Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-01 / 74. szám
i 8&JÜ H h: F U ja Aö 1928. április 1 Betörtek az állampénztárba. Kern tudták feltörni a kézipénztárt tartalmazó Wertheim-szekrényt — Egy láda forgaími-adó bélyeget vittek el 2 millió 700 ezer korona értékben. Eger, 1923. márc. 31. F. hó 80-ára virradó éjjel ismeretlen tettesek betörtek az Állampénztárba, honnan egy láda forgaIm.íadó bélyeget vittek el, több mint 2 millió korona értékben. A kézipénztár Wertheim-szekrényét is meg fúrták, de sikertelenül. , A betörésről az alábbiakban tájékoztatjuk lapunk olvasó közönségét: Nagypénteken, a reggeli órákban, vá rosszerte elterjedt a hír, hogy az Állam pénztárt kirabolták Az Egri Népújság munkatársa azonnal a betörés színhelyén termett, ahol a detektívek a helyszíni szemlét végezték. A tisztviselők nagy cső portban tárgyalták a nem mindennapos eseményt. Az Állampénztár pénztári hivatalá nak végén a Wertheim kamra vaslemezes ajtaja tárva-nyitva állt. Benn a kézipénz tár Wertheim szekrényét fúrták Oödczy István géplakatos emberei. Az ajtótól balra, lenn, félméter ma gas, főiméter széles lyuk ásított a köny- nyen áttörhető falban. Az ajtó szélén a vaslemez több helyen behorpadt, a tette sek tehát először az ajtót próbálták föl ■feszíteni, ami hiábavalónak bizonyult s minden valószínűség szerint vésővel bontották ki a falat. Az így keletkezett résen hatoltak be az-érték-kamrába. Gönczy István lakatos a kasszaiá- rásről a következő szakszerű felvilágosítást adta: — A kasszafúrást, véleményem szerint, lakatosmunkához értő, de ügyetlen kasszafúró végezhette, középponti fúróval. Tekintettel arra, hogy a középponti (kerek) fúrót egy vasból való átfogóval kell a pénzszekrényre erősíteni, az a gyanúm, hogy a betörést ketten végezték, mert a fúró szereléséhez két ember (szükséges. Nem nagyon érthettek a . kasszafúráshoz, mert különben amerikai gyorsfűrőval dolgoztak volna. A kasszafúrás, a fúró szekrényre való erősítésével együtt, egy óra hosszáig tarthatott, gondolom, a fal kibontása is. , Prokay István, a pénzügyi hivatal i házmestere, aki állandóan benn lakik, a következőket mondotta: — Reggel 3/46 órakor nyitottamba az állampénztárba. Nagy csodálkozásomra az ajtókat nyitva találtam, az aolakredőnyö- ket pedig fölhúzva. Alighogy beléptem, megláttam a rést a falban. Azonnil a rendőrségre siettem és jelentettem az esetet. Nem tapasztalt éjjel semmiféle zajt? 1 — Nem. Vsl óra tájban feküdtem le. j 12 órakor még vizet hűzattam. Az ajtókat { álkulcsokkal nyithatták ki, mert a hivatal j kulcsai nálam voltak. A rendőri vizsgálat kiderítette, hogy egy láda forgalmiadó bélyeget vittek el 2 millió 700 ezer korona értékben, s Végh Ferenc áll. igazgató fiókjából pedig körülbelül 4000 K készpénzt. Összegezve a leírtakat: Prokay Jó zsef 7al óra körül feküdt le. A fal álvá gása egy félórái munka, a kassza fúrása egy órai munka lehetett. Az előkéezüle ; tekkel együtt két óra hosszáig dolgozhat ! tak a betörők az állampénztárban. Hogy : a kasazafúrást abba kellett hagyniok a I betörőknek, arra enged következtetni, hogy j már — virradt és meglepetéstől tartottak. I A betörés ideje tehát éjjeli 2 és hajnali 5 : óra között lehetett. A betörők nem voltak járatosak az értékkamrában, mert különben azt a Wertheim szekrényt fúrták volaa meg, amelyben a pénzt tartották. A rendőrség, Novak Miklós rendőrfogalmaző agilis vezetésével, megindította a nyomozást. KIS HÍRŰIK A NAGY VILÁGBÓL Külföld Angolország még nem látja elérkezettnek az időt a Ruhr vidéki köa vetítésre. — A francia katonai szolgálati időt 18 hónapban állapították meg. — Az oláh király szentesítette az új alkotmányt. A német szociálisták vörös hadsereget ; készítenek elő. — Mussolini Rómába hívja j a jóvátételi bizottságot. — A finnek magyar napot rendeznek a nyomorgó diá j kok számára. — Újabb negyedmilliárd koíonát fordítottak a cseh munkanélkü liek segítésére. — Mussolini kiutasította a montenegrói kormányt. — Bonar Law le mondása várható. — Carnarvon lord betegségében ismét rosszabodás állott be. Magyarország. Tóth Jenő dr. tanár, az ős- magyarok útjának keresője, meghalt. — Összehívták a közigazgatási reformbizottságot. — Lengyel vendégek érkeztek Bu dapestre. — Nagy György dr., ügyvéd, a magyar köztársasági eszme propagálója, meghalt. — Az ellenzék állást foglal a lakásrendelet ellen. - Tűz volt a Wörner gépgyárban. — Hajdúnánáson is föllépett a kiütéses tífusz. — Megáilapították a színészek létminimumát. Húsvéti tojások. Néhány esztendővel ezelőtt — a jobb időkben — minden üzlet kirakata tele volt húsvéti tojással. A cukrászdák, a fűszeresek pazarul kiállított cukortojásokkal, a drogériák és kézműárúűzletek selyemmel, bársonnyal bevont tojásokkal csábítgatták vevőiket. Ma már íz egyszerű festett tyúktojás is luxusszámba megy, az üzletek kirakataiban levők pedig, — nem is szólva arról, hogy díszben, kiállításban meg sem közelítik a békebelieket — annyira drágák, hogy a drága, parfőmös ötözést váró kislányainknak le kell mondaniok arról, hogy kis gavallérjuknak tojással kedveskedhessenek. Régi szokás pedig a tojásadományo zás. A pogánykor tavaszi ünnepeiben gyökerezik. Jelképes kifejezője annak az örömnek, amelyet az ember a tavasz űjjászü letásén érez. Átvette a kereszténység is s Krisztus feltámadását jelképezi vele. Az ókori népek rnithoszában is szerepel a tojás. Az indusok és az egyiptomiak szerint is tojásból ered a világ, A szlávok, továbbá a keleti népsk tavaszi ünnepein is tojásokat osztogattak. Worms mellett egy kőkoporsőban csontváz mellett két festett tojást is találtak. A lelet Kr. u 320-ból való s régi germán húsvéti szokásra mutat. Oroszországban tűzvész alkalmával piros tojást vetnek a lángokba, némely helyen ezt tesznek az épület falába, hogy távol tartsa a rossz szellemeket. Szerepel a húsvéti tojás a betegségek gyógyításánál is, embernél, marhánál egyaránt. a ma is meglévő templomról. Ez az utca — Evlia Cselebi török világutazó szerint, aki 1665 ben járt itt, — padlózott volt a török hódoltság idején. A Kovács János utca népies neve <Ispita köz» volt. (Akkor még nem ismerték a nagyzási hóbortot és, igen .helyesen, különbséget tettek a «köz» és »utca» név között. Nem úgy, mint ma, amikor annyira nagyzolunk, hogy aki Egerből Füzesabonyba megy: az már • utazik.») Ispotály utca volt a hatvanas években a mai Káptalan-utcának keleti vége is, a Barátok hídján túl, mert a siket- némaintézet mai* épületében, az úgynevezett Barkóczy-kaszárnyában, volt a katonai kórház, gyógyszertár, szomorú alkalmakkor pedig a siralom ház is a Gólya utca (helyesebben: köz) felé néző melléképületben, melyet pár éve bontottak le. A Káptalan utcának általánosan elfogadott neve is újabb (1911. évi) keletű. Tulajdonképen csak Bar átok-utcája néven ismerték, jóllehet hivátalos neve Belső Hatvani-út volt. A mai Deák Ferenc-út ! (és nem: utca, mint tévesen mondják) 