Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-13 / 83. szám
Ára 25 korona. # r • • Egér, 1923 április 13. péntek. XL. évf. 83 sz Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra SSO K. — «egged évre 1600 K. Egész és félévi előfizetést nem fogadnnk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE * 11 Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám XI. riTOmBjEHir A földmunkások helyzete a nemzetgyűlésen. A jelenléti díj. Eger, 1928. ápr. 12. Tegnap új fogalom vonult be a magyar politikai szótárba: a jelenléti díj. A nemzetgyűlés tagjai ugyanis most már naponkint és fejenkint ezer korona díjat kapnak minden ülés után, amelyen részt- vesznek. Legtávolabbról sem sajnáljuk a honatyáktól ezt a kis jövedelmet. Elvégre vásárolhatnak rajla egy kilogramm húst, vagy két napi efféle járandóságukból meg- talpaltathatnak egy pár cipőt. Aki pedig kocsin megy a parlament ülésére, mindjárt oda is fizetheti a fiakkeresnek Más szempontból tartjuk érdekesnek ezt a díjazást: a kötelességteljesítés szemüvegén nézve. Bizonyára úgy van a dolog, hogy szükség volt erre a jutalmazásra. Ha nem lett volna reá szükség, bizonyosan nem állapítják meg. Nyílt titok, hogy a honatyák — tisztelet az olyan kivételnek, mint aminő Eger képviselője, — jobbadán távollőtükkel tündökölnek a nemzetgyűlésen Csak a választási harc idején, a programmbeszédek- ben dühöng náluk a kötelesség untalau hangoztatása. Mikor azután megvan a mandátum, zérus alá sülyed bennük ez a nemes emberi érzelem. Innét volt azután, hogy a nemzetgyűlést, jőlienet 10 órakor kelleti volna kezdődnie a tárgyalásnak, nagyon sok esetben még tizenegy órakor sem lehetett megnyitni, mivel a t. honatyák nem voltak jelen olyan számban, hogy érvényes határozathozatalra elegendően lettek volna. Ez a szomorú oldalé annak az újításnak, amely mindjárt az első nap azt eredményezte, hogy a honatyák seregeitől tódűltak a parlamentbe es írták alá a jelenlétüket'igazoló ívet. Az ezer koronának tehát — legalább egyelőre — varázslatos ereje lön: fölébresztette a szuny- nyadő kötelességérzetet. Hogy persze állandó lesz-e ez a jótékony hatás: az a megszokástól és a korona értékének jövő állásától függ. Könnyen meglehet ugyanis, hogy hamarosan a régi kerékvágásba zökken a nemzetgyűlés látogatottsága ős ismét csak a botrányok vonzzák majd a hon érdemes atyáit. Mindamellett volna egy megjegyzésünk. Van a nemzetgyűlésnek több olyan tagja, akinek akkor kellene ezer-ezer koronát folyósítani, ha — nem megy el az ülésre és nem vesz részt a tárgyalásokban. Van ugyanis honatya bőven, aki — a képviselői sérthetetlenség bő köpönyege alatt — úgy cselekszik és úgy beszél, hogy többet árt a köznek és Magyarországnak, mintha nem megy el a nemzet- gyűlésre. Az ilyeneknek nem jelenléti, hanem — távolléti tiszteletdíjat kellene megállapítani. Esetleg kétszeres díjat. Még így is nagyon kifizetné magát. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, HiszekMagyarország feltámadásában I Amen.» Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését j 11 őrá után nyitotta meg Szcitovszky Béla j elnök. Jelenti, hogy Lukács Andor az 1921. ! évi 47. törvénycikk hatályossága, Homon- nay Tivadar az állami tisztviselők nehéz helyzetének javítása tárgyában sürgős interpellációra kért ás kapott engedélyt. Pesti Pál, a III számú birálő bizottság elnöke, beterjeszti a bizottság jelentését, amely szerint a bizottság március 19-én és 24-én tartott ülésén bírálat alá vette a Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő ellen beadott panaszt. A bizottság a vizsgálat elrendelését határozta el és foganatosításával Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselőt jelölte ki, ugyancsak vizsgálat tárgyává, tette a bizottság Urbán Péter báró választása