Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-11 / 81. szám
2 mm h£pujkaj* 1928. április 11 Lipcsey Tamás tiszafüredi főszolgabíró meghalt. Eger, 1928. árpr. 10. Á Közigazgatási Bizottságban az egészségügyi jelentés elhangzása után Puohlin Lajos vm. főjegyző szólásra emelkedett és meghatott hangon a következőket mondotta : — Ebben a pillanatban értesültem telefonon, hogy Lipcsey Tamás tiszafüredi főszolgabíró ma hajnalban meghalt. Derék, szorgalmas, munkás tisztviselője volt a vármegyének. Javasolom, hogy a bizottság részvétének adjon kifejezést. Az elnök-főispán javaslatára a bizottság részvét-iratot küld az' özvegynek. Lipcsey Tamás . 1873 ban született Tiszafüreden, ahol- édesapja szintén főszolgabíró volt. 1901-ben lépett a vár megye; szolgálatába. Négy évi gyakor- □okoskodás után Tiszafüred szolgabirá- jává választotta meg a törvényhatóság. 1920. óta Tiszafüred főszolgabirája. A köztiszteletben állő Lipcsey Tamást vármegyeszerte jellemes, talpig becsületes embernek ismerték, akit feleségén és 4 gyermekén kívül nemcsak Tiszafüred s a vármegyei tisztikar, hanem nagyszámú barát és jóismerős is gyászol. Hevesvármegye tisztikara a gyászbaborult család nak részvéttáviratot küldött. Az államsegély új utak építését teszi lehetővé. Egér, 1923. április 10 Miután az alispán tudomására jutott« hogy az állami költségvetésben új utak építésének előmozdítására tekintélyes ősz- szeg áll a kereskedelmi miniszter rendel kezésére, — megragadta az alkalmat és ez összegből a legsürgősebb új útépítésekre államsegélyt kért, amely összegből s az érdekeltség lényeges hozzájárulásával le hetne űj utakat építeni a közúti költségvetés megterhelése nélkül, mert e költségvetésben űj építkezésre nincsen semmi fedezet fölvóve. Ily új utak lennének a Márkáz—domoszlói, Nagyiván—tiszaörsi, Tiszanána—sarudi,„ Kál—erdőtelki, Szűcs —pétervásárai, Vócs—feldebrői Ha a főispán hathatós támogatásával csak 1—2 tervezett útra is megkapjuk az államsegélyt, ez is nagy nyereség lesz úgy az illető lakosság közlekedési érdekeire, mint a munkalkalmak szaporodása szempontjából. Augol lap a sülyedő Romániáról. lyos romániai helyzetet. Rámutat arra, hogy Románia teljesen dezorganizált állapotban van, amely körülmény annak a következménye, hogy a magyarokkal, a bánáti németekkel, az erdélyi szászokkal, az ukrán, a szerb és egyéb nemzetiségi kisebbségekkel rosszul bánnak. Még az Ó-Romániához odacsatolt románok is rendkívül elégedetlenek, A lap felsorolja az általános sérelmek között, hogy a földbirtokosokat megfosztják földjeiktől, azonban az új tulajdonosok képtelenek földjeiket megművelni. A vasúti forgalom züllött állapotban van; a szénbányák állandó színhelye a munkások zavargásainak; a román pénz értéke állandóan esik. A legutóbbi kölcsön-kisőrlet csődöt mondott. A nyugtalanság és az elégedetlenség eme jelei könnyen lázadásra vezethetnek. Erre körülmény is, hogy a román látogatása hosszabbra tervezték. Magyarországon a Westminster Qazette szerint a legnagyobb érdeklődéssel figyelik az eseményeket, annál is inkább, mivel a jővátóteli kérdésnek életjelentősége va« Magyarországra nézve. Ha a jóvátétel! bizottság az olasz-, román- és szerb-jóvá- tételigényeket megítéli, Magyarország képtelen volna ezeknek a súlyát elviselni. Ehhez járul, hogy Magyarország nena képes' a fegyveres ellenállásra, mivel a békeszerződésben meghatározott 35 ezer főnyi hadseregével szemben a kisantani 2 milliónyi hadserege áll. A román álla I pótokkal élénk ellentétben semmiféle forradalmi mozgalom nem észlelhető, mivel a lakosságnak 80*/» kisgazdából és földművesből áll, akik a jelenlegi kormány zattal meg vannak elégedve. London. MTI. A Westminster Gazette hosszú cikkben tárgyalja a rendkívül ®uvall az a királyné belgrádi fosr nvulni. mint azt eredetiles: Az új húsárak és a Központi Árvizsgáló Bizottság. Eger, 1923. április 10. A február 10-iki budapesti lapokban olvastuk, hogy a mai marhavásáron csökkent az élőmarha ára. Fölhajtottak 1700 darab belföldi vágómarhát. Az irányzat lanyhább, mert kevesebb külföldi vevő volt jelen és az árak kilogrammonként, minőség szerint, körülbelül 