Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-13 / 83. szám

2 SCiHi NÉPÚJSÁG 1928, április 13 Az előleget még most nem nagyon fizetik, legalább is nem úgy. ahogyan kellene. Sokan abban a hiszemben tartóz­kodnak a kölcsön megfizetésétől, hogy nem tudják tőlük behajtani A kölcsön az üzem fenntartásának és a városnak az érdeke : az előleg behajtását tehát a város mindenkitől megköveteli. A nemfizetőkkel szemben rendszabályokat fognak életbe léptetni. — Kölcsönre azért van szükségünk, mert a gyárosok megszüntették a hitelt. Amíg hitelt élveztünk, előlegre szükségünk nem volt, ugyanazt a hitelt adtuk a kö­zönségnek, amit mi kaptunk. Ma azonban a helyzet az, hogy hitelünk nincsen s előre kell fizetnünk, ha az üzem zavartalan menetét biztosítani akarjuk. Az ehhez i szükséges forgótőkét pedig a mai napon : bankhitel útján megszerezni lehetetlen, i Fölösleges elmondanom, hogy miért. Megdrágul a postatarifa. Száz százalékos lesz az emelés. — A tervezet szerint április 16-án lép életbe az új díjszabás. — A kereskedelmi miniszter még nem döntött az emelés kérdésében. Eger, 1923. április-12. A posta tarifa-emelésének ügyével kapcsolatban, az összes érdekképviseletek megbízottéinak jelenlétében, ma tartották meg Budapesten az értekezletet. Az értekezleten Demány Károly dr. államtitkár bejelentette, hogy a posta­tarifa április 16-tól 100 százalékkal meg­drágít és ugyancsak meg fogják drágí­tani a táviratozási és a telöfon előfizetési díját, Beszédét avval fejezte be az állam­titkár, hogy ez az emelés egyelőre még csak tervezet, amelyet még nem hagyott jóvá a kereskedelmi miniszter, azonban, ha ez a jóváhagyás megtörténik, azonnal életbelép az emelés. Demény államtitkár beszéde után Bugyi János postafőtanácsos ismertette a tarifaemelés tervezetét, amely szerint a helyi levél díja 60 százalékkal emelkedik, a belföldi forgalombao 15-ről 20 koronára. Ugyancsak minden 20 grammon felül 20 korona a drágulás. Az utódállamokba szóló levelek 40 koronáról 75 koronára emelkednek. Az ajánlási díjnál új rendszert ve­zettek be és pedig bevezették a helyi ajánlás rendszerét, amelynél 50 koronáról 25 koronára szállították le a helyi ajánlott levelek diját. A belföldi ajánlott levelek dija 50 korona marad, a külföldieké pedig 50 ko rónáról 100 koronára drágul. Ezután a telefon-dijak emelésére vo­natkozó tervezetet ismertette a tanácsos; bejelentette, hogy az anyagárak nagy megdrágulása következtében a felszerelés diját 24 ezer koronáról 48 ezer koronára emelik fel. Rendes telefonelőfizetőknek előfizetési dija egy évre 24 ezer koronáról 48 ezer koronára, a mellékállomás dija 5 ezerről 10 ezer koronára emelkedik. Megdrágul a vidéki beszélgetések dija is. A vidéki beszélgetések dijánál át­lag 50 százalék a drágulás. Bejelentette továbbá a tanácsos azt is, hogy a csomagszállításnál új rendszert, a zóna-rendszert vezették be, amely a csomagszállítást olcsóbbá teszi. Az űj zóna-rendszer szerint három távolsági osztályba sorozzák a szállítandó árút; 50—200 és 200 kilométeren felüli zó­nák lesznek. Az első 'zónában az árúszállítás 40 százalékkal nagyobb, mint eddig volt, a a második 2őnában 15 százalékkal emel­kedik, a harmadikban pedig 120 száza­lékkal. Ezután Jakab Oszkár pénzügymi­niszteri tanácsos szólalt fői és kijelentette, hogy a pénzügyminisztérium követelte első sorbnn a postai tarifák emelését, mi­vel a pénzügyminisztérium azt akarja el­érni, hogy a postai üzemeket fenn tudják tartani és ne küzdjenek folytonos nehéz­ségekkel. Évszázados egri temetőt hozott Eger, 1923. április 12. A napokban a Telekessy-utca egyik házában dolgozó kőművesek a földben emberi csontokra bukkantak. Ma délelőtt egy úgynevezett «lapunk barátja» bizal­masan megsúgta, hogy a Telekessy utcá­ban három koporsót ástak ki. Bővebb felvilágosítást a 6 ik szám alatt kapok. Nem hittem a dolog komolyságában. Tíz perc leforgása alatt már a Telekessy utcában voltam. A 6-ik számú ház tető­zetén jókedvvel dolgoztak az ácsok. Az udvarról a munkát elégedetten nézte Kozma Gyóző dr. ügyvéd, a háztulajdonos, aki valósággal kétségbeesett, mikor