Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-07 / 53. szám
» n wn—Mwwnwnwwwrriiwaww Előfizetési dijak postai szállítással Egy hóra 350 K« — egyed évre 950 K. ; vtesx és félévi előfizetést nem fogadunk el. Az orosz erkölcsi züllés összes adatait összegyűjtötte immár a Vatikán. A rémségéé adatok halmaza megdöbbentik az emberiséget, amelyből kitűnik, hogy habár az orosz szovjet a kapitáliz- mus összes tényezőinek újból polgárjogot adott, továbbra is konokul ragaszkodik a lélekmérgezéshez. A nagy felfordulásban mindent el vesztett az orosz nép. Egyedül vallásos hite maradt meg. A kommunista közgazda- sági csőd után erre vetették most magukat a lélekkűfárok. A pápai adathalmaz szerint a kom munista ifjútág a múlt év végén elhatározta, hogy az orthodox naptár szerint ők is «megülik» a karácsonyt, de úgy, hogy «a mámor az eget verje.* Felvonulással kezdődött az »ünnep*. A menetet lopott autők hosszú sora nyitotta meg. Az első gépkocsiban helyet foglaltak az összes istenségek Jehovátől —Jézusig, Mohamedtől—Budháig, sőt Szűz Mária megszemélyesítője is. akit «díezőr- ség> vett körül. A következő automobilon az összes vallások főpapjai jöttek : pápák, bíbornokok, pópák, pátrhrchák, rabbinu sok s mindannyit a kommunista ifjúság i személyesítette meg. Maid gúnydalokat énekeltek megfelelő gesztusok kíséretében. Az egyik, pópának öltözött ifjú az evangéliumot olvasta hangosan, miközben a közeljövőket fosztogatta. A másik «imákat» mormolt és kezét alamizsna után rvújtogatta. ‘ 'z alsö papság már szekereken jött. ' izöttük egy, aki ördögnek maszki- lovon ült. Liturgikus énekek dalia- röpködtek a levegőben, szövegük l gúny, csupa istenkáromlás. Mikor a s menet a templom elé ért, ahol n a karácsonyi misét tartották, ékte lármában tört ki a bolsevista ifjúság, y az ájtatoskodőkat megzavarja. Szov- ijságok -beszámoltak arról, hogy sok g embert láttak sírni, akik vallásuk ggyalázásán keseregtek. Alkonyaikor gették a főtéren a szentek képeit, a tűz /rül pedig őrült táncot jártak. Este a ínházban «díszelőadás» volt, melynek sretében a vallásos misztériumokat figu- Szták ki, így Krisztus születését, a 3 ki- ályt, a bethlehemi éjszakát. Érdekes, hogy a felvonulás utolső gépkocsiján az új vallás is fölvonult: gépek, aviatika és minden munkakör néhány munkás képviselője. A többi orosz városban is voltak hasonló undok tüntetések. Tifüszben a hatóság a székesegyházat átengedte a kommunista ifjúságnak, akiknek első dolguk volt a kereszteket leszedni és helyükre ? POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. a bolsevista csillagot helyezni. A szentképek rámáiba Lenin, Marx, Trockij képeit tették.. . A vatikáni adatokat olvasva, eszünkbe jut, hogy ezt a komédiát a francia forradalomban is eljátszották. Ott is detro- nizáiták az Istent és táncosnőket állítottak az oltárokra. De azután c*akhamar nagy Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmrn lett a baj és az utcasarkokon ki kellett ragasztani, hogy «Mégis van Isten!» így lesz ez itt is, Moszkvában is,. Tifiiszban is. A szovjetgazdálkodás kudarca utáu, a lelkek rontása is fiaskóval fog végződni. És ez lesz a szovjet életének utolsó, csúfos felvonása. I Két órás ülés a Házban. