Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-02-28 / 47. szám

Előfizetési dijak postai száilitással Bgg hóra 350 K. — ísgged évre 950 K. .gesz és félévi előfizetést nem fogadunk el. I. | A diáksapka. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNAY IMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A fővárosi munkáskizárás a Ház.előtt. Eger, 1928. február 27. Csöndes tárgy a diáksapka. Rend­szerint zsinőros, ernyős. Kedves ruha­darabja a tanúlóifjűságnak s jelképe annak, - hogy a lélekben együvétartozók külső képen is iparkodnak ezt kifejezni. Ámde amilyen ártatlan portéka, olyan nagy bajt is okozhat. A székely udvarhelyi református kollégiumot most tanúiéinak sapkája miatt záratja be a román kormány. Miután legutóbb a premontreiek nagy­váradi és a jezsuiták szatmári gimnáziu­maira mondták ki a halálos ítéletet: most a székelye« ősrégi iskolájára kerül a sor. Pteancu, kultusz miniszteri vezérfölügyelő, a napokban Székelyudvarhelyre utazik és vizsgálatot indít, amiért a magyar diákok diáksapkát viselnek. A románok szerint ugyanis a székelyudvarhelyi diákok sap­kája hasonlít a budapesti diákság Horthy- sapkájához. Ez azonban nem egyéb mu latságos «elnézésnél,» mert a székely­udvarhelyi diákok Bocskay-sapkát vi­selnek. Ez azonban mindegy. Nem az a fő, hogy milyen a sapka, hanem az, hogy legyen valami jogcím egy nagymúltú magyar iskola megszüntetésére. Magyar kormányzás idején az erdélyi román diákok teljesen a román "hadsereg tisztjeinek fö- vegéhez hasonló sapkát viseltek. Akkortájt a magyar hatóságoknak eszébe sem jutott, hogy vizsgálatot indítsanak. Csak a kelet franciái lehetnek ennyire érzékenyek és idegesek. Kiváncsiak vagyunk, hogy mit sző! az ilyen ügyekhez Spolus Viator, a régi Magyarország «elnyomott» nemzetiségei­nek teleszájú védője. Hiszen az egész világot telekürtölte annak idején avval, hogy minálunk még lélegzetet sem vehet­nek a románok. Pedig még zugiskoláikat, roppant alacsony színvonalú pnpnevelőiket, tanítóképzőiket is, mind fenntarthatták. És hirdethették bennük a legvadabb ma­gyargyűlöletet ... Az oláhok ellenben még a . sapka miatt is megakadályozzák sok száz magyar fiú tanulmányait. Lehetetlenné teszik, hogy kiműveljék tudományért sovárgó lelkűket; hogy művelt kenyérkereső pályára jut­hassanak. Istenem! Mit szóltak volna ahhoz, ha mi csak egy elemi iskolát is bezártunk volna annak idején ? Most pedig rövid három hét alatt három magyar közép, iskola történetének végére tesznek pontot a «győztes» oláhok. S egyiknél csak diák­sapka az ok. Mi mégiB azt hisszük, hogy ez nem pont, hanem talán: - kérdőjel. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését V*ll óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Kabók Lajos a munkás­kizárási ügyben napirend előtti felszóla­lásra kért és kapott engedélyt. Kabók Lajos mindenek előtt szüksé­gesnek tartja a munaás-kizárások ügyét a legapróbb részleteiben letárgyalni és világosságot deríteni annak előzményeire. A legszomorúbb .helyzete a vas- és fém­munkásoknak van, mert ezeket, mindnyá­jukat, kizárták munkaadóik. A munkálta­tók az utóbbi időkben arra törekedtek, hogy a munkabéreket lesülyesszók. A munkaadók arra hivatkoznak, hogy kénytelenségből kellett a munkásokát ki­zárni. Ezzel szemben a helyzet úgy áll, hogy a Koppel és Ohrenstein gyárban 18 lakatos, a Ganz féle gyárban 8 reszelő munkás, a Ganz villamos gyárban 7 szer­tár építőmunkás kérte munkabérének fel­emelését. Minthogy a vezetők kérelmeiket elutasították, kiléptek a gyárból. A vas­munkások vezetősége még januárban tár­gyalást kezdett a munkáltatókkal a munka­bérek felemelése ügyében. A munkaadók hajlandóknak mutatkoznak a munkabérek felemelésére oly feltételek mellett, hogy a béke és a rend helyre áll és a munkások visszatérnék munkahelyeikre. A munkások sürgették az ígéretek beváltását, azonban Héjjas Iván halálát Eger, 1923. febr. 27 Erdélyi tudósítónk írja: Bukarest ben, a romániai mőcok fővárosában, vagy ahogyan ők szeretettel becézve mondo­gatják, a keleti franciák metropolisában, egy állítólagos összeesküvést fedeztek föl. A magyarországi bombamerénylet után csak természetes, hogy a balkáni hazug- ság-gyár is megszólalt. Rettenetes összeesküvés szálai kerültek a sziguranca keze közé, melyek a hólyaggá fújt román állam alapjait akarták megren­díteni. így szól a «bűoper» vádirata és ez ügyből eredően még a múlt évben letar­tóztatták Thúróczy Istvánt, több társával j egyetemben. A tárgyalást most folytatja i le a katonai bíróság és az egész pert a román bíróság Magyarország elleni pro- pagandának használja föl s a letartózta­tott vádlottakon kívül az Érne 14 vezető tagja ellen is vádat emelt. In contummatiam, ítélkezett is a bí­róság a 14 vezető magyar felett és — ál- lítóan — a román kormány követeli Héjjas Iván és Friedrich azonnali letartóztatását ős vád alá helyezését a magyar kormánytól. semmi intézkedés nem történt. Végre február 5-én 10—12% ra emelték a munka­béreket. Ez idő szerint a munkások álta­lános keresete óránként 125 korona. Ha figyelembe vesszük, hogy a drágulás 380% -os, ugyanakkor a munkabérek eme­lése alig 170% os. A Kühnemann- és a Hoffherr-gyár bérdiktatúrájáról beszél. Hangoztatja, hogy nem segítséget kérnek, de igazságos eljá­rást kívánnak a munkások számára. A Szózat és a Nép című lapokra senki sem mondhatja, hogy a szociáldemokraták fel­fogását osztják és épen ezek a lapok álla­pítják meg, hogy a munkáskizárás nem egyéb, mint a munkáltatók terrorja. Kö­veteli a béregyeztető hivatalok fölállítá­sét, mert így el lehetne kerülni az effajta kizárásokat és az ebből kővetkező gazda­sági katasztrófákat. A vasmunkások szö­vetsége több ízben folytatott tárgyaláso­kat a vas- és gépgyárak egyesületével. A munkaadók állandóan a munkabérek föl­emelésének szükségtelenségét hangoztat­ják, csak abban az esetben volnának haj­landók a munkabérek felemelésére, ha a korona . nagyobb esése következnék be. Úgy látszik, a munkaadók az ország pénz­ügyi helyzetének megrontását akarják a munkáskizárásokkal előidézni. Kéri a kor i mányt, hogy szolgáltasson bizonyságot ar- ! ről, hogy tud erélyes is lenni. (Az ülés tart.) követelik a románok. Tovább nem folytatjuk az ügy fejte­getését, amelyről mindenki tudja, hogy ha­zugság elejétől fogva és egyetlen célja, hogy Magyarország hitelét rontsa a kül földön. Foglalkoznak is már az üggyel az összes magyar külföldi lapok és a ins- antant hazughír szédelgői a román kor­mánnyal kórusban üvöltik, hagy a «gyilkos banditák»-at, akik a budapesti ÉME ve­zetői, meg kell büntetni. < Súlyos tanűlságokat vonhat ebből min­denki 8 ha eddig még nem tudta, most beláthatja, mily fontos harcosa a magyar nemzeti gondolatnak Héjjas Iván ■ mily félelmetes mumus a kisantant rabló ál­lamainak a szemében. Nagy érték lett már most Héjjas Iván a külföld előtt is, mert a romániai nevetségesen gyerekes hazu dozások csak Európa rokonszenvét for­díthatják elszánt akarása felé. •Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,, Hiszek egy isteni örök igazságban, HiszekMagyarország feltámadásában ! Ámen-» ♦ ♦♦ ♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« ♦♦ Eger, 1923 február 28. szerda. XL. évf. 47. %z. Äf* 10 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents