Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-01 / 74. szám
1923. április 1 &U&Í MiJiFUJbAfc v Csernoch János hercegprímás húsvéti százain. Budapest, március 31. Csernoch János hercegprímást főike rests Nagy Lajos dr. és megkérdezte, hogy van-e valami mondanivalója a magyar nép számára a húsvéti ünnepek alkalmából. Csernoch János hercegprímás a következőket mondotta : — A húsvéti ünnepekkel a szenvedés, a halál, a megpróbáltatások és a meg újhódás ideje újra elérkezett. Vigasztalást és erőt ad ez a nap minden-szenvedőnek. A megpróbáltatás, a magábaszállás után az emberiség új reménységgel néz a jö vőbe. Az elvetett mag hosszú éveken át terméketlenül hevert a földben. A felebaráti szeretet cdllaga ködbe borúit. A véres múlt kisértetei még mindig itt járnak közöttünk és gyilkos szellemei nemcsak a különféle nemzete« között, hanem az egyes nemzetek fiai közé is állanak. A szeretet érzései 9 esztendő óta hevernek a véres porondon. x E szerencsétlen' kálvária - járásban .^-5.» nem szabad kétségbeesnie Magyarország egy fiának sem, meri szerencsétlenségé ben, megalázotíságában s az igazságtalanságban is kell éreznie a tavaszi nap éltető melegét. Erős hittel érzi az ország minden fia, hogy föl fog kelni a szerencsétlenség porából. Azt üzenem a szerencsétleneknek, a jogaiktól megosztottaknak, az elnyomottaknak, Magyarorezág sorsát minden szivén hordozónak: — Emeljék fel a fejüket! Közeleg a nap. midőn a dicsőséges megújhodás áttör a vén föld kérgén. Ne gyűlöljük egymást, mindnyájan egy Isten és egy ország fiai vagyunk. Gondoljatok a Megváltó szenvedésére, halálára, feltámadására. Gondoljatok arra, hogy a szeretet az, ami erősebb az enyé szelnél. Gondoljatok arra, hogy akármilyen súlyos is a szikla, a megújhodás elfújja a sírról, mint a porszemet. Várjatok erős hittel, türelmesen a feltámadásig. Mindezeknek g szokásoknak ás babonáknak jőrésze Magyarországon is is meretes. Mégis legelterjedtebb a locsolko- dás, amelynek eredete a mosakodási szer tartásokban keresendő, amelyek által az ember bűneitől megtisztul A Felvidéken e helyett a «Jézus» megvesszőztatése járja. A legények nyirfasuhogókkal megverege- tik a leányokat s piros tojást kapnak jutalmul. A piros tojás, vallásos jelentőségén kivűl, az egymás iránt való megtisztelős és megajándékozás tárgya. Ezért mindenki igyekezett ezt külsőleg is minői szebbé és díszesebbé tenni. A tojásdíszítés valóságos művészete fejlődött ki. A festékek nagy részét manapság is a legtöbb helyen házilag állítja elő a nép, különböző növényekből. Sárga festéket ad a vadalmafa héja, a zöld dióhéj, a hagymalevél főztje, a kökörcsin, az égerf.ihéj stb. A vadkörtefa barna festéket ad, a bürökből zöld, a gu bácsból fekete *<zínt nyernek. A lencsét kék, a szekfűt piros festék előállítására használják. A tojásírás ideje nagyhót. A szerbek nagypénteken, másutt nagyszombaton fes tik a tojást. A festékhez ecetet és timsőt tesznek, hogy minél tartósabb legyen a festés. Somogybán a tojást nem a festékbe teszik, hanem posztóval dörgölik a tojásra. A legelterjedtebb tojásírás viasszal történik. Ezt megolvasztják s a folyékony viaszt irókéssel ráviszik a tojásra s úgy rajzolnak vele népies figurákat. A tojás teljesen száraz legyen, különben nem fog rajta a viasz. A viasszal «megírt» tojást aztán festékbe teszik. A viaszos részt nem fogja