Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-24 / 68. szám
Ára hétköznap lő kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923. március 24. szombat. XL. évf. 68 ftz Si&lzetésl dijak postai szállítással £gy bóra 360 K, — lagged évre 960 K. 'sz és félévi előfizetési nem fogadunk eL zcmsz&KtB93B& ■BBMHBWHBMBBBMBWWHMMWWWi POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum kiadóhivatal: Líceumi nyomd? Telefon szám KI. Április 10-ón lesz a legközelebbi ülés a Házban. Mentelmi ügyek a Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 7« 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Szabolcsvármegye közönségének átiratát október 6-ának nemzeti ünneppé nyilvánítása tárgyában. A nemzetgyűles harmadszori olvasásban el fogadja a mezőgazdasági munkaviszonyból fölmerülő ügyek szabályozásáról szőlő törvényjavaslatot. Édes Antal, a könyvtárbizottság előadója, boterjoszti a bizottság jelentését, amelyet a Ház tudomásúl vett. Hójj Imre, a mentelmi bizottság előadója, beterjeszti Payer Károly mentelmi ügyét. A pécsi királyi főügyész, a nemzetgyűléshez intézett átiratában, Payer Károly mentelmi jogának felfüggesztését kérí8, az állami és társadalmi rend felforgatására irá* nyúló vétség miatt. Az eljárásra a Pécsi Est-nek egyik tudósítása adott okot, mely szerint Payer Károly egy gyűiéseu azt mondta volna, hogy a fehér terror miatt nem tudott Magyarországon tartózkodni- A mentelmi bizottság nem lát politikai zaklatást fennforogni, ezért javasolja, hogy Payer mentelmi jogát függesszék fel. Ezután Rassai Károly szólal fel Payer mentelmi ügyében. Héjj Imre Rupert Rezső mentelmi ügyében terjeszti elő a bizottság jelentését. Rupert Rezsőt sajtó útján Nemzetgyűlés előtt. elkövetett rágalmazás miatt kérik ki a Háztól. Az inkriminált ügyben a bizottság nem lát bűncselekményt fennforogni, ezért Rupert mentelmi ügyének felfüggesztését nem javasolja. A Ház az előadó jelentését tudomásűl veszi. Ezután Mikovinyi Jenő előadó Klárik Ferenc, Lingauer Albin és Nagyatádi Szabó István mentelmi ügyét terjeszti elő. Besenyői Zénó a kivándorlási bízott ság jelentését olvassa föl, amit a Ház tudomásul vesz. Putnoki Móric a kérvény- bizottfág jelentését terjeszti be. A Ház tudomásul veszi. Az elnök ezután 10 pere szünetet rendel el. Szünet után az elnök javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését április 10 én d. e. 11 órakor tartsa és annak napirendjére a gazdasági munkabérekről szőlő törvényjavaslatot tűzzék. Szakács Andor, Nagy Emii és Farkas István nem járul hozzá a napirendi indítványhoz. Szcitovszky Bála elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A Ház a napirendi indítványt fogadja el. Ezután az elnök méltatja Andrássy Gyula centennáriuma alkalmából a nagy államférfiú politikai érdemeit és egyéni kiválóságait. (Az ülés 7a2 órakor ért véget.) Temesvár gyásza. Eger, 1923. március 23. Temesvár, a püspöki város, élőt —■ gyászol. Püspöke, Ólaitfelder Gyula, eltávozik onnan, mert az oláh hatóságok any nyi akadályt gördítettek főpásztori működése elé, hogy immár lehetetlen ott maradnia. Tudunk a kényszerű eltávozás egyéb körülményeiről is. Nevezetesen arról, hogy a legutóbbi napokban az útra készen álló püspök minden csomagját fölbontották s Senebestöl fölfordítottáb az egész püspöki palotát Szerették volna, hogy valami irredenta-szálra akadjanak s így alapot találjanak a hadbírói eljárásra. Azt is tudjuk, hogy Glattfelder távozásával kapcsolatban a temesvári katonai parancsnok egész váratlanúl kihirdstte Temesvárra és környékére az ostromállapotot. Jól tudjuk, mi van az ostromállapot kihirdetése mögött. Az elszakított magyarság egyik erős