Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-03-21 / 65. szám

hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor Eger, 1923. március 21. szerda, XL. évi. 65 Ära *2. %’iöKzctési dijak postai szállítással &S8 hóra 360 K, — * segged évre 960 K. tjész és félévi előfizetést nem fogadunk el. «s^RBHSRíKr-vmaeeammmMawammmmmmmmmmmammmmmmm POLITIKAI KÄPILÄP Felelős szerkesztő; BHEZNAY IMRE aflWMWWHwaiMiMaawwMwaaKwg^ aw fiaa>iTiP*a*g8aitgg^^ Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal. Líceumi nyomda Telefon szám 11.-• rt'-iM-yiii^T^friifir^Ti'iiiwriin'pii'-ii'innrinw rrru ~iii ■ - " riTaMMlTiinnn mri1■ Tíz község Hevesmegyéhez való csatolását kéri a Törvényhatósági Bizottság. Gsepela Lajos dr. a hevesmegyei A vármegye a Eger, 1923. március 20 Heveevármegye törvényhatósági bi zottsága ma, f. hó 20 ári, kedden, délelőtt 10 órakor tartotta évnegyedes közgyűlé­sét a Vármegyeház nagytermében, vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A főispán pontban 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Puohlin Lajos vármegyei főjegyző, aiispáni jelentésében beszámol Babocsay Sándornak kormányfötanácsosi és Jankó Brezovay Miklós földbirtokosnak c. mi mszteri tanácsossá történt kinevezéséről, amelyet a közgyűlés örömmel vett tudó másúl és a kinevezéseket jegyzőkönyvé ben örökítette meg. A jelentés ezután Remenyik Lajos dormándi birtokost, Szá­múéi Sándor ny. recski községi jegyzőt és Torotiykői Albert m. kir. pénzügyi számtanácsost parentálta el. A bizottság részvétét jegyzőkönyvbe iktatta. Az alispán: jelentést a közgyűlés jó váhagyóan vette tudomásúl. Babocsay Sándor köszönetét mon­dott a törvényhatósági bizottságnak az 6 egyszerű személyét ért megtiszteltetésért. Napirend előtt Plósz István szólalt föl. Szóvá teszi, hogy a Kápolna—Kiskö rei vasúti vonalon, a rossz közlekedés miatt, a törvényhatóság tagjai egy napon nem tudják elvégezni hivatalos dolgaikat, amikor a kötelesség őket a közgyűlésbe szólítja. Kérte a főispánt, hogy járjon sze­mélyesen is közbe, miszerint Kálból a kis­körei vonatot ne délután Va2 órakor, ha­nem ys6 és 6 óra között indítsák. Vitéz Bobory György dr. főispán ki jelentette, hogy a menetrend ügyében a felírat elkészült, föl is küldték a Máv. igazgatóságának. Lépéseket fog tenni, hogy eredménye is legyen. Tóth Gsepreghy András a házhely- kérdésről interpellált. Utána Gsepela Lajos dr. emelkedett szólásra. Interpellációjában a leromlott háziipar föltámasztását sür gette. Dolgoznia kell mindeu kéznek. Még egy méter importált vászon is szegényíti az államot. Tisztelettel hajlik meg Tormay Cecil és Zichy Rafael grófnő előtt, akik kimondották az «1000 szövőszéket !> jel­szót. Nincs vesztegetni való idő. Ha az angolnak az idő pénzt jelent, nekünk is pénzt jelent. Arra kéri a törvényhatősá got, hogy támogassa a háziipari mozgal­mat s az őszi gyűlésen terjessze elő azo­kat a lehetőségeket, amelyek a hevesme­gyei háziipart meg tudják alapozni. Ha háziipar megteremtését sürgeti. - jogakadémíáért. majd a Tárná njentén, a patakok mentén kosárnak való füzesek lesznek; ha majd szerszámfáknak való facsemeték sorakoz nak a vármegyében, s virűlnak a kender­földek: akkor lehet reményünk, hogy bol­dog lesz még az ország. A jövő évnegyede« közgyűlés határ­idejéül a törvényhatósági bizottság június 19 dikét állapította meg. Ezután a különböző átiratok ismer­tetése következett. Hozzájárult a törvény­hatóság Győr szab- kir. város átiratához, melyben október 6-dikát törvénybe iktatni kérte; Kecskemét átiratához a rendtörvéi javaslat törvényerőre emelkedése ér< ben; Székesfehérvár szab. kir. váróik Át­iratához a nemzetgyűlésen történt botrá­nyos jelenetek megszüntetése végett. Győr szab. kir. város átírt még a portómentes levelezés visszaállítása érdekében. A vár­megye hasonló szellemben ír föl a kérést, miniszternek, hogy