Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-01 / 48. szám
4 böKi «BPUJöAu 1923. március 1. egri kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892. XXV11I. t. c. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. R vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni, de e kölségeket a kir. járásbíróság az 1890. XLIII. t. c. 4. §-a alapján egyenlőre behajt- hatatlanoknak nyilvánítja. Köteles a vádlott a Bp. 489. §-a értelmében dr. Turtsányi Gyula sértettnek 2000 K. eljárási költség fejében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtáa terhével megfizetni. R Bv. 28. §-a St. 43. §-ának második és harmadik bekezdése értelmében vádlott köteles az ítéletet indokaival együtt saját kölségén az Egri Népújságban egyszer az ítélet jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt közzététetni. Rz ügyvédek díja fejében a Bp. 485. §-a alapján dr. Kálnoky Viktor ügyvéd részére dr. Turtsányi Gyulával szemben 2000 koronát dr. Preszler József ügyvéd részére id. dr. Kánitz Gyulával szembeu 2000 koronát állapit meg. INDOKOLÁS. Id. dr. Kánitz Gyula vádlott a tárgyalás rendén beismerte, Hogy Egerben, 1920. április 26-án vármegyei közgyűlésen dr. Turtsányi Gyula főmagánvádló, vármegyei főorvos nyugdíjaztatási ügyének tárgyalása kapcsán felszóilalt a következőket állította, hogy: Nekünk nemcsak Gifkákat. Szepesi Andrásokat és a többi kisgazembereket kell üldözni és felelősségre vonni, hanem még inkább azokat, akik már nagyobb intelligenciájuknál fogva kell, hogy szigorú megtorlás alá essenek a kommunista rendszer szolgálatáért — s ellenezte főmagánvádló nyugdíjaztatását. Vádlott tagadta bűnösségét, védelmére azt hozta fel, hogy főmagánvádló nevét nem en lítette, — általánosságban beszélt,a használt kifejezéseket azokra értette, akik ellen igazolási eljárás abban az időben folyamatban volt. Vádlott a Bv. 13. § ónak 1. pontja alapján kérte a valóság bizonyításának elrendelését arra nézve, hogy főmagánvádló Kolacskovszky Lajos kom nun ista alispán beiktatása alkalmával azzal dicsekedett, hogy ő 25 éve szocialista, azóta ismeri Marxot, feíajánlko- zott vidéken kommunista propaganda előadások tartására, mindent elkövete't, hogy főorvosi állásában megmaradhasson. — Kommunista magatartásáért a kommunismus bukása után letartóztatták, majd rendőri felügyelet alatt állott, internálni akarták^ — Kommunista magatartása miatt vármegyei főorvosi állásáról, jogakadémiai tanári állásáról, a Hevesmegyei Takarékpénztári elnökségről, az összes viselt tisztségeiről kénytelen volt lemondani. A valóság bizonyításának elrendelését főmagánvádló is kérte. Ä bíróság a valóság bizbnyitását a Bv. 13. §-ának 1 pontja és utolsó bekezdése alapján elrendelte. Puchlin Lajos vmegyei főjegyző tanú eskü alatt vallotta, hogy főmagánvádlottat 25 éve ismeri mint korrekt hivatalnokot, erős hithű, erős magyar nemzeti érzésű embert. — A vörös uralomról mindég elitélő- leg nyilatkozott. — A kommunismus alatt főorvosi állását vesztette, később dr. B illa direktóriumi főorvos sürgetésére vissza rendelték azzal, hogyha szolgálattételre nem jelentkezik fizetését veszti. — Jelen volt Kolacskovszky alispán székfoglaló beszédjénél. Hevesi Guszfáv megjegyzést tett Kolaeskovszky beszédére, erre főm. ganvádló azt mondotta Hevesinek, »maga nem érti s nem tudja mi az a szocialismus, én értem, mert régen, 25 éve foglalkozom vele. — Főmagánvádló propaganda gyűlések tartására nem ajánlkozott. — Jelen volt az 19 0. április 26-án tartott vmegyei közgyűlésen, hallotta, hogy vádlott főmagánvádló nyu díjazási ügyének tárgyalása alkalmával felszóllaít, erős kifejezéseket használt, arra nem emlékszik, hogy vád tárgyává tett kif. jezeseket haszná ta volna, mindenki tudta, hogy vádlott felszólalása fő- mágánvédló ellen irányul. Hevesi Gusztáv II. főjegyző tanú eskü alatt vallotta; hogy a kérdéses közgyü ésen vádlott főmagánvádló nyugdíjaztatási ügyének tárgyalása rendén felszóilalt, erős kifejezéseket használt, de a beszéd szövegére nem emlékszik, csak arra, hogy kis és nagy intelliyenciával bíró emberekről beszélt, ebből tudta, hogy főmagánvádlóról van szó. — Kolacskovszky beiktatásán jelen volt, s mikor Kolacskovszky beszédére megjegyezi >, hogy ném is tudta, hogy ily szépen tud beszélni, főmagánvádló azt mondta nek : »M ga nem tudja mi az a szocialismus és marxismus, én tudom, mert 25 éve foglalkozom vele. Ezen ő megütődőtt, főmagánvádlott ott hagyta. Dr. Glósz Kálmán városi főorvos eskü alatt vallotta, hogy vádlott a megyegyülésen felszólalt főmagánvádló nyugdíjaztatási ügyéhez, a kifejezésekre nem emlékszik, csak arra, hogy vádlott beszédének az volt az eszme menete, hogy főmagánvádló állásától a kommunismus alatt tanúsított magatartása miatt — fegyelmi utón fosztassék meg. Főmagánvádlottat korrekt embernek ismerte, tőle soha em hallott olyan kijelentést, amelyből szocialista érzelmeire következtethetett voina, kommunista érzelmű sem volt, hanem olyan aki mindig a hatalommal s mindig a hatalmon levő főispánnal tartott, — azért elhatározta, hogy mindent elkövet, hogy főmagán- vádlöt a társadalmi i s politikai téren az érvényesülésben megakadélyozza, ezért terjesztette elő mint ígazgatósagi tag főmagánvádló ellen Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatóságánál a bizalmatlansági inditvánut. Hellebront Pál vmegyei III. főjegyző tanú, eskü alatt vallotta, hogy a kérdéses közgyűlésen jelen volt, hallotta vádlottat a főmagánvádló nyugdíjaztatási ügyében felszóllalni és beszédében azzal érvelt, hogy főmagánvádló nem nyugdíjazandó, hanem hivatalától megfosztandó. Vádlott használta-e a vád tárgyává tett kifejezéseket, arra nem emlékszik. — Főmagánvádlott magyar nemzeti érzelmű, de olyan embernek ismerte, ki mindég az uralkodó áramlattal tartott, előtte főmagánvádló úgy nyilatkozott, bogy ő Marxot 25 éve ismeri és annak elveit helyesli. Ridarcsik Imre kanonok és Torok Kálmán kanonok mint a Ilevesmegyei Takarékpénztár igazgatóságának tagjai eskü alatt vallották, hogy főmagánvádlónak az elnöki állásáról való lemondását sajnálattal vették tudomásul és működéséért az igazgatóság elismerését nyilvánította. Lájer Dezső a helybeli szociáldemokrata párt elnöke, eskü alatt vallotta, hogy főmagánvádló előtte kijelentette, hogy ő keresztény szocialista. — A kommunismus alatt ők (szocialisták) főmagánvádlót nem tekintették szocialistának, habár jelentették neki, hogy főmagánvádló kijelentette, hogy ő Marxot 25 éve ismeri. Ezt a párt csak megtévesztésnek tekintette, állásából rendelkezési állapotba helyezték, mert tudták róla, hogy az érseki udvarral összeköttetésben áll, ismerték régi politikai és vagyoni állását s különösen a vidéki orvosok és vidéki gyógyszerészek részéről szigorúsága miatt sok panasz merült fel ellene. Főmagánvádló a kommunismus alatt felvonulásokban részt nem vett és jelvényeket nem viselt. Köztudomású tény az, hogy főmagánvádló hevesmegye kir. tanácsos főorvosa, az egri társadalomban vezető szerepet foglalt el, az egri érseki jogakadémián tanári állást és több előkelő intézetnél elnöki állást töltött be. A bíróság e felek előadásából a tanuk különösen dr. Glósz Kálmán és Lájer Dezső tanuk vallomásaival megállapította azt, hogy főmagánvádló a kezében összpontosult hivatalos hatalmat talán a kelleténél szigorúbban kezelte, ezáltal magától sokakat elidegenített — melynek hatása már vele szemben a kommunismus alatt az orvosi gyűlésen megnyilatkozott. — A kommunismus bukása után — a szenvedések által felzaklatott lelkekben — ennek hatása még jobban megnyilvánult és főmagánvádlónak a kommunismus alatt tett kijelentésének nagyobb árnyékot kezdtek tulajdonítani, mint amilyet azok valóban főmagánvádlóra terjesztettek. — Főmagánvádlóról oly hírek keltek szárnyra, amelyek a közönségben azt a hitet keltették, hogy ő a kommunismust önként szolgálta és támogatta. Főmagánvádló tisztázni akarván magát a-vádak alól, felettes hatóságától felhatalmazást kért, a bír terjesztői ellen büntető eljárás megindítására, hogy ily módon nekik .módot nyújtson a valóság bizonyítására. A felhatalmazás megadását Heves megye alispánja 10710/1919. alisp. száma határozatával megtagadta abból az indokból, hogy főmagánvádló ellen nem egyéni becsület és hivatali állását érintő támadások történtek, henem az elmúlt rendszerbeli politikai magatartásával foglalkoztak, s miután főmagánvádlónak a múltban politikai magatartása mindég kifogástalan volt, ez kizárja azt, hogy az elmúlt rendszer alatt kifogásolható politikai érzelmeket tanúsított volna. Főmagánvádló ellen a kommunismus bukása után feljelentések érkeztek, ellene — az akkori nehéz viszonyokban — súlyos intézkedések, letartóztatás, rendőri felügyelet alá helyezés, foganatositattak, amelyek a beszerzett rendőri iratok szerint alaptalanoknak bizonyultak s megszüntetve lettek. A biróság a kihallgatott tanuk vallomása a beszerzett rendőrségi, fegyelmi, nyugdíjazási iratok, főmagánvádló és vádlott előadása alapján megállapította, hogy főmagánvádló a kom. kitörése alkalmával beállott változások forgatagában mint vmegyei főorvos részt vett. Jelen volt Isaák Gyula alispán búcsúztatásán és Kolacskovszky kom alispán székfoglalóján s ekkor tette azon kijelentést »Hevesi nem tudja mi az a szocialismus ő ismeri, mert 25 éve foglalkozott vele». — Kolacskovszky alispán iőmagánvádlót főorvosi állásától felmentette. A biróság a fegyelmi iratoknál fekvő dr. Bállá, akkori főorvos és Puchlin Lajos tanú vallomásával bizonyítottnak vette, hogy főmagánvádló állásának visszaszerzése miatt lépéseket nem tett, hivatalból rendelték vissza azzal a fenyegetéssel, hogyha szolgálattételre nem jelentkezik fizetését beszüntetik. Amóthfalvy István cs. és kir. nyug. tábornok, Kovács József cs. és kir alezredes, dr. Ilibay György gyógyszerész, Szőke Sándor képezdei tanár, Morvái Gerő irgalmasrendi tag, Nagy Gyula vmegyei irodatiszt, Vanyek József számvevőségi főnök tanuk, eskü alatt vallották, hogy főmagánvádlót számos éveken át mindég korrekt hivatalnoknak, hithü vallásos és kifogástalan magyar nemzeti érzelmű embernek ismerték, a kommunizmus alatt a vörös uralomról megvetéssel nyilatkozott. — Dr, Preszler József ügyvéd és dr. Preszler Armin tanuk eskü alatt yallották, hogy 1919. év nyarán Egérben, dr. Preszler Ármin gyógyszertárában készült ellenforradalom szervezésében részt vett, a tiszántúli eseményekről a szervezetet híven értesítette, kommunismusról mindig a legnagyobb gyűlölettel nyilatkozott. A biróság a beszerzett érseki és jogakadémiai iratok alapján megállapította, hogy főmagánvádló jogtanári állásáról önként mondott le a felmentés állásától érdemei elismerése mellett történt meg. A vádlóit által a valóság bizonyítására felajánlott tények körül, amelyek azt igazolnák, hogy főmagánvádló kommunista volt a bíróság főmagánvádló terhére csak azt a tényt vette bizonyítottnak, hogy főmagánvádló a Kolacskovszky székfoglalóján azt a kijelentést tette, hogy ő ismeri mi a szocial.smus és Marxot, s 25 éve foglalkozik vele. A biróság mérlegelte főmagánvádlónak ezen kijelentését, hogy ebből terhére a kommunistaság vádja megállapit- ható-e vagyis csupán ezen politikai irány ismerete megálla- pitja-e azt, hogy főmagánvádló