be, így az fehér marad. A magyar piros tojások hem a legszebbek. Nem is magyar találmány ez, más néptől tanultuk el. A díszes és szépen festett tojásokat* nem a Nagy Magyar A1 földön, hanem a perifériákon taláiju , ott, ahol a magyar a nemzetiségekkel érint kezik. Az új lakásrendelet már április első hetében nyilvánosságra kerül. A rendelet szerint a hatszobásnál nagyobb lakások május 1-vel felmondhatok és az üzlethelyiségek terén is bizonyos szabadfor galora fog érvénybe lépni. A kisebh lakások bére egyelőre harmincszorosa, augusztustól ötvenszerese lehet a békebeli ladás- bérnek a szerződésben, melyet a városi hatóság 1777. február 18 án kötött Robicsek Dávid kassai flaetorozó (flastromozó) mesterrel az utcák kikövezése ügyében. Nevezett vállalkozó 6 év alatt 3989 «quadrat ölle két» tartozott kikövezni a varos utcáiból. Még csak egy-két érdekes régi nevet! A mai Torony utcának Harangöntő köz volt a neve. Egerben ugyanis állandóan volt harangöntő s mind abban a házban lakott, amelyet most is domborművű fa- ragványok díszítenek. A legutolsó harang öntő, Korrencs Márkr a hatvanas évek derekán halt meg. A Szervita utca neve Régiposta-utca volt a múlt század hatvanas éveiben, mivel hosszú időn át — az ötvenes évekig — a (12. sz) Devera-féle házban volt a postahivatal. Az Egervár- állomáshoz vivő út neve Hóhérpart volt, mivel a halálos ítéletek végrehajtójának lakása, a mai zsebköz-szerű Pallos-utca legbelsőbb házacskájában volt. Ez a ház most Mihalicza Ferenc ácsmesteré, aki pár évvel ezelőtt vette meg és kibővítette. A Kneziö-uica neve évszázadokon át Káptalan utca volt, msjd tévesen Mecset utca iett, jóllehet a minaret mellett lévő mecsetet meg Pyrker idejében lebon tolták; akkor, amidőn az Irgalmasok mai temploma épült. A régi mecsetet ugyan, mint ideiglenes templomot, 1727. aug. 31 én birtokba vette Peraith Antal irgaltnas- rendi vikárius, de a mostani templomot 1843, okt. 31-én áldotta meg Kovács Mátyás prépost kanonok. A Csiky Sándor-utca a múlt század végéig Speciális utca volt, elnevezve Spetz A romáD kultúra áldásai. Arad, 1920. március 31. A kolozsvári oláh közoktatási főfelügyelőség rendeletileg utasította az erdélyi éa közöttük az aradi magyar nyelvű középiskolák tanárait, hogy ez év július 1-ig a román nyelvet oly mértékben kell elsajátítauiok, hogy szükség esetén tantárgyukat az állam nyelvén is előadhassák. Ez iskolák tanári karában nagy meglepetést keltett ez az intézkedés, mert ezúttal először kaptak felhívást az uralom átvétele óta az oláh nyelv elsajátítására és a jobbára középkoron túl levő tanárok attól tartanak, hogy képtelenek tökélete sen elsajátítani az oláh nyelvet. Az aradi érdekeit tanárok ezért az elmúlt hetekben küldöttségileg kérték or szággyűlési képviselőjüket, hogy járjon közbe a közoktatásügyi miniszternél a. határidő meghosszabbítása érdekében. A képviselő Bukarestbe utazott, honnan visszatérve, a következőképen ezá molt be eljárása eredményéről: — A miniszter megértésfel fogadta a tanárok kívánságait. Csodálkozott azonban, hogy a tanárok az uralom átvétele József gyógyszerész nevéről, akinek páti kája a ciszterci k régi porta bejáratánál volt, az épület-tömb északkeleti sarkán. A Kertész-utca neve 1911 ig Belsősor, a Maklári-uté Csinált-ut volt 1911-ig, í az általános névrendezésig. A Vásártér és a Rózsa u*ca környéke (ma: Hatvani III.) s attól északra (ma: Hatvani IV. negyed) Alsó , illetőleg Felső- Károlyváros volt az Eszterházy Károly emlékére, aki ezt a területet a városnak adta, a mai Vásártér vízmosásos, szaka- dékos részeit elegyengettette és az utcák irányát — földesúri hatalommal — kijelöltette. * Nem ok; nélkül lúondottam el mindezeket. Elmondottam azért, mivel (sokszor értelmetlen, vagy erőszakoltan csinált) utca-neveink között nem találom Eger leg nagydobjainak nevét. Barkóczy Ferenc gróf, Erdődy Gábor gróf, Foglár György sib. stb. mégis megérdemeltek volna Egertől annyit, hogyegy-egy utca, vagy egv- egy tér fenntartsa a nevöket. Elvégre nemcsak általános nemzeti, hanem városi szempontból is fontos és szükséges, hogy azoknak nevét fenntartsuk és emlékét meg őrizzük, akik oly sokat tettek haladásun kért, boldogulásunkért, fejlődésünkért. S remélem, sőt biztosra veszem, hogy Eger város képviselőtestülete készséggel járul hozzá javaslatomhoz, illetőleg kérelmemhez, amelyet ezekre nézve legközelébb beterjeszteni szándékozom. Breznay Imre. óta először kaptak felszólítást az oláh nyelv elsajátítására, mert ő már egyszer intézkedett hasonló rendelet elküldésére. Szerinte valószínűen adminisztrációs zavarokból származott a félreértés. A júliusi terminus meghosszabbítását nem ígérheti meg, azonban arról nincs sző, hogy e rövid idő alatt annyira el kell sajátítani a román nyelvet, hogy azon előadásokat is tarthassanak. (5supán a mindennapi érintkezéshez szükséges ismereteket kell megszerezniük ős azoknak, akiknél a i yelv megtanulására vonatkozó törekvést konstatálják, — még egy évi haladékot adnak. A tapasztalatok után az aradi magyar tanárök egy csöppet sem nyugodtak meg az oláh miniszter nyilatkozatán. színház. A Szentiványi drámai együttes véglegesen megállapított műsora a következő: Vasárnap dalután 5 órakor a «Gólya* című bohózat, melyben 'Aridty helyett Várnay László, a már Egerben járt Pa lágyi társulat híres komikusa játszik. Partnere Dinnyéssy Juliska, az Egerben is ünnepelt drámai hősnő lesz. A többi fő szerepet Orbán Viola és Baghy Gyula, az egri közönség kedvencei, továbbá Koppány Bözsi, Czéder Buci és Berlányi Jenő játsszák. Vasárnap este 8 órakor *Az utolsó szerda» című dramoiette kerül színre a főszerepben Dénes Rózsival, az ismert drámai színésznővel. Partnerei: Szentiványi és Baghy. Utána a »Kék szalon» o. végtelenül mulatságos bohózatban Dénes Rózsi, Orbán Viola, Koppány Bözsi, Szent iványi, Várnay, Baghy és Berlányi jutottad hálás szerepedhez. Végül pedig ugyanazon este a »Pillangó kisasszony» kerül színre. E gyönyörű drámában Lány* Ilona kedvenc szerepét, a törékeny, szerelmes kis Pillangó kisasszonyt játssza. Partnerei: Orbán Viola, Szentiványi, Várnay, Baghy és Berlányi lesznek. Hétfőn délután 5 órakor a Magyar Színházban n gy sikert aratott «Kisasz- szony férje» című vígjáték kerül színre, melyben Dinnyést Juliska, Lányi Hona, Orbán Viola, Czéder Buci, Koppány Bözsi, Szentiványi, Várnay, Baghy és Bér lányi állandóan kacagásban tartják a közönséget. Este, a Budapesten szenzációs sikert aratott «Morfium» című drámával búcsú zik a kis társulat. Ebben u darabban Szentiványi Béla egy morfinista szerepé ben emberfölötti munkát végez. Partne rei: Koppány Bözsi, Baghy ős Berlányi. Jegyek mind a négy előadásra egész nap a szinházi pénztárnál válthatók.
