Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-12 / 82. szám
Ara 25 korona. Eger, 1923 április 12. csütörtök XL. évf. 82 *z CififiKstési dijak postai szállítással Eg® bóra 550 K, — “í^gged évre 1600 K. S . áss ésfélévi előfizetést nem fogadunk cl. Egyetlen foglalkozás, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomót Telefou szám II. Ma lépett életbe az új lakásrendelet. amely manapság a legszerényebben sem biztosítja a megélhetést: — a becsületes munka. Szomorú tény, de igazság. Olyan igazság, melyhez nem férhet szó. Olyan állítás, amelynek keserű igazságát önmagán tapasztalhatja minden becsületesen dolgozó ember. Mert az ilyen ember már mindenről lemondhat, amiről — az élet kockáztatása nélkül le lehet mondani. Az ilyen ember már túl van ezen a határvonalon, különösen nálunk, Magyar- országon, amely pedig (nem is olyan régen) tejjel-mézzel folyó ország volt. Nálunk a becsületesen dolgozó ember alig keresi meg az úgynevezett létminimumnak 25 százalékát, mely pedig csak félévvel ezelőtt is 43 százalék volt. Ez a csökkenés annál szembeötlőbb és annál leverőbb, mert Németországban a létminimumnak 60-, Ausztriában 66 százalékát biztosítja a becsületes munka. Valami közgazdasági szaktekintély persze a békességes időkben — úgy állapította meg a jólét fogalmát, hogy az ott kezdődik, ahol a jövedelem egyhar- inada képes fedezni a legeleőrendű élet- szükségleti föltételeket, vagyis a lakást, Mtést, világítást, élelmezést s e megfelelő ruházkodást. Ez tehát a békebeli tisztes jövedelemnek egyharmada volt s jelentette egyúttal a — létminimumot. Most azután ott tartunk, hogy ennek •eak egynegyedét, pontosabban a békebeli jövedelem 8, azaz nyolc százalékát biztosítja a becsületes munka. Az ezresekkel, a tízezresekkel dobálődzó fizetési rendszer tehát ott tart, mintha a békebeli 100 koronás havi fizetést most 8 koronával egyenlítenék ki. A húszezer koronás havi fizetés pedig papiroson 160 koronának felelne meg havonkint, vagyis * béke egy évére 1920 koronát jelentene. Mivel pedig ez a megállapítás három- hetes és azóta ismét 100 százalékos a drá gúlís: ez az összeg legfeljebb 900 korona évi jövedelemnek felel meg, pedig hát manapság — a nagy számok korában — egy negyedmillióra rúg óvenkint. Ismételjük, hogy mindez a számítás és összehasonlítás csak papiroson ilyen mutatós; a valóságban sokkal kedvezőtlenebb a helyzet, mert még ennyit sem jelem. Kell-e még ezután tovább is bizonyítani azt, hogy nálunk az egyedüli foglalkozás, amelyből megélni nem lehet hanem csak nagyon szűkösen tengődni: — a becsületes munka. lakások bérét a; 1917. november l én-fizetett bérösszeg ötvenszeresére lehet emelni — Április 19-ig írásban kell közölni a béremelést Eger, 1923. április 11. mai száma közli a rendezéséről szőlő A hivatalos lap lakásügy ideiglenes rendeletet. A rendelet elvileg a szabad rendelkezés és szabad bérbeadás alapján áll. A 4000 főnél kisebb lakossággal rendelkező községekben a tulajdonos szabad rendelkezési joga. a hivatalos helyiségek kivételével, f. évi május elsejétől kezdődően már teljes hatályú lesz. A 4000 lelket meghaladó községekben ős városokban pedig a teljes szabad rendelkezés 1926. november 1 én kezdődik. Lakást csak az az egyén kaphat, akinek jogosultságát a helybenlakásra a lakásügyi hatóság megállapítja. