Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-11 / 81. szám
kta 25 korona. Eger, 1933. április 11. szerda. XL. évf, 91. sz. Előfizetési dijak posta) szállítással &3B hóra 5S0 K. — «egyed évre 1600 K. 8 féaz és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő $REZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal. Líceumi nyomd s Telefon szám 11. Nincs hitel! Eger, 1923. április 10 Gazdasági életünk egyik alapköve a hitel. Bizalom, hitel nélkül megakad a közgazdaság vérkeringése, kihagyó lesz a pulzusa. A régi jó világban az iparosok, kereskedők 80, sőt 60ynapos hitelt élveztek és a tartozás kiegyenlítésekor nem egy esetben kassza-kontót kaptak. A nagy- kereskedő örült, ha portékáját el tudta helyezni, megbízható cégnél utazóit hatalmas kofferekkel, minta árúval faluztatta. Ma más a helyzet. Manapság a kereskedő begombolkozik, portékájának árát szinte őráról-órára emeli. Valóságos seizmo- gráf az árjegyzéké, mely a gazdasági élet rezgésének, vulkanikus erőfeszítésének mutatója lett. Ha a vevő pénz nélkül, vagy kevés pénzzel jelentkezik, a kereskedő visszateszi az árút, vagy ha tetszik, kosztpénzt számít — felárként. Minthogy hitelnyújtás nélkül nincs egészséges gazdasági vérkeringés : mi Bem természetesebb, minthogy gazdasági életünk pang. A kereskedők boltjai, az iparosok műhelyei, amiket a közönség valósággal elárasztott, csakhogy pénzét valamibe belefektesse, ma üresek, kerüli a vevők tömege, ki-ki csak annyit és olyat vásárol, amire és amilyenre okvetlen szüksége van. Egy jóhirű iparossal hozott össze a véletlen. O- Az iparral, mondja a kérdezett, maholnap fel kell hagyni. A kereskedők azonnali fizetőére adnak ki árút. Hitel *m«s, vagy ha nyújtanak is, a kosztpénz elviszi a hasznot. A munkások magas bére, k kereslet hiánya* a készáru-raktárba fektetett nagy tőke, a bankok kölcsön felmondása : örvény elé állítja az ipart. S ha jönnek vevők, hitelt kérnek — legalább #jig; akkor is nem búzában, hanem bank-^ jegyben akarják letudni tartozásukat. Valósággal zavarba hoz a szombat, mikor s munkások bérfizetése van. Közismert kereskedő így mondta el panaszát: — Vaggon árút hozattam a gyárból. Addig, mig 3 millió koronát előre be nem küldöttem, szóba se álltak velem. Ez azonban még nem minden. Az egységárat lem az ajánlat szerint, hanem a szállítás idején dívó árak alapján számítják . . . Gazdasági életünk tehát egészségtelen, lázas, a hőmérő veszedelmes hőemelkedést jelez. Lesz-e orvosa a katasztrofális betegségnek? Született e oly közgazdánk, kié rettenetes bajt orvosolni fogja: — az Ég tudja! Csúszunk lefelé a lejtőn. Istenem1! vájjon hol és mikor lesz megállás? Dr. Cs. L. I A gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat a fórumon. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai napirendjén első pontként szerepelt a gaz- j dasági munkabérek szabályozásáról 9zőlő j törvényjavaslat. Ezután pedig a mentelmi | ügyekkel fogl lkozott a Ház. A mentelmi 1 bizottság a sajtó útján elkövetett rágal' S mazás miatt följelentett Szilágyi Lajos, a | hatóság előtti rágalmazás miatt Kiss Meny-°j hért és végül a párviadali vétséggel terhelt j Zsirkay János ügyében terjeszti elő je- ] j öntését. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 3/«12 órakor nyitotta meg Szcítovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztése után bemutatja Klebelsberg Kunő kultuszminisz tér és Walkó Lajos kereskedelmi miniszter komáromi, illetve bajai mandátumát. Utána a miniszterelnök az ország cime- j rének magántársulatok által való haszná- j lati díjának szabályozásáról szóló törvény- j javaslatot nyújtja be. Az elnöki bejelentés | után áttérnek a mezőgazdasági munkabé- j rek szabályozásáról szőlő törvényjavaslat tárgyalására. A javaslatot Szabó Sándor 1 előadó ismerteti. Szabó Sándor: A munkabéreket minél előbb kell szabályozni, mert még a rabszolgákkal szemben is érdeke volt uruknak, hogy a létfenntartást biztosítsa rabszolgái számára. A mai helyzetben a munkások keresete csupán a létminimumot teszi ki Az államnak kötelessége, hogy segítsen a munkások helyzeté* Az .előadó ezután szakaszonkint ismerteti a törvényjavaslatot. Megemlékezik arról, hogy a javaslat ellen két oldalról emellek kifogást. Egyrészt a munkások, másrészt a munkaadók. A földművelésügyi kormány a munkások érdekeit a legnagyobb jóhiszeműséggel és jóindulattal karolja fel. Ezt a javaslatot abból a gondolatból kiindúlva terjeszti elő, hogy a hatóságoknak mindig a gyengébbek mellett kell állást foglalniok. Ugyanezt teszt a törvényjavaslat is. A javaslatnak lehet olyan kitétele, amely minden érdekelt fél tetszését nem nyeri meg, mégis tagadhatatlan az a* jő szándék, hogy a földművelésügyi kormány a mezőgazdasági munkások érdekeinek minél tökéletesebb megvédését tartja szem előtt. Kéri a javaslat elfogadását. Ezután áttérnek a javaslat általános tárgyalására. Az első felszólaló Csert! József. A mezőgazdasági munkások nehéz helyzetét tárja fel (Az ülés tart.) fan a Kiütéses tífuszjárvány jteVesmegylben. A Közigazgatási Ugar, 1923. április 10. A Közigazgatási Bizottság ma, f. hő 10 én, kedden, délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését vitéz Bohory György dr. főispán elnöklete mellett. Puchlin Lajos vm. főjegyző alispáni jelentésében Magyary Pál pénzügyigazgató — min. tanácsossá való előléptetése alkalmával javasolta, hogy Magyary Pált a bizottság üdvözölje és támogatásáról biztosítsa. A javaslathoz egyhangú helyesléssel hozzájárult a bizottság s Magyary Pált i megéljenezte. Kassa Endre dr. vm. tiszti főorvos terjesztette be ezután egészségügyi jelen tését. A közegészségügy az elmúlt év negyedben kedvezőtlen volt. A ragályos betegségek szórványos esetei kis mértékben és enyhe lefolyással jelentkeztek. Előfordult: difteritisz 6, vörheny 3, kanyaró 17, tífusz 5, vérhas 1, szamárhurut 15, fültőmirigy 3 esetben. A kiütéses tífusz járványszerűen uralkodott és március hónapban februárhoz képest, terjedt. Az alispán képviseletében a vm. főjegyző a tiszti főorvossal a kiütéses tífusszal férBizottság ülése tőzött községeket közegészségügyi szem pontból felülvizsgálta s a járványról szerzett tapasztalatait a népjóléti miniszterhez összefoglaló jelentésben terjesztette föl. Az Egri Népújság sajnálattal állapítja meg a tényt, amit egyébként a jelentés is föltüntet, hogy a népjóléti miniszterül m nem elég lelkiismeretességgeT sietett a jár vány által megtámadt megye segítségére. A fertőtlenítő gépek rendeltetésüknek nem feleltek meg. A tetveket nem pusztította el a gőz, ami a járvány megakadá lyozása szempontjából elsőrangú érdek És ha a megyei hatóság nem lett volna ember a talpán, a fertőtlenítőgép kényelmesen hurcolta volna szét a falvakba a tifusz-tetveket. A jelentés szerint ma már ott tartunk, hogy a fertőzött falvakat a zár alól nemsokára föl lehet oldani. A kiütéses tífuszban megbetegedettek száma eddig összesen 137, meghalt 8, ápolás alatt van 27. —- A számok is igazolják, hogy a járvány szűnőfélben van. Magyary Pál pénzügyigazgaíó, min. tanácsos az alispáni jelentésben foglalt üdvözlőszavakat meleg hangon köszönte meg.
