére, a színház igazgatósága ez évben bérletek helyett a helybiztosítás rendszerét alkalmazza. A helybiztosítás a szelvénybérlet egy változata, melynél a bérlő nem egy ösz- szegben fizeti a jegy árát az egész szezonra, hanem állandó helyének biztosítása céljából a jegy mindenkori árára elólegea részletfizetést teljesít. Az előre lefizetett összeget a szelvényeknek napi jegyekre való átváltásánál a pénztár egyenlő részletekben levonásba hozza. A színház-igazgatósága 1923. május 5-től 1923. aug. 15-ig terjedő szezonra 50 előadásra helyár-biztosítást nyit Ez az 50 előadás nincs naphoz kötve és a szezon alatt hirdetett kb. 80 bérletes előadás bármelyikén érvényesítheti jogát a bérlő, aki helyét így biztosította. Előzetes befizetéssel biztosítható: Páholy ................................... 25 000 K ért Z enekari zsöllye..... 8,000 * Föld sz. zártszék (1—3. sor) 6,000 « Föidez. zártszék (4—6. sor) 5,000 « Földsz. zártszék (7—9. sor) 4,000 « Földsz zártsztk (10-12. sor) 3000 « A biztosított helyek jegyeit jminden nap déli 1 óráig tartja fenn a pénztár. Aki helyére biztosított jogát az aznapi előadásra érvényesíteni akarja, szelvényét déli 1 óráig a színház pénztáránál na'pi jegyre kell átváltania. Nyomorúság száz evvel ezelőtt. A forradalmak, háborúk rendszerint magukkal hozták a nyomorúságot Neve zetes volt a nyomorúság történetében a francia forradalom idején, az 1793-ik év tele. Kemény tél és nagy éhínség volt Pá risban. A gyárak nem működtek, az élelmiszerek rohamosan drágultak, sok háztar tásban Ínség, a legtöbben szükség uralkodott. A péainűhelyek előtt reggelenként nagy tolongás támadt és fenyegető beszédek hallatszottak. A convent előtt küldöttség jelent meg, melynek szónoka ezt mondta : «Pol gárok és törvényhozók! Nem elég, hogy kikiáltottátok a köztársaságot, a népnek i boldognak is kell lennie; kenyérnek is \ kell lennie, mert ha nincs kenyere, akkor nincs sem szabadság, sem köztársaság!» Az élelmiszerek miatt a nép állandó felháborodotíságban élt, sokan a zsidó gabonakereskedőket vádohák. Javasolták a törvényhozásnak, hogy az állam vegye kezébe a gabona elosztását s minden gabonakereskedést hat évi súlyos börtönnel sújtsanak. Ha valamely paraszt vagy ke reskedő 250 font búzát 25 livrénél drá gábban ad el, első ízben hat évi súlyos börtönnel, másodízben pedig halállal bűn tetendő. Ez volt a maximálás első rnegpeu- dítése. A párisi élelmezési hivatal, hogy a párisiaknak olcsó kenyeret szolgáltasson, a pékeknek 8 livrével olcsóbban szállí tóttá a búzát, mint annak napi ára volt, ezáltal pedig napi 12.000 frank veszteséget szenvedett. A külvárosi és környék beli lakosok csempészettel akartak Parisból olcsó lisztet szerezni; hiába őrizték a kapukat, a szükség ravasszá és merésszé tette az embereket. A nép február 23-án zúgolódni kéz 1 dett: az asszonyok evvel a kiáltással: | «Kenyeret és szappant!» a convantbe j akartak benyomulni, de nem eresztették 1 be őket. «Hétfőn ismét eljövünk!» — ordítozták — «éhező gyermekeinket keddig nem bírjuk eltartani». (T. i. kedden akarta csak 'fogadni őket a convent). Hétfőn, február 25 én, a pékek előtt óriási tömeg szorongott. Legelői a férfiak mentek, akik a kereskedőktől kérdezték: «Van o Önnél cukor, kávé, szappan ? Adják oda árúikat a meghatározott áron, ha azt akarják, hogy tulajdonjogukat tiszteletben tartsuk». Utánuk jöttek az asszonyok; némelyik pisztolyt hordott, a boltokba benyomultak s kényszerítették a kereskedőket, hogy a cukor fontját 20 souért, a szap pant és gyertyát pedig 12 souért engedjék át. Égy kereskedőt csak két gyermekére ős feleségére való tekintettel nem gyilkoltak meg. A tömeg kihasználta az alkalmat: oly asszonyok, akiknek sem férje, sem gyermekei nem voltak, 20 font kenyeret is elhurcoltak. Pálinkát ittak, mé; zen nyalakodtak s ami nem kellett, ezek a hárpiák kiöntötték. Hivatalos kimutatás szerint 1200 boltot és raktárt raboltak ki. Csak papiros volt bőségben, a papírpénz nyomtatásához Az ércpénzzel kereskedtek, sőt a közönség önmaga leszállította a pénz értékét, a 100 livres frankért már csak 50-et adtak s a parasztok nem akarták elfogadni a papírpénzt. A kenyér- és húshiány arra kényszerítette a közsógtanácsot, hogy minden emberre megállapította a fejadagot. Mercier konventtag az akkori Ínségről és a fejadagokról ily keserűen nyilatkozik : «Ez időtájban a vérszomjas községtanács csaknem minden kapura kiszö- geztette azt a fontos határozatot, hogy minden szájat tíz napra egy font húsra korlátozott. Hány anyát láttam elsápadni és könnyeket hullatni, ennek a szerencsétlen bőjtölósi parancsnak olvasásánál... A forradalmi hadsereg előhírnökei beszá- gúldották a vidéket ás sóvár pillantásokkal keresték fel a birtokokat és majorokat. Vasvillákkal és szuronnyal rohamot intéztek, megragadták az ürűket és szárnyasokat, felgyújtották a csűröket, kihajtották az ökröket és a zsákmányt bscste-
