Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-06 / 52. szám
Ára hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor. Eger, 1923, március 6 kedd. XL. évi. 52. *z # # : Siófizetési dijak postai szállítással Egg hóra 550 K. — sgged évre 950 K. «gesz és félévi előfizetést nem fogadunk eL POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IM.HE Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Beszélő számok. Eger, 1923. márc. 5 A M. Kir. Statisztikai Hivatal közzétette az 1922. évi népesedési és forgalmi adatokat. Mindkét terület nagyon tanul gágos memento Csonkamagyarorezág népének. A kimutatás szerint hazánkban 27.908 házasságot kötöttek. Az arányszám meghaladja a békebelit. A szülöttek száma 236.735. Bár az emelkedés itt is jelentős, fájdalom, egy éven alóli gyermek 47.303 halt el, gümőkőrban 23 485. Az összes halálozás 167 288, A számok nagy tömegéből kiragadom a keresztény-zsidó házasságok 1043 esetét, a csecsemő halandóság ijesztő mennyiségét és a tüdővész áldozatait. A keresztény-zsidó házasságkötések egyre emelkedő grafikonja útjelzője a keresztény őletelvtöl való eltávolodásnak. Nem ia oly régen megdöbbenést váltott fai, ha keresztény fél, zsidóval kötött házasságot. Városokban, falvakban beszéltek róla. Ma, némi visszatetszés után, közönyösen haladnak el az emberek. Kérdem: vájjon a faji összeolvadás, mely a törvényhozók előtt lebegett, közelebb jutott-e kitűzött céljához? Vájjon a vérfelfrissítős elmélete ily nagyarányú keveredéssel jobb fajtává változtatta e a magyar fajt? Kérdem : vájjon a keresztény-zsidó házasságok erősségei lettek e a kereszténységnek? A megrajzolt, várva-várt eredményt nem látom, de más se látja, aki mélyen tekint be az eseményekbe. Látok azonban hitközönyt; látok több anyagiasságot; sok kozmopoliUzmust; látom a zsidóság atavista hibáit átörökleni, de erényeit nem látom e tövisből kinőtt egyedekben. A ne mesítés vezérlő gondolata — csak a papíroson van, mint a letűnt liberáliskor politikusainak, antropológusainak koponyáiban. A gyermekhalandóság nyomorusá gunknak jele. Nincs elég tej, nincs tiszta tej. Az anya rosszul táplálkozik, rosszak a lakásviszonyok; gondatlan, tudatlan az anya is, sok esetben ez az oka a bajnak; vagy gyári muakásnö, távol van a háztól... Ez mind az ártatlan csecsemő rovására megy, ki végre életével fizet. A tüdővész régi fertőző betegségünk. Arányaiban nő. Jő tenyésztője a nyirkos lakás, az egészségtelen munkahely, a korcsma, a rossz táp lálkozás, a feslett élet, — amiből ma tömegesen van. Még másfajta szomorú adataink is ▼annak és ez az ijesztő, szegényítő import, behozatal. Behoztunk tűzifát, szenet, ás ványolajat, p pirost, czukrot 33 5 millió métermázsa súlyban. Kivittünk 10‘4 millió métermázsái;. A behozatal 23 millió méter mázsával meghaladja a kivitelt. Fogyasztóink: Jugoszlávia gépekben; Csehország marha, bor, liszt; Ausztria: szén, marha, bor árúkban. Nékünk ezek az államok viszont szállítottak, ezeken felül Francia-, Lengyel-, Németország, Hollandia. E bajhoz járul, hogy a jugoszlávok és a csehek fölemelték a vámtarifát, hogy á magyar liszt, bor és marha kiszállítható ne legyen. Tehát ezt a kis kivitelt is irigyiik. Nekik- Eger, 1923. március 5. A napokban Egerbe érkezett Hefty Richard, a Duna-Lloyd R.