meg­látott. — Mi újság, kérem? Miért -jött? Csak nem ? — De igen, — válaszoltam s angol hidegvérrel bemutatkoztam a földszintről az emeleten, illetve háztetőn dolgozó Pelle Józsefnek, aki dzsentlemenhéz illően szin­tén lekiabálta a nevét. napvilágra a ffömnVes csákánya­— Halló, Pelle úr! — kiáltottam föl — mi van a koporsókkal? — Három elkorhadt koporsó vonalait találtuk meg a főidben — habozott vissza a kőműves. — Két koponyát és emberi csontokat találtunk. Azt hiszem, hogy a kertnek föl 50—60 cmnyire a föld alatt koporsók fekszenek egymás mellett, sorjá ban. A negyedik koporsó körvonalai is kivehetők voltak. Kozma Győző dr. ügyvéd megdöbbent, amikor a könyörtelenül szágúldő kis ce­ruzát látta. — Hát csakugyan meg akarja írni kérem? Ne irja meg. Hagyjanak nekem békét. Nem akarok ón hires ember lenni. Itt kutatni fognak, összeturkálják a nyu­galmamat. Nem, nem nagyon szeretem az effélét. Ne irja meg. Valóban, azt ígértem, hogy nem írom meg, de győzött bennem az újságíró. Itt egy eseményről s egy érdekes város tör­ténelmi fontosságú leletről van szó. S e helyről meynyugtatom dr. Kozma Győzőt, hogy nem háborgatja azért senki se a nyugalmát, ha megírjuk, hogy háza táján századokkal ezelőtt temető volt. Hiszen a múlt is temető. S a múlton épül a jelen. Breznay Imrének, lapunk felelős szer­kesztőjének a véleményét is ide írom : — A temető a török hódoltságból való lehet. Kívül esik a Hatvani kapun, ami arra enged következtetni, hogy a vár­belieknek volt egyik temetkező helye, még pedig nem karéban. Mert harc idején a katonát nem temetik koporsóba. A triní- tárius klastrom a XVIIÍ.-ik század első felőbea épült, a tieztilak jóval később, a mivel esak azt akarom bizonyítani, hogy a Telekessy-utca a XVIII. ik században épült ki. A kőműves csákánya Egernek egy régi százados temetőjét hozta nap­világra. Requiescant in pace! A dolog humora most következik. Kozma Győző dr. kéré­semre elszaladt egri laptársunk szerkesz­tőségébe, hogy meg ne írják a semeté- histőriát. S még én biztattam . .. Hát ha akasztófahumor — van, a temetői humor iskolapéldája — így történt. Az antant-bizottság kecskeméti látogatásának epilógusa Kecskemét, április 12. A katonai ellenőrző antant-bizottság kecskeméti látogatása alkalmából amint megírtuk — nem a legbarátságosabb fo­gadtatásban részesült. Parázs tüntetést rendeztek a kecskeméti magyarok a hí­vatlan vendégeknek, amelynek hevében valaki az autó ablakait is betörte. Dr. Rajczy Géz.a rendőrtanácsos a belügyminiszter megbízásából a napokban folytatta le ebben az ügyben a vizsgála­tot és tegnap tartotta meg a büntető rendőrbiróságon a nyilvános tárgyalást. Az eredményt a délután folyamán hirdették ki. Ifj. Balázs Rudolfot, Kabay Istvánt és Maresch Gézát 10—10 napi el­zárásra, illetve 2000—2000 K pénzbünte­tésre Ítélték. A vizsgálat a legnagyobb rendben folyt le é® a gyors eredményt általános meglepődéssel tárgyalták. SIS hírek a nag y világból Külföld. Franciaország Hamburg óa Bréma blokádját tervezi. — Lenin felesé­gét nem engedik be Amerikába. — Le szállítják a bolgár jóvátételt. — Jugoszlávia 4 autonóm állam monarchiája lesz — A nemzetközi olimpiai bizottság tagjait ki hallgatáson fogadja a pápa. — Fellé tá bornok képviseli Franciaországot a lau sennai konferencián. — Béosben is rosz- Bzalják Kunfi magyarellenes támadásait, — Az angol kormány leszavazása nem jelent komoly válságot. — Ismét Izmed pasa lesz a török delegáció vezetője a lausennai konferencián. — Az antant nem tervez jővátételi konferenciát. — Ford nem akar amerikai elnökjelölt lenni. — Olasz országban a Pasics kormány újabb vál­ságát várják. — A szerbek megvásárolták Lacroma szigetét. Magyarország. Riffl gyilkosa egy Bodó nevű felvidéki katona megvallotta'bűnőt. — Eddig 10 lakáshivatali nyomozót állí­tottak elő a főkapitányságon. — A minisz­tertanács pénteken határoz a tisztviselők létszámcsökkentéséről. — A magyar francia döntőbiróság elnöke Budapestre érkezett. — Vas Gerebenről Győrött utcát neveztek el. — Nádosy országos főkapitány Ameriká­ba utazik a rendőrségi világkongresszusra.

Next

/
Thumbnails
Contents