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését 3/412 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy a Ház egyik kiváló tagja. Lers Vilmos báró elhűnyt. Kegye- letes szavakkal parentálja el és felhatalmazást kér arra, hogy a Ház részvétét tolmácsolja az elhűnyt családjának, továbbá arra, hogy a mai ülést a szokástól élté rően 2 órakor fejezzék be, hogy a Ház tagjai közül az elhűnyt temetésén minél számosabban jelenhessenek meg. A Ház a kért fölhatalmazást megadja. Elnök a megüresedett bajai kerület- j ben a választások kiírására felhatalmazást j kér, amit a Ház megad. Azután áttérnek ■ a napirend szerinti erdészeti igazgatásról j szóló törvényjavaslat részletes tárgy alá- j sára. Marschali Ferenc előadó emelkedik j szólásra. Uj szakasz beiktatását kéri. Az ■■ új szakaszhoz Gaál Gaszton szólalt fel j elsőnek. Gaál Gaszton elfogadná az új szakaszt, de nincs azzal megelégedve. « Helyteleníti és csak úgy fogadhatná el, ha az illető gazdaság tulajdonosát előre J értesítenék erről. Felesleges zaklatásoktól meg kell kímélni a tulajdonosokat. Nem veszik b8le az új szakaszba. Az ed dig betoldott határozati javaslatot fenntartja. Nagyatádi Szabó István: Lehetetlen megakadályozni azt, hogy egyes felelőtlen elemek visszaéléseket ne kövessenek el a törvénnyel szemben. Nem kívánja Gaál Gaszton sem, hogy a törvényjavaslatba mindenkinek a gondolatát bevigyék. A javaslatot jónak tartja és kéri az előadók által beterjesztett új szakasz elfogadását. Gaál Gaszton módosító indítványával szemben az elnök elrendeli a szavazást. A Ház az új szakaszt eredeti szövegében fogadja el. v A 10. és 11. szakaszt vita nélkül fogadják el. A 12. szakasznál Strauss István módosítását Nagyatádi Szabó István földművelési miniszter hozzászólása után elvetik. A 13 szakasznál Gaál Gaszton, Hegymegi-Ku Pál és E. Szabó Géza nyújt be módosító indítványt. Nagyatádi Szabó hozzászólása után Gaal Gaszton indítványát elvetik Hegymegi Kis Pál és E. Szabó Géza indítványát elfogadják. A 14. szakaszt Gaal Gaszton módosításával, a 15-ödi- ket Marschali Ferenc módosításával, a 16. és 17. szakaszt pedig vita nélkül fogadják el. Ezzel a javaslatot részleteiben is letár gyalták és a harmadszori olvasásra a napirend során fognak áttérni. Ezután át térnek az alföldi erdő-telepítésről és az Alföld befásitásáról b&őíő törvényjavaslat általános tárgyalására. Az egri jogakadémiáért. Eger, 1923. márc. 6 Tegnap délutánra értekezletet hívott össze Trak Géza h. polgármester, amely értekezleten a városnak minden társadalmi osztályából mintegy tizenöt vezető egyéniség volt jelen. A megbeszélés egyedüli tárgya az volt: miként lehetne megmenteni az egri érs. jogakadémrát, amely már 180 évesnél idősebb A közokt. kormányéit ugyanis a f. iskolai év végével — az antant beavat-' kozására és határozott követelésére — kénytelen beszüntetni jogakadémiánk államsegélyét Ez nagy csapás lenne Eg^r városára, a «magyar Athénre», de csapás lenne nemzeti kultúránkra is, mert ez az iskola kiváló jogásznemzedékeket adott a magyarságnak. Erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt sújtja Egert, amelynek kötelessége, hogy minden lehetőt megtegyen, sőt még áldozatoktól se riadjon vissza az intézet fenntartása érdekében. És ez a vélemény egyértelműm nyilvánult meg az értekezleten, amely kimondotta, hogy ily irányú tárgyalás megkezdését javasolja az intézet fenntartóinál: az ércek főpásztoraál és a főkáptalannál. A felajánlandó anyagi támogatás egyik ellenértéke lenne: az intézet fenntartási hozzájárulásának arányában jogokat is nyerne a város. * A kérdéssel, jogakadémiánk szüksé gességének kérdésével, minden oldalról megvilágítva, legközelébb részletesen fog lalkozunk. B erre vonatkszó cikkeinket már előre is szives figyelmébe ajánljuk azoknak, akik Eger boldogulását s nemzetünk jövőjét szívükön viselik. Ára hétköznap tő korM vasárnap 20 kor* Eger, 1923. március 7. szerda. XL. évi. 53 az.