-T. vezérigazgatója. Hefty Richardot, aki európai látókörű financier s a magyar gazdasági helyzet alapos ismerője, munkatársunk ma délelőtt fölkereste Lipcsey Péter dr. kir. közjegyzőnél, akinek vendége volt. Hefty Richard a gazdasági helyzetről a következőkben nyilatkozott: — Gazdasági életünk leromlottságának oka az az átkos merkantil politika, mely a liberális világból maradt reánk. A Jegybank, a régi Osztrák-Magyar-Bank a pénzintézeteket s a nagyvállalatokat ellátta busás hitellel, úgyannyira, hegy a bankok, vállalatok még ma is 35 milliárddal tartoznak a Jegyintézetnek. S ez a 35 milliárd jő pénz volt. A liberális éra ka- pitá'.istákat nevelt s proletárokat. A kisemberek egymásután mentek tönkre, a kiváltságos egyedek pedig gazdagodtak. Az állam nem adott hitelt a kisembereknek, akik így a bankok hálójába kerültek. Ez az átkos merkantil-rendszer még ma is megvan. A Jegyintézet ellátja hitel el a bankokat. Ezek már most vásárolják a zöld búzát 14.000 koronájával mázsáját. Mire elérkezik az újabb kampány, a búza már 25.000 K lesz. Többtermelést hirdetünk s a termelő, aki tele van adóssággal, hogy bírja az életei és a terheket, kénytelen elkótyavetyélni búzáját, borát, amely keresztül menve a láncosok kezén, mesterségesen tenyészti a drágaságot, egy osztály, a spe kulánsoií osztálya gazdagodik, a véres verejtékkel dolgozó termelő pedig koldusbotra jut s vele együtt lejtőre a közgaz daság. S ehhez elsősorban az állam nyújt segédkezet. Hogy az ország talpra álljon, elsősor ban állami hitelre van szükség A keresztény politika caak akkor arat di dalt, ha közgazdaságilag megerősödünk Ehoez első lépés a keresztény vállalatok hitellel való ellátása. A keresztény vidétri pénz intézeteket kell ellátni állami hitellel, hogy abban a keresztény vállalkozó, a keresztény gazda, a kisiparos részesülhessen. leterített ós'kiterített, kiuzsorázott Magyar- ország keli. * íme! A veszély nagy. A nagy bajén csak a műveltség emelésével, iparunk, ke- roskedelmünk-izmosításával, jól kiépített keresztény muukaprogrammal lehet segíteni. Ad arma, Quirites! Rajta! Önállósítani kell a vidéket gazdasági szempontból, Gazdasági decentralizációra van szükség, hogy független gazdasági egyedek teremhessenek; hogy a bor, búza, iparcikk ne a banknak, hanem a termelőnek hajtson hasznot. Ott nincs egységes gazdasági élet, ahol egy pénzember milliái dókat harácsol össze, a másik pedig úszik az adőságban. A szövetkezeti eszme, melynek harcosa vagyok, tudja csak talpra állítani a kisembereket. ÍDe a mi szöveikezeti eszménk eltér az eddigi szövetkezetektől. A pinceszö vetkezet, amely a szőlősgazdákat akarja jómódhoz juttatni, altruista szövetkéz t! Nem fiókokkal dolgozik, hanem önálló vidéki szervezetekkel, tehát nem központosít. A helyzet az, hogy túltermelés van, Magyarország elvesztette piacait. A szövetkezet arrg törekszik, hogy a borok minő sége szerint megóvhassák jóhírnevül et, hogy javítson, nemesbítsen a bor fajtákon. A bor export kérdését vállalja. Ellátja a szőlősgazdát a szükséges anyagokkal, réz- gáliccal, hogy hiányt ne szenvedjen. Réz gálicot már most is lehet jegyezni Dallos Iván dr. ügyvéd űrnáí, persze csak a sző vetkezeti üzletrész jegyző. A szövetkezet állapítja meg azt is, hogy kik érdemesek állami kölcsönre. Tehát állami kölcsönt is szerez. F. hő li-én, vasárnap délelőtt ez ügyben a városházán gyűlés lesz, amelyen megjelenik Czettler Jenő nemzetgy. kép viselő, a Gazdaszövetség igazgatója, Bernát István egyetemi tanár, Nyiredy Jenő dr. egyetemi tanár, Nagy János dr. képviselő, aki nagy szolgálatot tett a szövetkezeti eszme propagálásával s annak egyik legkomolyabb munkása, valamint az An személyem. Itt foglalkozunk az adókérdéssel b azután meghallgatjuk a gazdák panaszait. Arra a kérdésre, hogy miben látja az okát a magyar korona zuhanásának, illetve alacsony árfolyamának, Hefty Richard, így felelt: — A koronánk mindaddig alacsony színvonalon marad, amíg legyőzöttek leszünk. S maguk a bankok se akarják Dr. Cs. L. Kefty Richard, a paaa-£loyd tf ezírigazgatója, a gazdasági helyzetről. — Állami hitelt a keresztény vállalatoknak! — Gazdasági decentralizációt! — Altruista szövetkezeteket!
