Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-01 / 74. szám

Előfizetési díjak postai szállítással Egy hóra 550 K. — Segged évre 1600 K. E tt sz és félévi előfizetést nem fogadunk el.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE

Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám IX.

számított, hogy jő üzletet csinál, mert ha a kenyérmag jobbára az ő kezében lesz . bármily árat szabhat és megtalálja a maga biztos nyereségét.

A búza-ár azonban magával ragadott mindent. És ma már búza valutában akar számítani mindenki.

Ez helyes is lenne, ha a búza árát nem verné föl kapzsiságból egypár száz, vagy ezer kőtélre való kufár.

... És mit szóljunk a cukor mérhetetlen drágulásához, melynek semmi be csületes magyarázatát nem lehet adni. A Hitelbank egyszerűen rádiatálta a fogyasz

tők millióira — éppen húsvét előtt. Nem volt elég a cukorgyáraknak a sokazáz milliós haszon! Még többet akarnak kisajtolni a magyarság véres verejtékéből.

Tisztában vagyunk vele, hogy az a közgazdasági roham is a keresztény és nemzeti irányzatot’ akarja lehetetlenné tenni. Erre törekszik Zürich, a tőzsde, az ágensek és a liberális kereskedők hada.

Bizony bizony ide, — az úgynevezett közgazdasági életre,— is elkelne h legszigorúbb statárium. Hiszen, ha tovább is tűrjük ezt az állapotot: végünk van, még pedig úgy, hogy soha föl nem támadunk.

Részletek a költségvetésből.

Mennyibe kerül az igazság?

Föltámadunk-e? . .

Eger, 1928, március 81.

Ha így haladunk a haldoklásban ; ha így gyengülünk, romiunk napról napra: aligha. . .

Nagyon Bzomorú a helyzetünk és azok is kezdik lassankint elveszíteni reménységüket, akik még tudtak reménykedni, bízni, hinni a jövőben A legutóbbi napok eseményei ugyanis egy cseppet sem alkalmasak arra, hogy a gyöngéket erősítsék, az erőseket pedig megtartsák hitükben.

A közgazdasági kavarodás, a legújabb érágasági ostrom, minden józanul gondolkodó embert megdöbbentett és azt a kérdést vetette felszínre: vége lesz e már a milliók kiuzsorázásának s a százezrek dőzsölésének ?

Zürichre hivatkozik az ipar, a keres kedeiem, a termelés. Ámde egyik sem gondolja meg, hogy a magyar koronának állandóan egy értéke mellett ie folyton tartott a drágulás. így tehát elesik ez az érv, amely különben is nagyon gyönge. Hiszen pénzünk belső értéke — tapasztalásból tudjuk — mindig nagyobb volt, mint azt a nemzetünket rontó zürichi jegyzés feltüntette.

Egyébként is a legújabb közgqzda- 'ságí csapást a gabona-tőzsde mérte reánk, mely a valuta- és értékpapír láz után a zöld búza elővételével adta meg a kegyelemdöfést millió és millió verejtékező magyarnak. A fölkínált 18—20, sőt 25 ezer koronás búzaárral a gazdák nyakába varrta ez elkeseredés gyűlöletét, másrészt pedig — az eddig bevált módon — arra

Eger, 1923. március 31.

Az igazságügyi minisztériumban műműködik 287 személy 47 millió 614 ezer korona fizetéssel; a dologi kiadás 36 millió 164 ezer korona.

A bíróságok .-i: wi országban 5456 ember dolgozik. Fizetésük összesen 867 millió 219 ezer korona; a dologi kiadás, építkezés 361 millió 566 ezer korona.

A királyi ügyészségeknél van 489 személy 86 millió 587 ezer korona fizetés sei; a dologi kiadás, bűnügyi eljárási költségek 126 miiiió korona.

A büntető intézeteknél (fogház, bőr tön) 2H8 személy van alkalmazásban 171 millió 261 ezer korona fizetéssel; a dologi kiadás, rabtartás, építkezés 504 millió 200 ezer korona.

A börtön gazdasági intézeteknél a személyi kiadás 48 ezer korona, a dologi kiadás 658 millió 648 ezer korona.

A fiatalkorú bűnösök javítóintézeténél 298 személy fizetése 37 millió 735 ezer borona; a dologi kiadás 279 millió 735 ezer korona.

A földbirtokrendezés körül működő bírák tÍ8zteletdíja 1 millió korona; a dologi kiadás 400 ezer korona.

A minisztérium alá tartozó nyugdi jasok fizetése 292 millió 361 ezer korona.

Az igazságügyi kiadás összesen kitesz 3 milliárd 432 millió 763 ezer koro nát: a bevétel 118 millió 838 ezer boronát. A hiány 3 milliárd 313 millió 925 ezer korona. n.

™ *Claudiá»-hoz

Aranyíűvön jársz te, nagy, virágos réten... Világló világod egy aranyos éden.

Kedves hajnalcsillag szellemed szűz-fénye, Nem kérdem, — mert hiszem, — hogy örökhű fény-e ?

Nemzetünk virága, bűvös angyalhárfa; Dalod száz lány virág 6zflz keljhébe zárta. Mesélő ajkadon száz szépség lebegett,

Mint üde madárdal, mint viráglehellet.

Tűz, napsugár lángolt, búvihar sirámlott, Míg lelked ölelte e bús, nagy világot.

Ki aranyködben jársz, csodát-csodára vársz, Szépségek tengerén szerencsés gyöngyhalász ;

Kinek mosolyunk nap és könyűnk a harmat, Múzsák berkén liljom: tiéd a Virradat!

K. A.

Az egri utcák neve.

— Eger múltjából. —

A múlt század derekán, még ritkán kapott hivatalos nevet az utca Elnevezték ügy, ahogy a közfelfogás jónak tartotta. Nevet kapott régi alapon.*) így !

*) 1786. június 13-án lett készen az a térkép Egerről, melyet Schapka v. Ehrenbach Lieutinant rajzolt s mely körülbelül tíz évvel ezelőtt még megvolt a Városházán éppen úgy, mint Vincentius Neuwirth I. éves jogász térképe i» 1800-ból. Jankovics Dezső polgármesternél láttam továbbá egy térképet a belvárosról, mely« néhai apósa. Nagyfejed mérnök rajzolt a hatvanas évek derekán. Egyéb hivatalos iratokon kivül ezekből és hallomásból merítettem adataimat. — Kérek egyúttal mindenkit, aki bármily kérdésben felvilágosítást, pótlást, esetleg helyreigazítást tudna nyújtani e kis visszaemlékezéshez: szivesked- ék velem közölni.

beszéltek a Makiári kapuról (a mai Szarvas- tér), Hatvani kapuról (a parochia mellett), Szent Miklós kapuról (a mai Rákőczi-tér) stb. etb.

A mai Szvorényi-utat Sóház utcának hívták, mert a Mészáros Béla dr. és We- bermann Bernát mai háza helyén, a város falain kivül, volt az állami sóház, hol kincstári hivatalnokok kezelték az állam nak ezt a monopóliumát. A mai Arany János-utca Fehérbarátok sora volt, az Er- dődy Gábor gróf egri püspök (1715—1744.) áltBi betelepített rabszabadító trinitáriu- sokrőj elnevezve. (Itt csak mellékesen jegyzem meg, hogy nem tudom: miért kapta 1911 ben, az általános utca keresztelés alkalmával, a régi Rossztemplom utca a /Telekessy utca nevet, holott igazság szerint Erdödy utcának kellett volna elnevezni. Ennek a névnek megfelelőbb történelmi slapja lett volna)

A mai Szervita utca felső részét Csurgónak hívták a Szerviták teraplomá hoz közel lévő és ma is használatos, bő vizű Pince-kútról. A fölötte lévő utca neve ; hagyományként maradt reá a Bárányhoz ' címzett korcsmáról, mely ebben az uteá-' ban volt. Ebben az utcában diákoskodott Rontó Pál is, aki később Benyovszky Móric gróffal annyi sok' kalandos utat járt be világszerte. És itt ismerte meg a magyar szállóigéknek ezt a hősét Gva- dányi József gróf, mini az egri jezsuita- gimnázium tanítványa s írta róla később, mint. nyugalm. lovas generális hires elbeszélő költeményét. (Rontó Pál, sok hányattatás után Egerbe tért vissza s — Gvadányi szerint — itt élte le végső éveit, a Görög utcában. Ugyanő állítja, hogy itt is halt meg, azonban eddig még nem tudtam nyomára akadni a halotti anyakönyvezem)

A Hunyadi tér is korcsmától kapta a nevét, nem pedig a törökverö hősről. A mai Schwarcz Lőrinc féle házban ugyanis korcsma volt és özv. Kesztenbaumné kávéházat nyitott benne, melyet Hunyadiról nevezett el. Volt külö; ben. Rákóczy-, Zrínyi , Thököly , Dobó-kávéház is. (Nemzeti jellemvonásunk ugyanis, hogy legnagyobb hőseinkről vagy mulatóhelyet, vagy keserűvizet nevezünk- el.) A mai Velcsey-ház helyén volt régies házacska emeletén elemi iskola is volt valamikor, amelyet szintén «Hunyadiban lévő iskola» vagy «Hunyadi iskola* néven ismertek a múlt század hatvanas éveinek végén.

A mai Dobó utca * Vár-alja,* vagy Német utca volt, az ott lakó német eredetű, derék magyarrá lett lakosokról, sőt a használaton kivűi helyezett Szt. Kókusz temetőt is Német-temető névvel jelölik régebbi térképeink.

A Szt. János utca népies és általában elfogadott neve Lutri köz volt a múlt szá zad harmadik negyedében. A Kotrba féle lutris bolt ugyanis a Kossu'h térre néző mai Mészáros ház sarok üzletében volt; ott, ahol ma a Szabó József fűszerkereskedése van.

A Széchenyi utca neve Nagy vagy Fő utca volt még a hetvenes években . is. Régebben a ciszterciekig Püspök-, majd később Érsek utca; azon felül, ki a Ráckapuig: Szent Miklós-, vagy Rácz-uica,

Eger, 1923 április 1. vasárnap. XL. évf. 74 az,

Ára 25 korona.