ellen beadott panaszt is. A panaszt a bizottság alaki kellékek miatt elutasította és Urbán Pétert végleg igazolt képviselőnek jelentette ki. Vass József népjóléti miniszter beterjeszti a lakásépítés 'elősegítéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután áttérnek a mezőgazdasági munkabérek szabályo i zásáról szőlő törvényjavaslat tárgyalására. Perlaky György az első felszólaló. A törvényjavaslat az$ a célt szolgálja, hogy a földmunkások megfelelő keresethez juttassanak. Már egyszer véglegesen kell segíteni a földmunkások helyzetén. A javaslat ezt el is fogja érni. Szerencsétlennek Eger, 1923. árpilis 12 j Eger város áramfogyasztő közönsége az elmúlt közgyűlés után fanyar meglő- ; petésre ébredt. Áramdíj-előleget sóztak a j nyakába s még csak ki sem bújhat e fizetési kötelezettség alól, mert ha megteszi, sötétben marad a varos. Ringelhann Béla villamgyári igazgató-főmérnök az áramdíj-eíőlegről a következőket mondotta : — Nagy vita folyik most városszerte az áramdíj-előleg jogosságának kérdésében. Pedig a dolog nagyon egyszerű. Ha valaki egy üzletben vásárol, azonnal ki kell fizetnie a pénzt. Az árút bizonyos idő alatt elhasználja, tehát előre fizetett a használatért. Mi ugyanezt kérjük a fogyasztótól. Fizesse előre az áramot, amit tőlünk vásárol. A pénzre nagy szükségünk van. Télen nagyobb a fogyasztás, anyagiakkal nem küzdünk. Nyáron azonban megcsappan a bevétel. Hogyan biztosítsuk magunkat? Két hét kell ahhoz, hogy a vásárolt olaj Egerben legyen. Az olajat tartja, hogy az ellenzék a Horthy aació- val kapcsolatban visszás hangokat hallat. A kisgazdák önzetlenségével szemben azt dobják a levegőbe, hogy pz adományokat nem kezelik megfelelően. Ha ily lehetetlen támadások érik a kormányt, akkor a magyar földművest sohasem lehet többé áldozatos készségre bírni. A Horthy-akciő- ról egy bizottság fog elszámolni. Ezután a mezőgazdák helyzetével foglalkozik. A mezőgazdaság még béké ben sem hozta meg azt a kamatot, mint a forgó tőke, tehát a kormány kötelessége a gazdákat támogatni és így a többtermelést előmozdítani. A munkabéreket tár gyalva kifejti, hogy a kereslet és a kínálat elméletét nem fogadja el. A mai viszonyok között a munkások ki vannak szolgáltatva a munkabér tekintetében a munkaadóknak, csupán azt a rendszert tartja helyesnek, ahol a munkások és a munkaadók egyenlően vannak képviselve a bizottságban. Kívánja, hogy a kormány munka- alkalmat-teremtsen és minél előbb kezdje meg a beruházásokat. A munkaalkalmak megteremtésével inkább segítenek a kisembereken, mint bármely más segélyakcióval. Kéri a földmivelesügyi minisztert kezdjék még az állami beruházásokat. A i javaslatot jónak tartja és elfogadja. Ezután Drőzdy Győző beszélt. — mondjuk — áprilisban használjuk el, ez 6 hét. A fogyasztóktól a pénzt mindig utólag szí djük be, úgy hogy az a pénz, amit kiadtunk az anyagokért, 10 hét múlva tér újra vissza hozzánk. De arra senki se gondol, hogy a tíz hét alatt is mindig kell világítanunk s az sem nyugtalanítja a kedélyeket, honnan vesszük a pénzt erre az időre, hiszeu ők csak utólagosan fizetnek. — Kifogásolják azt, hogy ezt az előlegei nem számítjuk be a következő hónapban az áramdíjból, hanem határozatlan időre kérjük. S ha leszámolnánk, az következnék, hogy a másik hónapban ismét előleget kellene kérni. Ebből követ- heznék, hogy az irodai munka annyira megszaporodik, hogy a tisztviselő-személyzetnek majdnem 100%-os szaporítása válna szükségessé, amelynek a fizetését áramdíj alakjában kellene a közönségnek megfizetnie. Eredményt nem érne el, mert az előleget ismét és bizonytalan időre kellene kérnünk. jHUrt Van szüljsíge a Városi VillamosteUpnelj előlegre? Megszűnt a hitei. Az üzem megáll, ha nem folyik be a fogyasztók kölcsöne. — / Ringilhann Béla nyilatkozik.
