Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-03-09 / 55. szám

Ára vasárnap 20 kor hétköznap 15 kor Eger, 1923. március 9. péntek. XL. évf. 55 . AZ, Előfizetési dijak postai szállítással f Egg hóra 360 K, — *>gged ^ere 960 K. I . és félévi előfizetést nem fogadunk el. | Tovább mesterkednek. i Eger, 1923. március 8. j Nem egyszer szóvá »ettük, hogy a par lament egyes tagjai buzgón mesterked j nek a bécsi szökevények hazahozatalán. A jeles' fárfiak, akikről sző van, «emi­gráns» rangot adományoztak maguknak, nyilván abban a foltévá ben, hogy a Rá- bóczyak és Kossuthon történelmi nagysá­gához való dörgölődzés majd idehaza megkápráztatja a gyöngébbeket s így a magyar határokon feléjük meredő tilalom fák alatt, könnyebb szerrel sikkadnak át. Ismételten leszögezzük azonban, hogy meddő az erőfeszítés. Magyarországon, mely az ő jóvoltuk révén csonkáit torzzá, se lelkűnknek, se testünknek nem kelle­nek és hogy megvesztegetésül az «emi­gráns» cégér alá bújnak, ez az átlátszó és szemérmetlen fogás csak még undorí tőbbá teszi szemeink előtt valamennyieket. Az akció azonban nem ült el. A ha­sonló tollú madarak tovább mozognak s ma már azzal akarnak elfogadbatőbbak tenni, hogy mindjárt egyszerre már nem az egész szökevény bandát, egyelőre csak primipilusait: a brácsás Lovászyt és a tibnkózó Garamit szeretnék a hazai földre visszalopni Szerencsétlenségükre rosszul fogták meg a dolgot. A bécsi «Jövő» pacifista gyülekezetét rögtönzött — ugyan hol m-sütt, mint a Magyarország iránt való gyűlölködés legfőbb fészkében, — Prágá ban s a pódiumra od .állította Gie^sweint, bogy íz ellenséges külföld niagyarfaló asszisztenciája mellett és a magyar nem­zet újabb raegrágalmazásának az árán reklamálja vissza a kényszer folytán vál­lalt hontalanságból, a fennt nevezett jó- madarakat. Persze ez a perfid cselekedet a leg­nagyobb felháborodást váltotta ki az or­szág valamennyi józan gondoteodású és hazafias érzésű lakójának telkéből. Hogy s katolikus egyház ellen fondorkodó cse bek fővárosában ilyen vállalkozásba b* tud­ták ugratni Giessweint, a katolikus papot, azon ugyan senki m^g nem lepődik. De hogy a szökevények az ellenséges kül­földdel való, annyi magyarellenes össze* paktálását akként ak írjak jóvá tenni, hogy most még többen és még hangosabb dobbal épen Prágában gyalázkodnak Magyar ország, ellen és a cseh sajtó gyűlöletes megvilágításával uszítják ellenünk az európai közvéleményt, hát ezzel épen csor­dultig telítették a poharat. Nem! És ha minden poklokkal kellene is megverekednünk, most már csak azért' sem fog többé e hazaáruló fajzatból egy is magyar levegőt szívni és dehogy is éri meg bármelyikük azt, hogy valaha még POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE 8 «ga Szerkesztőség: Eger, Líceum* Kiadóhivatal. Líceumi nyomd? Telefon szám XI. itthon, a magyar közéletben szóhoz jut­hasson, A Herostratesek még ellenséges idegenben te, csak ideig óráig tarthatták magukat felszínen, de előbb-ptó.bb ott is a feözmegvetésben merültök el. Idehaza már régen beteljesedett rajtuk «z a szé­gyenletes sors, amelyen semmi emberi erőfeszítés többé nem segíthet. Hz Alföld fásításánál; ügye a nemzetgyűlés előtt. Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai , ülését s/4ll óra után nyitotta meg Almássy László alplnök. Bemutatja Fehérvármegye közönségének feliratát: a jóvátételi köve­telések elleni tiltakozását és a közgazda­sági reform tárgyában; Somogyvármegye közönségének feliratát: október 6 ának nemzeti gyász ünneppé való nyilvánítása és a rend törvényjavaslat mielóbbi végre­hajtása tárgyában; Pestmegye közönségé­nek feliratát: a vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása tárgyában. ! Bemutatja továbbá az Állami Jegyintézet I évi számadásának felülvizsgálásáról ki- 1 küldött bizottság jegyzőkönyvét. Ezután áttérnek az Alföld fásításá­ról és erdőtelepítéséről szőlő törvény- javaslat tárgyalására. Farkas Tibor: Szeriate az erdősítésen kívül nem kell külön fásításról is beszélni, hanem gondoskodni kell a magán gazda­ságok autonómiájáról. Vitás esetekben a minisztertanácsot tartja a döntésre illeté­kesnek. Csik József a javaslatot többé-kevősbbé | helyteleníti, azonban a kormány részéről I olyan jóindulatot lát ebben a tekintetben, hogy a javaslat teljes egészében való «1- vetését nem tartaná helyénvalónak, mert erdőállományunk évről évre kisebbedik. Az egészségügy szempontjából is fontos­nak tartja az Alföld befásítását. A tüdő- vész elleni küzdelem eredményessé tétele céljából, a talaj szerint is meg kell válo­gatni a fanemeket. Reméli azonban, hogy a földművelésügyi miniszter a nehézsége­ket le fogja küzdeni. Ezután részletesen elmondja kifogásait az egyes szakaszok­kal szemben, melyekről reméli, hogy méltá­nyolni fogják. Ebben a reményben a ja­vaslatot általánosságban elfogadja. Dénes István: Az Alföldnek igen ke­vés erdeje van. Ez az oka*hogy a föld­munkások, de a földbirtokosok sem tud­nak fűteni. A gyermekek ezrével pusztúl nak el tüdővészben. A kisbirtokosok nem pusztítják annyira erdejüket, mint a nagy birtokosok. Ha a javaslat nem is fog má­ról holnapra eredményekkel járni, de 10— 20 év múlva igen. Akkor érdemes "a ja­vaslatot keresztülvinni, mert ez az idő. a nemzet életében nem számít. (Az ülés tart.) Nem mond le az Árvizsgáló Bizottság. Kerületenként kellene szabályozni az árakat. — Ä tej literjét 90 K-ban állapították meg. Eger, 1923. március 8. Az Árvizsgálő Bizottság ma, f. hó 8 án, csütörtökön délelőtt 11 órakor tar- tolta rendes ülését Fiilöp Zoltán elnök elnöklete mellett. Az elnök üdvözlő szavai után felolvasta az OKÁB. átiratát, amelyet a tagok tudomásűl vettek és egyhangúan kimondották, hogy nern mondanak le. Ezután egy három tagból álló bizott­ságot küldtek ki a húspiac tanulmányozá­sára, előzetes kalkuláció vágott. A bizott­ság terve alapján fogja később az Ár­vizsgáló Bizottság a húsfélék tájékoztató árát megállapítani Evvel egyidejű n el határozta, hogy átír az OKÁB-u-ík, hogy ha a bizottság működésében akadályozva van, nem tud megfelelni rendeltetésének, amennyiben míg az árakat jóváhagyás végett felterjesztik s az elintézést nyer, egy bét is eltelik. S ez alatt az idd alatt ismét változik a piac. A háromtagú bi­zottságba Fülöp Zoltán elnököt, Szikszay Gyula kir. törvényszéki bírót és Osinger Nándort, Hevesmegye állategészségügyi főfelügyelőjét delegálták. Fülöp Zoltán munkatársunknak az ármegállapításokról a következőkben nyi­latkozott : — A kerületi árvizsgálő bizottságok f. hó 6-án Miskolczon értekezletet t-.rtot- tak s arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az árakat kerületenként kellene sza­bályozni, egységes színvonalra hozni így sok .visszaélést s elégedetlenséget lehetne megszüntetni úgy a fogyasztók, mint az elárúsítők részéről. A javaslatot felküld tűk az OKAB.-nak. A bizottság végül a tej literjét, te­kintettel a nehéz g&zdasági helyzetre, a rossz takarmányviszonyokra, 90 koroná­ban állapította meg. Ez az ár nem nagy, de nem is mondható olcsónak. S remél­jük, hogy 90 koronáért jó tejet fogunk inni 8 a hatóság éberebb szemmel kiséri a tejhamisítókat. «Hiszek egv istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, HiszekMagyarország feltámadásában! Amen

Next

/
Thumbnails
Contents