Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-07 / 53. szám
s£SMKS%> Síit Hí Cik.-,y 1928. március 7 Hat hét alatt 60 poutot ugrott az indexszám. 496-ról 556 ra ugrott a drágulást jelző általános szám Eger, 1928, március 6. Rossz időket élünk. Rossz csillagok járnak... Minden drágái, mindennek ára szökkenésekben halad fölfelé. S az emberek lelki ereje hanyatlik lefelé. Már t i. azoké, akik munkájuk ellenértékét nem szabhatják a folyton fokozódó dráguláshoz. A v ászon-neműeknél hat hét alatt oly nagy az áremelkedés, hogy ami január közepén 800 K volt, az most 1300 K. A ruhaneműeknél az arányszám 5-ről 8 ra szökött. Ami tehát akkor 5000 K volt, azt ma már csak 8000 K-órt lehet megvenni. Ugyanez mutatkozik a tüzelőanyagnál és sok más elsőrendű életszükségleti cikknél. Mindent összevéve, a drágulást jelző általános szám 490 ről 556 ra ugrott, vagyis hat hét alatt 60 pontot emelkedett az indexszám, tehát újabb 12 százalékot. Szomorú ez az áremelkedés minden kire, da mégis legszomorúbb azokra, akiknek állandó (fix) fizetésükvan. Ezek ugyanis — ha időről időre részesülnek is bizo nyos fizetés-emelésben — legtöbbnyire későbben jutnak hozzá s akkor is jobbára úgy, hogy az újabban megállapított fizetés már régen elmaradt a valóságos állapottól. Így tehát a deficit csaknem állandó vendég az ilyen emberek szerény asztalánál. Valóságos törzsvendég az ő kenyeres pajtásával, az élet gondjaival együtt És ez az utóbbi már évek óta hízik, erősödik a szegények verejtékén. Ma már ott tart, hogy legyűri a legizmosabb házi gazdát, az ő kénytelen vendéglátóját is. Ma már ott tart a legnagyobb lelkierő is, hogy lassankint kifogy belőle az den nélkülözhető órlóktárgya; ahogy lemond mindenről, ami nem föltétlenül vazük- séges: abban a mértékben gyöngül az akarata; abban a mértékben vesz rajta erőt ;; kétségbeesés. így lassankint hovatovább több emberen vesz erőt az a gondolát, hogy életének gyeplőit a lovak közé dobja. -Jöjjön, aminek jönnie kell. . .. Ez a két sötét szám tehát ennyit jelent — papiroson A valóságban pedig j még többet. Sokkal többet. A szabad pályákon működők ugyanis akik m:iguk szabják meg munkájuk diját, — gyakran visszaélnek evvei a jogukkal.' Hivatkozva az általános drágaságra, olyan árakat szabnak, amelyek lényegesen felülmúlják a drágasággal megokolható árakat és munkadijakat. Csak egy példát! Szerkesztőségünkben panaszolta egy tisztviselő, hogy 10 éves fiának cipőjét talpalni küldötte. A cipész 1900 koronát kért a cipőcske tál palásáért és a sarokra teendő egy egy «flekkért,» Az apa, mivel másoktól úgy hallatta, hogy ennek ára mostanában 1000—1200 korona, visszakérte a cipőt. A mester azonban nem adta vissza, hanem hajlandó volt megcsinálni 1200 koronáért s kijelentette, hogy az előbb - tévedett, (Kiváncsiak vagyunk, hogy — ha nem kérték volna vissza a cipőt s megcsinálja és kifizetik — visszaadott volna-e a maga jószántából 700 K-t). így folynak az ügyek, mindig ro*z- gzabb és rosszabb a helyzet az általános kapzsiság miatt S mikor lesz ennek vége; mikor áll meg a drágúlá*: senki sem tudja. Ezt csak úgy lehetne megállítani, ha átalakítanák az emberek lelkét . Minden ellenálló képesség. S amint fogy.a tisz i emberét. tességes ruhája, kótyavetyél'« kerül min — Miért nincsen tej a piacon ? Draga a takarmány A gazdák eladjak teheneiket — A felsöjárási gazdaságban mar csak 70 darab teben van Eger, 1923. március ti Amikor e sorokat írjuk eszünkbe jut a régi boldog idő, amikor valóságos te- hénfalkák bőgték át bánatosan az egri utcákat s az firsekkertet, a gyalog-gulyás «Nye te, nyé!» kiáltásfiitól kísérve. S mi akkor boazan.kodtunk, ázsia kultúrát em legettünk. Szidtuk a várost, amiért - megengedi, hogy a tehenek végigkorzózzanak a lombos, tiszta, bidermejeri bájoaságú, halk egri utcákon Az újságokba krokikat írtunk, humorizáltunk, veszekedtünk, de azért a tehenek tovább sétáltak a nyári alkonyatokban, bölcsen és okosan,' hiszen ők nem olvastak újságot , De múltak az idők A tehenek azé pen eltünedeztek s hébe-hóba megjelent a látóhatáron egy kettő másnap a lapokban dorgatőriumot kaptak az «illetékesek». S most áttérünk a békebeli tejpiacra, ahol néha-napján, sőt