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben megüresedő lakásokat ezentúl is be kell jelenteni. A tulajdonos bejelentésében nyilát- kozhatik, hogy a helyiségbe maga akar e beköltözni, vagy kinek kívánja bórbeadni. A tulajdonosnak ezt a kijelölését a lakásügyi hatóság köteles figyelembe venni. Lakásrészek albérletbe adása bejelentés, valamint lakásigazolvány nélkül történhetnek. A bérlet átruházásához azonban a háztulajdonos beleegyezése és a hatóság engedélye szükséges. Ugyanígy eszközölhető a lakás csere is. Lakas céljaira szolgáló helyiséget hivatali, vagy üzleti célokra csak a lakásügyi hatóság előzetes engedélyével szabad kiadni. A beköltözés bejelentése tekintetében, úgyszintén a nyári lakásokra vonatkozóan is, a rendelet fenntartja a régi intézkedéseket. A lakásközvetítést a rendelet megengedi, azonban megállapítja, hogy a közvetítő a bérbeadótól és a bérlőtől együttvéve legfeljebb a kikötött évi bérösszeg A 0/ A ic bÄtrotfilKül i" rj í i a v o ű o n ! A lakásraszorült igényjogosúltakat ezután is hátősági igénybevétel útján kívánják lakáshoz juttatni. A lakások és egyéb helyiségek egyes részei még akkor sem vehetők igénybe, ha azok g. lakók lakásszükségét meg is haladják. Az igénybevételnél mindig annak van elsőbbsége, akit a háztulajdonos ajánl. A béremelés. F. év május első nap jától kezdődően a rendes felmondási időre való tekintet nélkül az 1917. november hő 1 eő napján kikötve volt évi tiszta bér 30-szorosára, augusztus hő első napjától kezdődően 40 szeresére, november első napjától kezdődően 50 szeresére emelhető a bér. Albérletbe adott szobák bérét nem lehet magasabbra szabni, mint a tiszta bérből és annak járulékaiból aránylagosan az albérletbe adott szobára eső hányad. A béremelést a rendelet kihirdetésé- ; tői, nyolc nap alatt írásban kell közölni. ! Ha a bérlő fizetni nem akar, a lakás a j legközelebbi negyedre felmondható. A hat szobából álló lakás ez év novein- ; bér elsejére, az ötszobás 1924. május else- | jőre, a négyszobás 1924 november elsőire, a háromszobás 1925 május elsejére, a kisebb lakások pedig 1925. november 1-ére fölmondhatók indokolás nélkül. Albérlőnek az ok megjelölése nélkül három hónapra fel lehet mondani. Üzlethelyiségek felmondása elvileg ez év november elsején szabaddá van téve, de egyelőre ennek az elvnek az alkalmazását a minisztertanács a lakásfelmondással együtt felfüggesztette. A felmondást, ha a bérlő el nem fogadja, csak úgy lehet érvényesíteni, ha nyolc nap alatt a bíróságnál bejelentik és az azt hatályosnak ismeri el. Péntektől 20—300 százalékkal drágul a vasút. Eger, 1929. április 11. | A Máv. hivatalos lapjában közölt ér- j tesítés szerint a fölemelt vasúti díjszabás i pénteken, április 18-án éjfélkor lép életbe, j Az emelést ismét a Máv. deficitjének a korona leromlásával való növekedése tette szükségessé. Jellemző, hogy a gyors- árúk, élőállatok és a magasabb árúosztályok díj tételeit kisebb,az alacsonyabb osztályok díjtételeit nagyobb arányban emelték. A szeméiydíjszabás 50%-kai drágúlt, mindenkire nézve, tehát a tisztviselő-, munkás- és vasutas-jegyek is megdrágúitak. A podgyász, a kutyák és az exprestz-árúk viteldíjai azonban változatlanok maradtak. Péntektől kezdve tehát Egerből Budapestre a gyorsvonat I. osztálya 4620, a II. 2790, a III. 1830 koronába kerül. A személyvonat I. osztálya pedig 2940, a II. 1960, a III 980 K. Egerből Füzesabonyig az I. osztályon 270, a II.-on 180, a III.-on 90 koronát fizetünk. Megdrágult a kocsitetőn való utazás is. Eddig 1200, most 1800 korona lesz a büntetés, akit pedig a kocsilépcsőn talál-
