Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-03-09 / 55. szám

2*IW5fc»SW«K £GKjl iSEPŰJSAG 1923. március S. Nagy érdeklődés előzi meg a választásokat. A partonkivüliek nem állítanak hivatalos jelültet. Budapest. Politikai körökben nagy érdeklődéssel várják a választások kiírását és lefolyását a megüresedett három kerü­letben. Az egységes párt jelöltjei ügyében csak a jövő néten történik döntés. A párt a komáromi kerületben Kiebelsbsrg Kuno volt kultuszminisztert, a hajdúnánási ke­rületben Maday Gyulát és a bajéi kerü- lejben Veiké Liijos kereskedelemügyi mi­niszter; fogja kombinálni. A választások ügye egyébként kellemetlen interpellációk elmondására is alkalmat, fog adni,'»meny­nyiben Hegymegi Kis Pál interpellációt fog intézni a belügyminiszterhez. Az in terpellációban azt óhajtja szóvátenni, hogy a bajai kerületben 15 azavazókörzetben titkos lesz a szavazás, a 16-ik körzetben pedig, ahol leginkább vasutasok laknak, legutóbb is nyílt szavazással ejtették meg a választást. Hegymegi ezeknek a visszás­ságoknak a megszüntetését fogja kívánni. A pártonkivüli képviselő« csoportja A kűborcigányok, ez a javíthatatlan, munkakerülő, tunya, piszkok, tolvaj nép­ség, idők folyamán rengeteg bajt és boaz- szúságot okozott már a hatóságoknak és a magyar társadalomnak. Letelepítésük, munkához, becsülethez szoktatásuk meddő munka maradt, bár politikusok, nemzet gnzdászok, etnográfusok, emberbarátok fárfidozíak€fczon, hogy hasznos polgáraivá legyenek a társadalomnak Most éppen nem rablógyilkosságró), lopásról és egyéb cigánybűnözésről van szó, hanem testi piszkosságukról, amely nek következményeiVel immár három vár megyét sikerült megfertőzniük és szörnyű katasztrófát okozniuk az amúgy is lemér dek bajjal küzködő magyarságnak. A tisztálkodás, u tisztaság mai nap ság igen sok pénzbe kerül. Nem is törő­dik vele a vándorcigány, másra sem igen telik neki, nemhogy szappanra. A szabad ég alatt hál s minden szennyet, piszkot fölszed, sohasem tisztálkodik, így ruhájába belekerül a féreg, ami a kiütéses tífusz bacillusainak legfőbb hordozója. A harc­teret járt embernek nem sokat kell be szélni erről a kellemetlen és rettenetes fé regről, hiszen szedett össze eleget beiőie -az oroszok lövészárkaiban. Most ilyen ruhaféreghordozó cigány karaván vándorolta össze a csonkaorszá got. Szolnokmegyéből Hevesbe és Fejér- megyébe mentek, mindenütt terjesztve a férget és rettentő következményét, a ki ütéses tífuszt Tegnapi számunkban már megjelöltük azokat a helyeket, ahol föl is lépett ez a borzalmas betegség, máma pedig Érésiből kaptuk a hirt, hogy két ember már ott is meghalt kiütéses tífusz ban. A legújabb jelentések szerint Tárná zaadány, Tarnarnéra, Heves, Átány, Nagy fügéd van megfertőzve. Természetesen a hatóság a legeré­lyesebb óvőintézkedeseket léptette életbe, hogy a járványnak elejét vegye. A cigány­telepeket mindenütt erős csendőrkordon őrzi, a minisztérium fertőtlenítő különít ményeket rendelt ki gőzfertőtlenítővel, így tegnep este értekezletet tartott, amelyen a csoport tagjai az aktuális kérdésekkel foglalkoztak. Az. 1922—1923. évi költség vetess- I kapcsolatban a csoport tagjai azt az álláspontot foglalták el, hogy szüksége» volna a javaslatot minél előbb tárgyaié* alá venni. A csoport elhatározta, hogy az üresedésben iévő kerületben hivatalos je­löltet nem állít, hanem az egységes kép­viselők tetszésére bizza, hogy sz egyik vagy — másik pártonkivüli jelöltet tá­mogassa. A szolgálaton kivűü viszonyban álló és a nyugdíjas tartalékos tisztek ügyében, akik valamikor a tényleges állományban szolgáltak, a csoport tagjai olyan felfogást képviseltek, mely szerint < z illető tiszteket anyagi tekintetben hasonló bánásmódban kell részesíteni, mint azokat a tiszteket, akiket ' a tényleges állományból nyug­díjaztuk. remélhető, hogy megakadályozzák a be­tegség továbbterjedéséi. Megírtuk azt is, hogy a cigányok kezelő orvosa, Retteghy Imre dr., tarna- mérai körorvos volt, aki szintén megkapta a betegséget, amely tegnap meg is ölte. Retteghy Imre dr. nem rég került Tárná- mérára. Nyugatmagya; országról jött, hon­nan a ityugatinagyarországi harcok után el kellett menekülnie. Egy alkalommal, midőn községe osztrékérzelmű jegyzője a Magyarországtól való elszakadásra buz­dította a lakosságot, tiltakozott ez ellen és az ősi földhöz való ragaszkodásra buzdí­totta a lakosságot. A nép azonban jegy­zője nézőiét vallotta e neki menekülnie kellett. Mikor aztán a föíkelők a községet elfoglalták, Retteghy felakasztana a haza áruló jegyzőt, amiért köröző levelet ad­tak ki ellene a loyális osztrákok.- így került Tarnamórára Retteghy s a fiatal, képzett, lelkiismeretes orvost tisz­telte s megbecsülte a környék lakossága, nemcsak modora, tudománya, hanem ge­rinces hazafiassága miatt is. Retteghy nem régen nősült. Fiatal feleségét nem hoz­hatta magával Tarnamérára, meri az egész községben nem talált családi fészeknek alkalmas lakást Gráci rokonainál tartóz kodoit hát a fiatal asszony, itt várta a magyar viszonyok jobbra fordulását. Minden örömét nemes hivatásának teljesítésében találta tehát s szives kész­séggel ápolta s kezelte a tifuszos cigá­nyokat is addig, míg maga is meg nem kapta a betegséget Az orvos megbetege­dése nagy aggodalommal töltötte el a ha­tóságot és a község lakóit. Maczky fő szolgabiró — mikor Retteghy dr. állapota rosszabbra fordult — egyetemi orvosta­nárt hivatott hozzá, majd táviratozott az orvos Grácban tartózkodó fiatal feleségé nek. Hiába volt azonban a gondos ápolás, hiába az egyetemi professzor minden tu­dománya : Retteghy kilehelte nemes ma­gyar lelkét. Azt mondják, utolsó pillana­tai is a-magyarság sorsa iránti tépelődé- sével teit el és a himnusz dallamát dú- dolgatta Fiatal felesége a távirat vétele után a legnagyobb kétségbeeséssel igyekezett útlevélhez jutni. Azonban a felületes út levél kezelők tökéletlen munkája folytán nem volt teljesen rendban az útlevél, így az osztrák határállomáson 180 ezer koron« bírságot kellett fizetnie. Retteghy Imrét tegnap temették el nagy részvét mellett. Rottenbiller Fiilöp dr államtitkár előadása a gyermekmentesröl. Eger, 1920. «március í P. hó 7 ón, szerdán délután 5 őrak«r tartotta a Szociális Missziótársulat utőlső kultúr délutánját a Kát. Kör nagytermében. A kultúrdélutánuak illusztris vendége volt Rottenbiller Fülöp dr., igazságügy? államtitkár személyében, aki a gyermek mentésről tartott nagyon színvonalas és mélyen erkölcsi tartalmú előadást. El mondotta többek között, hogy Ameriká ban a bíróság elzárt egy 8 éves gyér mokoLszért, mart felgyújtott egy felhő karcolót. Amikor az esetről ogy nemesen gondolkodó úriasszony tudomást szerz-tt, azonnal elment a fogházba és valósággal kikoldúlta a gyermeket. Amikor megkér dezte a kislányt, miért gyújtotta föl a óér palotát, az azt fülelte, hogy szerette volna látni a tűzoltók felvonúlását. Ebből az ártatlan kijelentésből is látható, mennyire más a gyermek cseieked lének rugója óa sokszor nincs tudatában annak, hogy mi lehet a következménye tettének, amelynek alapja legtöbbször a pajko3ság ás á szó­rakozás vágya. Az amerikai asszony példája meg­mutatta, hogy a fiatalkorú bűnösöket a uők jóindulata, gyöngédsége, szeretető jobb útra térítheti s megvédheti. Éppen ezért ajánlotta, hogy a misszió fokozottabb mér­tékben vegye be szociális munka körébe a gyermek-védelmet. Az előadást a nagy számú - hallgatóság szűuni nem akaró tapsokkal köszönte meg az államtitkárnak. Mednyánszky Márta kifogástalan szavaló művészettel interpretálta Győry Vilmos <A parton* c. költeményét. Végűi Hetényi Gyula dr. zárőszivai ban megköszönte az államtitkár fárado­zásait; köszönetét mondott a Kát. Körnek a terem fűtéséért. Ezzel befejeződött a Misszí’’ kultúrdéiiuán-soroY;ata,.iuely v .ló bau sok tudással gyarapítónak megjelent közönséget. Az Országos Gazdaszövetség vasárnapi gyűlése. Eger, 1923. március * Megírta az Egri Népújság, hogy az/ Országos Gazdaszövetség képviselői első­rendű közgazdasági célok előmozdítására vasárnap Egerbe jönnek és előadást t<r tanak Eger polgárságának. A gyűlés iránt szinte nem várt ér­deklődés mutatkozik. A vasárnapra ter­vezett egyéb gyűléseket, megbeszéléseket elhalasztottá*, azonkívül magánosok is érdeklődtek már szerkesztőségünkben az iránt, hogy kiket küld Egerbe a Gazda szövetség a vasárnapi nagygyűlésre V Mint hivatalosan közük velünk, a vasárnapi gazdagyűlésre Egerbe jön: Gzettler Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő, az Orsz Gazdaszövetség igazgatója, Nyi- redy Jenő dr. közgazdasági egyetemi ta nár, Hefty Richárd, a Duna Lloyű vezér- igazgatója, továbbá az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Hangya budapesti kép­viselője, Godova Károly szövetkezeti igaz­gató, azonkívül a Gazdaszövetség alelnöke és két tagja, végül a Szózat és A Nép budapesti napilapok tudósítói. A gyűlésen megjelenik Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő is, A vendégek szombaton, az esti vo nattal érkeznek s egy bizottság Füzes ' abonyig eléjük utazik, hogy Eger polgár­sága nevébeiL üdvözölje őket s ugyancsak ünnepies fogadtatás lesz az egri vasúti A tarnamérai körorvos tragédiája. Ercsi, Tarnarnéra, Átány, Nagyfiiged is meg van fertőzve kiütéses tífusszal. Eger, J923. március 8

Next

/
Thumbnails
Contents