a megbízható kofá tői mindennap, lehetett jó tejecskót kapni, literét 7—8 krajcárért, amit persze drá- gállottunk nagyon és azzal a kifejezéssel éltünk, amit ma már nem is használunk, hogy embertelenség ilyen dyágán mérni a t. S ha tejhamisításon rajtakaptunk | valakit, az erélyes Deák bácsi, a rendőr felügyelő, patakba küldte teketória nélkül. Ma 70—80 koronát fizetnénk egy liter tejért, ha volna. Sajnos, a tejpiacon hónapok óta nincs felhozatal s iia van, csak rossz, silány megszedett tej van, amit mondva maximális áron mérnek de stitv- tyomban csak elkérik a 70^-80 koronát. S ezen a télen végkép kiveszett a békeidők típusa, a mosolygós, piros arcú falusi menyecske, a tejesasszony, akit amellett, hogy jő tejet hordott, még órának is lehetett használni, mert pontos volt, mint az óra. A falu begombolkozott, a tejesasszony elmaradt. A tejpiac sivár, valósággal tej- szűke van. A családok, akik már beletörődtek a helyzetbe, felváltva isznak teát j vajas kenyérrel, esetleg vaj nélkül, meg rántott levest főzünk, néha még a fekete kávé is jó, ha van hozzá egy kis szalonna, ha nincs, hát azt gondolja a szegény ember, hogy ebéd után van. Munkatársunk érdeklődött, hogy mi az oka a tej-felhozatal hiányának s malom-utcai Nagy .Jánostól a következő föl- világosítást nyerte — Nincs tej, mert nem érdemes tehenet tartani. A korpa mázsája 5800 K, a a tehénrépáé 900 K, a szénáé 5700 K. S ezzel szemben a tej literjét 60 koronában állapították meg. Ilyen összegért senki sem vállalkozik tejtermelésre; véleményem szerint még 100 korona sem lenne pénz jó tbjért. De így a gazdák megválnak a jószágtól. Tavaly még 279 fejőstehén volt a felső járási gazdaságban, ma már csak 70. Gyérülnek, fogynak a tehenecskék» ami seimniesetre sem egészséges állapot. Sokkal egészségesebb volt az, amikor példád! a nyári estéken átballagott méla ko- lotnpjával az egri utcákon a szelíd gulya. S a hortobágyi hangulatban káromkodott a gulyás, ha az egyik tehén nekífarolt valamelyik kirakatnak. Ö, be szép idők is voltak azok, be drágák voltak a szelíd, bájos tehenek, amikor gyöngéden megtapostak a bocsá- natkérően néztek ránk jámbor, őszpillá* szemükkel. A bécsiek várják a magyar bort. Eger, 1923. március 6 A Borászati Lapok írja: Az elmúlt héten a borkereskedelem helyzete nein változott. A kivitel továbbra is szünetel. A svájci piac teljesen elveszett részünkre e pillanatban. A francia bortermelés olyan konkurrenciát okoz nekünk, hogy minden svájci importőr lemond a magyar piacon való vásárlásról. A franciák 50 frankos árajánlataikkal árasztják el a svájci piaczot, ami 85—88 koronás árnak felel meg. Az ö szállítási költségük 3 -4 frank, mig a mienk 7—8 frank a mérsékelt osztrák tranzitó vasúti tarifa mellett is Ha a francia frank 42—45 re ugorna fel Zürichben ás aiurnt tervbe van véve, a franeia vasúti tarifát fölemelik, akkor lehetne esetleg sző exportról Svájcba. A bécsiek nagyon várják a magyar bort, meri sem a spanyol, sem az olasz nem megfelelő ás a megszokott ízlésnek nem kellenek.—Ennek folytán a fogyasztás is visszamarad. A kereskedelmi vállalatok j hordói üresen állnak és várják az osztrák ' vámnak leszállítását, mely mellett a magyar bor vásárlása kifizeti magát. Marad továbbra is a belső fogyasztás, mely a termelőket megmenti és azokat a kereskedőket, akik a belső piacon kellőleg j be vannak vezetve. Árjelentéseinkből közöljük a iyövot kezeket Keczel 65—70 K, özekszárd 9— 9Vos 60 K, 10—10‘/2#os 70 K, 11* os ós ezen felüli 80 100 K, Ágasegyháza 65—80 K. Napkor 90 K, Tóalmás 75—80 K Eladások 1600 hl. Örkény 11" os 74 o K; 1000 hl. Gyöngyös 12"-os 95 K; Aba- puszta (Szabolcs megye) 10° os 70 K, ó-bor 300 K; 10’3* os Bácska 70 K ; 115"-os Pest megye 8» K (seprősen); 10V2 — ll'-os Heves megye 80—85 K, 111 2 12° os Heves 100 K; 10°-os homoki parasztárú 65 K; 81,., 9°-os Baranya 55 K, 8° os Etyek 40 K Tót katonák lázadása a csehek ellen. A cseh megszállás alatt szenvedő felvidék elkeseredése egyre fokozódik, mely Zsolnán ezelőtt 10 nappal véres össze ütközésben robbant ki. A zsolnai kaszárnyában egy tőt közlegényt valami csaszlau i köszörűsből lettcseh tiszt arcul ütött, mire ez bajonettjével leszúrta a