40—50 koronával osökkentek A sertésekben, a nagy felhajtás ellenére, 2000 darab csak közepes volt. Mégis Egerben a mai napon a következő húsárakat állapították meg: borjúhús (600 K-ról) 720 K, marhahús (680 Król) 760 K, sertéshús (880 K-ról) 920 K, zsírszalonna (1600 K-ról) 1800 K és a zsír (1800 K-ről) 2200 K. Ezekhez mi semmi kommentárt sem akarunk fűzni, osupáa leközöljük az O. K. Á. B. (Országos Központi Árvizsgáló Bizottság) leiratát, melyben megállapítja a február havi vágási lajstromok alapján, hogy a hús- és zsíra- déktermékek eladási árai aránytalanul nagy haszonrészesedést biztosítanak a húsiparosoknak ; épen ezért .felhívja a Törvényhatósági Árvizsgálő Bizottságot, hogy állandó szigorú ellenőrzés alatt tartsa a henteseket és mészárosokat. Diákfogás. Diákkaland túl a demarkációs Eger, 1923. április 10. Túl a demarkáciőn a csehek nagy apparátussal készültek virágvasárnapján a — diákfogásra. Ugyanis akkor várták • nagy örömmel» haza, Csehszlovákiába azokat a diákokat, akiknek nem kell a csen iskola, hanem tömérdek bajjal s néha életveszéllyel átszökve a demarkáciőn, magyar iskolákbau, egyetemeken folytatják tanulmányaikat. A cseh csendőröknek és fináncoknak tényleg akadt elég diákzsákmény a nagyhót elején. Sorba «stoppolták le* az ünnepelni haza szökő egyetemi hallgatókat és kisebb diákokat. . . A sok elfogott kisebb diák közül egy, a következőkben beszélte el a cseh csendőrök által való elfogatását és megszeki- roztatását. — Éppen rossz helyen jutottam a határra. Két csendőr markába szaladtam bele. Nemcsak ón, hanem két Budapestről jött egyetemi hallgató is. Az éjtszakát a csendőrlaktanyában töltöttük. Már estefelé mind a hármunkat megláccoltak, mint valami notórius betörőket. Amikor tiltakoztunk a láncolás ellen, azt mondták a cinikus csehek : — Ha selyempántlikánk volna, avval kötöznénk össze benneteket. De az nincs, hát elégedjetek meg a lánccal. . . Aztán évődni kezdtek a vitéz hadfiak az egyetemistákkal. — Mi újság Magyarországon ? — kérdezték az egyik egyetemi hallgatót*!. — Vegyen újságot és olvassa el! — volt a kurta felelet. — Micsoda nótát énekelt március 16 én? Verekedett e az Erzsébet körúton ? Persze a derék magyarok keze ökölbe szorult a cseh tolakodáson, de nem szóltak egy szót sem. O Enni semmit sem kaptunk, pedig szörnyen korgott már a diákgyomor. Más nap Losoncra vittek bennünket. A járási főnök vad dühhel fenyegetőzött s azt mondta, hogy itt tart bennünket az egész ünnep alatt. De nem tette. Harmadnap szélnek eresztett bennünket s az otthon bőségesen kárpótolt bennünket a kellemetlen ka landért. . . A viszonyok bizony nem valami rózsásak a megszállott területen. Nincs munka sehol. A gyárak, bányák beszüntetik üzemeiket, a tőt munkások pedig Magyar- országra jönnek dolgozni. Mikor otthon voltam, a köznép azt beszélte, .hogy új béketárgyalások lesznek Magyarország ás Csehország között s ők, a felvidékiek — felszabadulnak. . — őh bár igaz lenne! A mezőkövesdi kiállítás megnyitását máj. 10-ére tervezik; amint már megírtuk Magyarország kormányzóját fogják fölkérni- a kiállítás megnyitására. A küldöttség, a- mely a mezőkövesdi és a járási községek pompás népviseletébe öltözött s a községek által e célra kiválasztott párokból fog állni, e hó második felében Bottlik Istváa báró vezetésével fog Budapestre utazni a kormányzó meghívására. __ Puchlin Lajos vm. főjegyző szóvá- tette, hogy az állampénztár nem tudja a vármegyei utak rendbahozásának költsé geit rendesen folyósítani. Annál inkább szembetűnő ez, mert Békés vármegyében ilyen akadályok nem késleltetik az útépítést. Megtörtént az az eset, hogy a műszaki tanácsos nem mert egy útszakaszra kiutazni, mert a munkások nem kapták meg fizetésüket A pónzügyigazgató válaszában ki jelentette, hogy ebbön az ügyben személyesen is tárgyalt az államtitkárral s tele fonon már két ízben a minisztériummal. Javasolja, hogy írjon fel a bizottság a pénzügyminiszternek, amihez a közigazg. biz. hozzájárűl. Tóbiás Jőzsef műszaki tanácsos jelentése a főjegyző felszólalásának stílű sában hangzik el. A közig bizottság legközelebbi ülése május hő 8-án lesz.’