vára volt a temesvári püspöki palota. Benne pedig a főpásztor a rabmagyarok őszinte barátja, önzetlen támogatója és segítője, ó éltette bennük az egyre fogyó reménységet egy boldogabb, jobb magyar elet után. Érthető tehát a mélységes gyász, amely elfogja a magyar lelkeket Gyula püspök távozásakor. Ha csak a nagysá got nézzük, 'amelyet személyi tulajdonságaival képviselt ott: már magában is megmérhetetlen veszteség az ottmaradottakra *ézve. Hányán voltak, akik nagy fordű- latok idején nagyoknak látszottak és a sehézségek tüzáben kicsinyek lettek ! Az ő nagysága, törhetetlen és erős magyarsága éppen a nehézségek folytán nőtt hatalmassá. Egyénisége gondbarázdákat simított el a dacos, szenvedő magyar arcokon. Tudott szerető magyar testvér lenni és mélyen leereszkedő anélkül, hogy csorbát szenvedett volna az iránta érzett tisztelet és hódolat ... Minden működésén a lélek és az igazság szolgálatának ezeretete érzett. Szentbeszédeire valláskülönbség nélkül tódúltak a bánáti rabmagyarok, mert szeretetet és békét hirdetett és férfias nyíltsággal — «ie az oláh törvény megsértése nélkül — kelt a magyar igazság védelmére. Azonban ez is sok volt a betolakodott oláh hordának. Nem akarja többé Temesváron látni Glattfaldert .. . Da az iránta érzett szeretetet és hálát el nem veheti semmi hatalom. Sőt mártírt lát benne a megszállott terület magyar népe s nagy a gyász, nagy a le- haugoltság az egész Délvidéken. A nyúlszivű oláh ezért hirdetett ostromállapotot Temesvárra . .. Mert jobb félni, mint — megijedni! Az egri közigazgatási tanfolyam vizsga- bizottságának kinevezése. Eger, 1923. március 23. A Budapesti Közlöny legutóbbi száma közli, hogy a m. kir. belügyminiszter az egri községi közigazgatási tanfolyamon az 1923. évre szervezett községi közigazgatási vizsgabizottság elnökeiül: Bobory György hevesvármegyei főispánt, Iaaák Gyula hevesvármegyei alispánt, Puchlin Lajos vármegyei főjegyzőt és dr. Damb- rovezky Imre egyetemi magántanár, ér«, jogakatiémiai rendes tanárt; helyettes elnökeiül: Dr. Miskovic8 Flóris kir. Ítélőtáblái bírót. Magyary Pál kir. pénzügyi főtanácsos, kir. pénzügyigazgatőt, Marsső László kir. járásbirósági elnököt, Trak Géza helyettes polgármestert, dr. Molnár Kálmán egyetemi magántanár, érs. jogakadémiai rendes tanárt és Hellebronih Pál vármegyei tb, főjegyzőt; a vizsga bizottság kérdező tagjaiul a bizottság elnökein, helyettes elnökein és tanfolyam előadóin kivűl a külső szakértők köréből Várkonyi Rezső kir. pénzügyi tanácsost, Szalay Pál kir. pénzügyi titkári, Ficzera Béla kir. ítélőtáblái birőt, Szongott Tivadar kir. járásbirót, Fábián Ignác vármegyei tb. árvaszéki elnököt, Bíró József járási főszolgabírót, dr. Barcbetti Károly vár megyei tb. főügyészt, Okolicsányi Imre járási főszolgabírót, dr. Dalloa Iván vármegyei tb. főügyészt, Dutkai Béla káii, Várkonyi Sándor hatvani, Jelenszky Kálmán vámoegyörki, Kalmár Gyula mező- tárkányi, Kaszíba Károly boczonádi, dr. Mezei László korapolti, Gremsperger Ferenc felsötárkányi, Andő Sámuel poroszlói és Jezierszky Imre nagytályai községi jegyzőket és Búzás Ágoston felnémeti körjegyzőt nevezte ki. A vizsgabizottságot vitéz Boborjr György dr. vármegyei főispán képviseli, helyettese Puchlin Lajos vármegyei főjegyző. Nincsen nagy munkanélküliség Hevesvármegyében. Eger, 1923. máre. 23. A vármegyei Horthy-akcióról illetékes helyről nyert felvilágosítás folytán közölhetjük a következőket: — Heve8vármegyóben nem beszél-, hetünk nagy munkanélküliségről. A falvakban alig egy két ember jelentkezett közmunkákra. Tiszafüreden példáúl 84, Poroszlón 56, a környező falvakban 5—1« embert foglalkoztat az inség-akciő. Emii-