annak a politikai iránynak lelkes, tettre kész hive volt-e? A biróság figyelemmel a kihallgatott tanuk vallomására, arra a meggyőződésre jutott, hogy főmagánvádló korrekt hivatalnok, vallásos magyar nemzeti érzésű ember volt, már ez megcáfolja kommunista voltát. — Az a kijelentése, hogy 6 a szocialismust és marxismust ismeri és 25 éve foglalkozik vele — tekintettel az ő társadalmi állására, a kommunistaság vádját terhére meg nem állapítja, mert egy politikai irány ismerete és azzal való foglalkozás még nem állapítja meg, hogy annak az iránynak követője, tettre kész híve és támogatója annál is inkább, mert a tárgyalások rendén nem gyüjtetett össze oly adat, ámely azt bizonyítaná, hogy főmagánvádló a kommunismust önként szolgálta és támogatta volna. Ezért a biróság a vádlott által felajánlott valóság bizonyítását eredményre vezetőnek nem találta megállapította, hogy 1920__április 26 án a vármegyei közgyűlésen főmagánvádlóról vádlott alaptalanul állította, hogy kommunista. A vádlott a tárgyalás rendén azt -terjesztette elő, hogy terhére a becsületsértés megállapítását a Bv 17. §-a kizárja, mert ö mint vármegyei bizottsági tag főmagánvádló ellen fegyelmi feljelentést tett. A használt kijelentések a tényre közvetlenül utaló kifejezések, használata hatóság előtt folyamatban levő ügyben tárgyalás alkalmával, szóval az ügyre vonatkozólag történt. — Továbbá ő közérdekből járt el, ez is kizárja az ő büntethetőségét. A biróság mérlegelte vádlottnak a Bv. 17. §-ára való hivatkozással tett előterjesztését s arra meggyőződésre jutott, hogy a jelen esetben nem alkalmazható, mert a vádlott által használt kifejezések nem tényállítást, avagy tényre közvetlenül utaló kifejezések, hanem egyszerű durva sértő személyre vonotkozó kijelentések halmazata, amelyek á hatósági eljárás célját semmivel sem mozdították elő, mivel vádlott társadat* állásához méltóan, főmagánvádló elleni kifogásait tisztán tények felsorolásával is előadhatta volna, nem kivánta meg az ügy, hogy főmagánvádlott büntetett és a társadalom által megvetett »kisgazemberek«-hez hasonlítsa — azért vádlott terhére a becsületsértés megállapítását nem zárják ki. — A kifejeséseknek közérdekből való használata, büntethetőséget kizáró okot nem képez. A biróság végre vizsgálat alá vette vádlottnak azt a kifogását, ho.y ő közgyűlésen nem említette főmagánvádló nevét, tehát ő kijelentéseit nem főmagánvádlóra vonatkoztatta, őt nem sértette. A biróság Puchlin Lajos, Hevesi Gusztáv, dr. Glósz Kálmán, Hellebront Pál tanuk vallomásaival vádlott beismerésével, megállapította, hogy vádlott főmagánvádló nyugdíjazási ügyének tárgyalása alkalmával magához az ügyhöz szól- lalt fel s ellenezte főmagánvádló nyugdíjaztatását, akkor a többi igazolás alatt álló egyének ügyéről sző sem volt. — A tanuk vallomása szerint tudták, hogy a használt erős kifejezések főmagánvádlóra vonatkoztak s igy a sértő kifejező sek vonatkoztatása főmagánvádló személyétől el nem választható, s minthogy maga a vádlott elismerte, hogy akkor a vád tárgyává tett kifejezéseket használta,^— a biróság be- igazoltnak vette, hogy Egerben, 1920. április hó 26-án tartott vármegyei közgyűlésen vádlott főmagánvádlóval szemben a vád tárgyává tett kifejezéseket használta és igy vele sze* ben a cselekményt elkövette. A vádlottnak ez a cselekménye a Bv. 2. §-ába ütköző és ezen § szerint minősülő becsületsértés vétségének alkotó elemeit foglalja magában, mert a használt kifejezések meg becstelenitők és megszégyenítők, a beszámítást és büntethetőséget kizáró ok pedig nincs — ezért a vádlott bűnösségét meg-kellett állapítani és őt a Bv. 4. §-ának első bekezdése alapján elkellett ítélni. A büntetés végrehajtásának felfüggesztését indokolja az a körülmény, hogy attól a biróság vádlottra jó hatást váx és a vádlottal szemben a Bv. 2. §-ábán felsorolt kizáró okok egyike sem forog fenn. A büntetés kiszabásánál a biróság súlyosító körülményt nem észlelt, azt, hogy évtizedeken hüntetve nem volt, részbeni beismerését, a háború és forradalmak által felizgatott lelki állapotát mint enyhítő körülményt vette figyelembe, a btk. 91. §-ával kiszabott büntetés bűnössége fokával arányos Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapulnak. Eger, 1922. május ' 8-án. Szikszay Gyulas. k,kir. járisbiró Ezen Ítélet jogerős és végrehajtható. Eger. 1923. február hó 15, Szikszag Gyula kir. járásbiró • Az egri kir. törvényszék, mint felebbviteli biróság Bf 1976/4-1922. szám. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN! Az egri kir. törvényszék, mint felebbviteli büntető biró ság rágalmazás vétsége miatt, id. dr. Kánitz Gyula ellen in ditott bűnügyet, melyben az egri kir. járásbiróság az 1922, évi május hó 18. napján B. 2932/1920. szám alatt Ítéletet hozott, a védő részéről a bűnösség megállapítása, valamint az ítélet indokolása miatt használt felebbezés következtében dr. Miskovics Flóris kir. Ítélő táblai biró, mint elnök, Szabó Béla és Derecskéi János kir. törvényszéki bírák, valamint Matuska Mihály kir. törvényszéki joggyakornok mint jegyző könyvvezető részvételével dr. Turcsányi Gyula főmagánvádlónak és dr. Kálnoky Viktor ügyvédnek, mint magánvádló képviselőjének, a szabadlábon lévő vádlottnak jelenlétében Egeiben 1922, évi szeptember hó 15. napján megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ÍTÉLETET: A kir, törvényszék, mint felebbviteli büntető biróság a kir. járásbiróság Ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó intézkedését a Bp. 380. §-ának 2. ponntja alá eső anyagi semmiségi okból megsemmisíti éz dr. Kánitz Gyula vádlottat a Btk. 91. §-a felhívásának mellőzésével, behajthatatlanság esetén 15 (tizenöt) napi fogházbüntetésre átváltoztatandó 3006 (Háromezer) korona pénzbüntetésre Ítéliés a Bn. 1. §-áoak alkalmazását mellőzi. Egyebekben a kir. járásbiróság Ítéletét helyben hagyja. Idb. dr Kánitz Gyula vádlott köteles a Bp. 480. §-a értelmében, 600 (Hatszáz) korona felebbviteli ügyvédi képviseleti költséget dr. Turcsányi Gyula magánvédő részére 15 nap alatVvégrehajtó terhével megfizetni. V INDOKOLÁS: A Bvt. (Becsület védelméről szóló törvény) 1. §-ának első bekezdése a becsületsértés büntetését négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetésben állapítja meg; s minthogy eszerint a kir. járásbiróság a Bp. 385. §-dnak 2. pontja alá eső anyagi semmiségi okot létesítette, midőn a törvény fenti rendelkezése dacára vádlottat a becsületsértés vétsége miatt 6000 korona pénzbüntetésre ítélte, azért a kir. járásbiróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó intézkedését a fennt jelzett semmiségi okból meg kellett semmisíteni és id. dr. Kánitz Gyula vádlottat a Btkv. 91 §-a felhívásának mellőzésével az ítélet rendelkező részében a rá kiszabott és bűnössége fokával arányban álló pénzbüntetésre kellet} Ítélni. A kir. törvényszék, mint felebbviteli biróság a Bn. 1. §-ának alkalmazását mellőzte, mert a jelen esetben oly különös méltánylást igénylő körülményt, mely a törvényszakasz alkalmazását indokolttá tenné, fennforogni nem látott. Egyebekben a kir. törvényszék, a kir. járásbiróság Ítéletét helyes indokai alapján hagyta heiybeD. Az Ítélet egyéb rendelkezése az abban hivatkozott törvényszakaszon alapszik. Eger, 1922. szeptemberhó 15. Dr. Miskovics Flóris s. k. ft. elnök. Szabó Béla s. k. előadó. (P- H.) A kiadmány hiteléül: Moldcván főtiszt. (311.) Nyomatott az érsem líceumi nyom lábán. — «adartrt feteíűs : Hadi! Károly nyomdaigazgató.
