Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-24 / 68. szám
T , ft "T 2 mm näfüjöa» tóere érdemes, hogy Miklóssy Aladár fő i szolgabiró jelentése szerint a pétervásárai j járásban nincs munkanélküli. Egyetlen egy I lakos sem jelentkezett közmunkák végző- sére. — Nem igaz, mintha 8 kgr. gázát kapnának a napszámosok. Három—öt kgr. búza a napszám természetben, vagy meg felelő készpénz. Amint értesültünk, Török István kir. műszaki tanácsos a hevesi járásban, jelenleg Tisza Szőllősön ellenőrzi a közmunkákat, Steiger József kir. mérnök pedig a napokban a hatvani járásba utazik ugyancsak a közmunkák vezetésére, illetve megvizsgálására, Apotheózis a szocialista tüntetéshez. Budapest. (MTI.) Csaknem az összes politikai pártokban élénk megvitatás tárgya volt a tegnapi szociálista-izű tüntetés, amelynek meglehetősen bolsevista ízét még azok az ellenzéki képviselők sem tagadják, akik politikai felfogások meliett némi objektivitásra is törekednek. A keresztény egység pártjában intőjelnek tekintik ezt a tüntetést, hasonlóképen a kor mányi támogató pártonkivüli képviselők is, akik szerint Bethlen legutóbbi nyilat kozata kapcsán az ellenzéki sajtónak írott kommentárjai bátorították föl az eddig csendben meglapult forradalmi irányzatú elemeket. Budapest. (MTI.) Bethlen István gróf miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülésének megkezdése előtt a Ház elnökének szobájában az ellenzéki pártszövetség megbizottaival, Rassay Károllyal, Pakots Józseffel, Giesswein Sándorral, Payer Ká- rolyiyal ős Farkas Tiborral tanácskozást folytatott, amelynek rendjén a miniszter elnököt minden oldalról informálták. Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy minden rendbontással szemben a legerélyesebben fog fellépni, a kormány. Ha még egy esetben a politikát bármilyen formában is az utcára viszik: a kormány statáriumot fog kihirdetni. Fásítás vármegyénkben. Eger, 1928. márc. 28. Szerencsés véletlen hozott össze vármegyénk erdőfelügyelőjével. A kedvező alkalmat megragadtam, hogy Hevesmegye fásításáról néhány közérdekű kérdést intézzek hozzá. — Az elmúlt két esztendőben, — mondja a felügyelő — a kopár területek, vízmosások befásítása nagyon lassau haladt a kedvezőtlen, száraz időjárás miatt. Bár több százezer csemetét adtunk ki, a rossz idő meghiúsította törekvéseinket. Vármegyénkben hal* helyen van csemete kertünk, amelyekben főképen az akácot szaporítjuk. Az akácfa egyike azoknak a fáknak, melyek gyorsan fejlőd nek s tüzelőnek, szerszámfának egyaránt alkalmasak. Csemetekertjeink Terpes, Bakta, Porossió, Heves, Gyöngyöstarján, Pásztó községekben vannak. A poroszlóit Tisza füredre fogjuk áthelyezni, ahol a viszonyok jóval kedvezőbbek. A községek ingyen kapják a csemetéket, a magánosok előállítási árban. — A most folyó évben már intenziveb ben folytatjuk a munkát s reméljük, hogy a mostani esztendő csapadékban riűsabb lesz s így kedvezőbb a fásításra. A vonat mozdonya füttyent, sietve búcsúztunk. Hazafelé haladva, láttam és találtam i nem is valami kicsiny darab földet, területet, mely szinte kiabál a fásítás után, várja, a talajlefogő, több oxigént kilehelő, harmatot szerző kis erdőoskőt. Várja a fűszál, hogy korán reggel a harmat ezernyi színben játszó cseppjét átadja neki a nagy kézbesítő, — a fa. Várja a gulya, a ménes, hogy a delelőn fák árnyában pihenjen s ne rágja a légy. Várják az ég kis dalosai, hogy fészket rakjanak a fák ko rónájának ágain. Várja a gazdasszony, hogy legyen tüzelője; keresi a kerékgyártó, a bognár szerszámfának; a tisza- vidéki cigány, hogy puhafából teknőt, fakanalat faraghasson. És várja a falu szegénye, hogy széttördelt gallyával, a rőzse meliett megsüthesse a maga cipóját. De legjobban várja a haza, melynek drága erdeit elrabolta az ellenség s most ő ten- ! gődik, aki hajdan, a jó világban dúskált ; az erdők gazdagságában. Fői tehát, falu népe! Fásítsunk! Ül j teszünk fákat. Ültessünk az utak széleire, I ültessünk a házak elé, a patakok, erek I partjaira, a kopár, vízmosásos helyekre! Ne legyen egy talpalattnyi föld sem, amely kihasználatlanul hever. Tervszerű munkával kell igazolnunk, méltók vagyunk arra, hogy a vérrel öntözött haía röge, ez a drága kincs a mienk legyen! (Dr. Cs. L.) Olcsósági hullám(?) a zöldség-piacon. Régi nóta, hogy ismét Eger, 1923. március 23. A hivatalos tavasz innen onnan beköszöntött. A nap ma már olyan biztatóan ragyogott, hogy a felöltőt a járó-kslők közül többen otthon hagyták, v,. A zöldségpiacon már megjelentek a I virágpalánták is, az árvácskák, százszorszépek 20—20 koronáért. A liliom hagy- ; mákat 10—20 koronájával, a mályvát 10, a szegfű-palántákat 30—50 koronájával árúsí tották. drágább lesz a hús A kertészkedő virágárus néni ismét elfoglalta régi helyét a piacon. Asztalán ibolya- és hóvirág-bokréták hirdetik, hogy az 1923-ik esztendőnek is van tavasza, bár a korona 10 a zürichi jegyzés szerint s a poéták egyre a tőiről énekelnek. Nem jut eszükbe Vörösmarty intése: «A tavaszra gondolj télöen. Öröm közt a bús napokra. Szirtes úton járj merészen, A rózsák közt óvakodva». Tekintettel, arra, hogy nem járunk 1923. március 24 ezidőszerint rózsák között, az óvatosságot bátran a sutba dobhatjuk. Csak egy helyen van szükség az óvatosságra: a pia con. A kofák panaszkodnak, hogy minden gyanúsan olcsó. A zöldség csomó]» 20 korona, a pórhagyma 3 korona, a zeí ler, kalarábé 15 korona, dughagyma literje 120—140 korona, galambbegy-saláta 10 korona csomónként, a kelkáposzta lőtt korona, a spenót 20 korona. Téli retek 80—100—120 korona. Vöröshagyma kilója 100 korona, fokhagyma 120 korona, bab literje 130-150 korona, Hallatlanul olcsó, valóban! Só, szomorúság, a háziasszo nyok alig vásárolnak valamit. Ejnye, ej nye, a zöldségpiacon, a kofák állítása szerint, olcsóság! hullám van » a háziasszonyok nem használják ki a jő alkalmat, így azután nem csodálkozunk, ha szidják a drága egri piacot. Szegény kofák, erről ők nem tenetnek. A piacon egyébként már megjelent a hosszú szakállú zöld hagyma is, csomója 10 korona. A sóska is meglapűlt itt ott a zöldséges asszonyok kosarában — meglepetésül. Egy-egy kis csomó 80 korona. Potom ár! A citrom darabja 30 korona, a dió kilója 200—300 korona, az alma S0Ő— 400 korona. A tejpiacon az árak így alakultak: tej literje 80 korona, tojás darabja 26 — 3* korona, egy csomó túró 35 korona, vaj kilója 1600 korona, tejföl literje 340 korona. A húspiacon még az árak tartottak. A szombati szokásos értekezleten azonban ismét emelik az arakat a húsiparosok. A1 vásárokban felhajtás nincsen, a kereslet pedig változatlanűl nagy. Az élő állat ára így felízökik. A korona mai kurzusa miatt is tartózkodnak a gazdák az eladástól. A sertéshús kilója körülbelül 800 korona lesz. Csak pontosan! — Az egri közönség szives figyelmébe. — Eger, !923. március 28 Vettük és minden sorát, minden szavát aláírva — egész terjedelmében adjuk a következő levelet: Tisztelt Szerkesztő Úr! Úgy emlékszem, hogy az egri «Mt- kedvelők Köre,» mikor érdemes és ál- dásthoző működését megkezdette, zászlójára írta, hogy az előadásokat mindig pontosan kezdi. Ez a helyes elv arra késztetett, hogy «A kis lord» szerdai előadására is lélekszakadva siessek és pontosan ott legyek félnyolcra, amikorra az előadás kezdetét Ígérte a szinlap. Ott is voltam a színházban már fél nyolckor. S mások is voltak ott. Lehettünk vagy — tízen. Türelmesen (mint művelt emberekhez illik, csak magunkban bosszankodva) várakoztunk. A közönség is szállingózott lassacskán úgy, hogy 8 órára összeverődött jő háromnegyed ház. És pontosan 8 órakor, tehát a kitűzött idő után félórával, felhúzták a függönyt. Megkezdődött az előadás. A nézők jövetele azonban ezután is tartott úgy, hogy — megfigyeléseim szerint — 8 óra után 20 perccel helyezkedett el mindenki. Bizalommal kérem szíves segítségét, hogy az ehhez hasonló esetek a jövőben ne fordulnának elő. Fogadja a t. Szerkesztő Űr őszinte tiszteletem nyilvánítását. Eger, 1923. márc. 23. Kész szolgája Egy műkedvelő-barát.