1902 ben kapta ezt a nevét; azelőtt Külső Hatvani út volt a neve. Találtam régi térképet, amelyen a _ mai Gimnázium u>ca így szerepel: Jezsuita lépcső s ez az elnevezés volt az egyedüli maradványa, emléke annak, hogy Heves és Külső Szolnok vármegye fiatalságát jmintegy száz esztendeig a jezsuiták ne vélték. Egy későbbi keletű térkép már Rétze utca néven jelöli meg, majd azután Kacsapart, vagy Kacsa köz a neve a régi városi bodnár házban sokáig virágzó Kacsa-korcsmáról. Megjegyzendő, hogy ez a feljárás nem ott volt, ahol ma, hanem közvetetten a papnevelő intézet mellett, a mai korcsma-épülettől délre. A régi bodnár ház pádig közvetetten a ciszterciek orgo- nása és' inai tornaterme mellett volt. A mai Kállsy Zoltán-utca Gröber köz volt az ötvenes években, a mai Pacsirta- -utca pádig Csankköz egy ottlakó egri polgárról. A Fájdalmas-temetőtől délfelé húzódó utca neve (ma Tóth utca) *Tóth- sor» volt Tóth József vagyonos egri föld- mivesrői, aki végrendeletében sok hagyománnyal jótékonykodott. Mint első gimnazista magam is kap- í tam a hagyatékából jutalomképen 25 forintot. (Nagy pénz volt ez 1881-ben! Tetőtől talpig felöltöztettek belőle még fehérneművel is.) Az Újvilág utca is korcsmától kapta a nevét, mely a későbbi Tancsa házban volt a Vadászutca sarkán. Azelőtt Zsidó templom köz volt a neve. (Sajátságos, hogy a magyaroknál milyen nagy szerepe van a korcsmának! Az angol, ha letelepszik valahol, legelső dolga, hogy klubot alapít; az ír telepesnek az a legelső teendője, hogy templomról gondoskodik, a német pedig iskoláról, mig . magyar telepítések középpontja rendszerint a — korcsma.) Az Altnagyir-uieát réges régen úgy hívták Kovácsok utcája s tartott a Makiári kapuig. Emellett volt jobbra a cédula-ház, azután a «Háromszer ecsen* korcsma és egyúttal a vándorló legények szállója (ma a Szabó Kálmán üzlete és háza), azután a Verlovits kereskedő háza és benne a boltja. Szemben Deeper nevű tímár háza támaszkodott a város belső falához, mig a külső falhoz korcsma és szálló épült Legnagyobb virágzásban volt a «Kékszőlő» vendéglő id. Mózer Antal idejében. Ennek az öreg úrnak felesége Morandi- leány volt, egy betelepedett olasz család gyermeke. Testvérei: Román, Rémusz, Angelo és Magdolna. Sógora, a Magdolna ura, Letscher nevű cukrász volt, aki Flütsch nevű üzlettársával a-mai Jókai Mór-utcá- bar* * tartott fenn cukrászdát. Abban a földszintes házban, amely a mai Nemzeti szálló (akkor: Vavrik ház) ős a Dobó- nyomda épülete között volt. Innét kapta ez utca a Cukor utca nevet, melyet 1894- ! ben, Jókai Mór 50 éves irói jubileuma alkalmával változtattak meg. A régi Mőzer-vendéglő ős a Desper- ház közötti keskeny köz a régi kettős városfal között lévó terület, amelyet — mi kor Pyrker érsek idejében lebontották a város falait — nem tudtak kihasználni s úgy maradt, -jórészt parlagon, mint ma is van. A Pyrker utca is akkor keletkezett, amikor a város falait lebontották. A káp talani telekből hasították ki, hogy az altkor újonnan kiépített fürdő könnyebben megközelíthető tegyen. Akkor ugyanis a mai Tárkányi utca (előbb Korona, még régebben Börtön-utca) déli végét is elzárta a város fala. A Pyrker utcát a Bach - korszak idején fásította be az akkori me gyefónök és lojalitásból Erzsébet sétánynak nevezte el. Eredeti nevét azonban visszakapta a kiegyezés után Egy régi iratban Vidéhn utcáról is találtam említést, de hogy merre volt, azt nem sikerült kikutatnom. Előfordúl abban