a portőköltséget áta­lányösszegben fizethesse ki. A közigazgatási reform elhalasztása tárgyában Pest vármegye írt át. A tör­vényhatóság kimondotta, hogy bár a refor­mot szükségesnek tartja, nem küld föliratot, mert nem ismeri a kormány álláspontját. Ezután a közgyű'és Tilles Béla he­vesi szolgabirő lemondása folytán meg­üresedett szolgabirői állásra dr. Fiesere Jenőt választotta meg, aki azonnal letette a hivatalos esküt. A Vármegye törvényhatósági lskoláa- kivüli Népművelési Bizottsága a szabad oktatási helyiségek biztosítását és a költ­ségek fedezését körte. Gsepela Lajos dr. kápolnai esperes semmi áldozatot nem tart elég nagynak a szabadoktatás fölsegítósére. Járt külföl­dön; minden kuhűrországnak megvan a maga ifjúsági továbbképző egyesülete. A csehek is a »Szokol« egyesülettel kere­kedtek Magyarország romjai fölé. Foly tatni kell azt a munkát, amelyet Zichy Jenő gróf megkezdett. De dolgozzék az ifjúsági egyesületekben minden intelligens ember; ne csak a pap, a tanító, meg a jegyző. S ha a papi talár és a szalonruha mellett szépen megfér a munkászubbony: tapasztalni fogjuk, hogy nem kell leeresz­kedni, csak összeöielkezni a szeretetben, átadva a tudást, erősítve az űj nemzedéket, mely úgy tud megfelelni nemzetépitő hi­vatásának, ahogyan nevelik s előkészítik a nagy küldetésre. A bizottság kimondotta, hogy tőle telhetődn gyámolítani fogja a hevesmegyei •zabadok tatást. Az alispán előterjesztést tett a köz­gyűlésnek Bélapátfalva, Mőnosbél, Ostoros Kistálya, Andornak,Boldog, Zagyvaszántó Lőrioczi, Jobbágyi, Szarvasgarla községek­nek Hevesmegyóhez való csatolása érdé kében. A vármegye északi és nyugati részében ugyanis a szomszéd vármegyék községei beszögellenek Hevesmegyébő, így a közlekedés csak e falvakon át lehet séges, ami főként a szomszédos várme gyéknek kellemetlen. A közgyűlés úgy határozott, hogy az alispán feliratát, me­lyet a 10 községnek Hevesmegyéhez való csatolása érdekében szerkesztett, föltar- jeszti a belügyminisztériumhoz. A Move Esőnek a közgyűlés 20,000 koronát szavazott meg. A jogakadémia ügyében pedig egyhangúan hozzájárult az aiispáni javaslathoz, mely a főiskola további fenntartását indítványozta. S ki­mondotta, hogy a megye is kész a ráeső terheket viselni. A vármegyei florthy-akció. Eger, 1923. rnáre. 20. A *Hortby-inségakció»-ról is szól az aí~ ispáni jelentés, mely a következőket közli A törvényhatósági bizottság határozata alapján folyamatba tett insőgadő kivetés;, munkálatok mindenütt befejezést nyertek A behajtás, illetve a kivetett inségadók befizetése azonban rendkívül lassan folyik, sőt ma már az is megállapítható, hogy az előirányzott összegek negyedrésze sem fog befolyni. — Legtöbb helyen, s igy külö­nösen a gyöngyösi járásban, megtagadják az inségadó befizetését. A kötelesség tel­jesítésének ez ügyben legjobb példáját mutatja még a tiszafüredi járás, hol a ki­vetett összegek jórészben befolytak. Az akció addigi eredménye összesen 705 q termény, és 5.431,396 korona készpénz. A központi akció bizottság mindent elkövetett, hogy a begyült pénzen a vár­megye zilált állapotban lévő utait legalább némíképen rendbehozhassa. E célból az összes végzendő útjavítási munkálatokat, az államépítészeti hivatal mérnökeivel, ki­jelöltette, s a 3 kgr. os átlag napibér alap­ján kiállított garanciális jellegű munkabér­szerződéseket aláíratás végett az egyes községeknek kiadta. Sajnos, e munkák vég­zésére vállalkozó alig akadt, igy csak a tiszafüredi járásban dolgozik március 12 óta körülbelül 256 munkás. A munkálatok elvégzése után a fennmaradó összegről a központi bizottság elszámolását a jövő hő folyamán a rnagy. kir. belügyminiszter­hez fogja felterjeszteni s a megmaradó vagyonból egy állandó segély alapot fog létesíteni a törvényhatóság kezelése alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents