Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-28 / 47. szám
SGEi i'í'írfüJsAt. *„ M „üti Magyar országgal törtétit, az a legnagyobb igaz;£gtala«$a?Stokholm. (M. T. I.) Langles szerkesztő, lapjában folytatja Magyarországról megkezdett érdekes cikksorozatát. A cikkíró nyíltan megmondja, hogy: ami Magyar- országgal történt, az a legnagyobb igazságtalanság. A csehek elvették az egész Felvidéket, pedig e£y cseh se lakik ottan, hanem magyar, tót, rutén és zsidó. A cseh uralom nem akar egyebet, mint kiűzni minden magyart az elrabolt területekről, hogy aztán azt mondhassák, hogy nincs itt egy magyar sem, miért adnák vissza az elrabolt területet. A szerző bőven foglalkozik a románok által elrabolt terület nagyságával, a lakosságnak számarányával. Mindenki tudja, hogy ez a helyzet nem maradhat sokáig, el kell jönni annak a napnak, midőn a magyar igazság győzedelmeskedni fog. A szerbek ellen nem olyan nagy a gyűlölet Magyarországon, mert. belátják, hogy a szerbek sokat szenvedtek a világháborúban., Nagyobb a gyűlölet a románok iránt, mert ez a kulturálisan alacsonyab ban álló nép válogatott kegyetlenséggel üldözi az uralma alá hajtott magyarságot. Az osztrákokkal szemben a hangúlat békés. Langles szerkesztő fejtegetései a svéd sajtóban komoly érdeklődést keltettek. Kézigránátot dobtak egy német szociálista újság szerkesztőségébe. Becs. (MTI.) Az Arbeitér Zeitung jelentése szerint a műit éjjel a szociáldemokrata «Münchener Post» szerkesztősé gébé kézigránátot vetettek be, de a kézi gránát nem robbant föl. Egy másik abla kon keresztül belőttek a kiadóhivatalba, a harmadik ablakot pedig betörték. A rendőrség megindította a vizsgálatot. 50 ezer korona. Eger, 1923. február 27. Az Egri Műkedvelők Körének ügy vezető elnöke, Marossy József, — amint a napokban közöltük, — 50,000 koronát adott be szerkesztőségünkbe tegnap avval a kéréssel, hogy juttassuk el a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylethez. Ez a fél-százezer korona a Műkedvelők Körének legutóbbi előadásából, *Az új rokon> élvezetes estéiből maradt, mint tiszta jövedelem a jótékony célra. Szívesen, örömmel vállaljuk az adomány továbbítását, de mégis' van ehhez az ügyhöz néhány szavunk A Műkedvelők Köre ugyanis egyik legfiatalabb egyesületünk, araeiy azonban nagyon eleven mozgású. Komolyan dolgozik s művészi törekvéseiben már is szép sikereket ért el. Ezen kívül e rövid idő alatt száz) ezreket adott közművelődési, hazafias és I emberbaráti célokra. Emellett pedig amit ' így tud gyűjteni, azt nemes munkával s a közönség nemes szórakoztatásával éri el. Az Egri Műkedvelők Köre tehát min den tekintetben érdemes arra, hogy Eger- I nek és vidékének közönsége támogassa. kis hírek a nagyvilágból Külföld. Szines franciákat vittek a Ruhr- vidékre. — Ma tárgyalja a török nemzet- gyűlés a lausanne-í béketervezetet. — Asquit a Népszövetség közbelépését sürgeti a Ruhr-kérdésben. — 42 pártja lesz a belgrádi országgyűlésnek. — Amerika be akar lépni a hágai nemzetközi bíróságba. — Katonai párt alakult a lausannei béke aláírása ellen. — Tovább tárgyalnak az angol zóna vasútvonalainak átengedéséről. — Deguette tábornok ellenőrizteti a német egyesületeket. — Kanadában terjed az álomkőr. — A Simplon expressen elloptak 44 láda csempészaranyat. — A csehek le fokozták a császárhű tiszteket. Magyarország. Roboz Imrét Budapestre hozták — Ebéd volt a kormányzónál. — Március 3 án a volt 85 ősök megtartják a maniíoviai emlékünnepet -József föher cég meglátogatta a budapesti Tanonc Otthont. Káíiay ma tartja költségvetési expozéját. — Csonkamagyarországra tették i át a Csanádi püspökség székhelyét. — A ! nyugatmagyarországi döntőbíróság elnöke J látogatást tett a mimszteralnöknéh—Végső nyomorban van az egyetemi ifjúság. — Fraknói Vilmost meleg ünneplésben részé Az Erzsébet-fürdő múltjából. Nem lesz talán érdektelen, ha — a megújított Erzsébet-fiirdö megnyitása al kalmáből —- elmondunk egyet mást ennek a fürdőnek történetéből. Ez a fürdő csak 1900 táján kapta mai nevét. Addig közönségesen Simkovits fürdőnek hívták. Megteremtője ugyanis Simkoúits Imre, az egri Főkáptalan jószág- kormányzója volt. Ezelőtt mintegy húsz évvel vette meg egy társaság az első tu lajdonos fiától, Simkovics Imre ügyvédtől. Akkor javítottak és bővítettek rajta egyet- mást s akkor keresztelték erre a névre, amelyet á mostani, áldozatra kész tulajdonos, Lang András, megtartott, részint kegyeletből, részint ésszerűségből. A mai fürdőépület és udvar helyén 1860 ig, egy pár rozoga viskó volt a hozzátartozó kisebb telkekkel. S nagyon való színű, hogy a mai telek déli részén valami kezdetleges fürdőmedence is lehetett, mert az Erzsébet-fürdő gazdasági udvarán a legutóbbi időkig megvolt egy ilyen mosóhely a fáskamra mellett. Ezt a mostani építkezéseknél eltűntették s helyén a fürdő gépháza épült. Érdekes néma kútfőkre bukKantn a föld alatt, mikor az új épületrészek alapjait ásták. Mindenütt vastag tölgyfacölöpök sora, vízszintes padló lapokkal. És sok-sok marhaszarv. Szinte kocsiszámra. ügy benn, -a mai udvar alatt, mint künn, a most befedett kis csatorna ásása alkalmával, mely a Kis-Melegvíz zsilipje alá vezeti az Erzsébet-fürdő vizét. Kétségtelen, hogy egész tímár telep lehetett itt évszázadokon át Simkovits Imre, mikor összevásárolta ezeket a házikókat és telkeket, 1860-ban építkezni kezdett és 1861 ben készen állott — mint az «Eger» 1864. évi 14. száma mondja —- . az új csinos épület, mely a város e tájának annál is inkább díszére válik, mert oly összevett telkeken terül el, miken előbb hitvány rongyos viskók állottak.» Ugyané cikk mondja róla, hogy . . «Mind kád-, mind tükörszobái, mind udvara oly tiszták s csinosak, hogy a kényesebb igényeknek ' is bátran megfelel nek ; —■- de vizének sem forrásbősége, sem hőfoka az őrs. fürdőkével nem mérkőzhetik > Megállapítja továbbá a cikk, hogy «hőmérséklete (8-ik számú szoba) csak 22° R (==27 5® 0), tehát egészen, vagy közel három fok a különbség*. Ügy véli, hogy: «fúrás által mind bővebb érhez jutni, mind pedig az oda szivárgó hidegebb vizeket leeresztett vascsövek által kizárni könnyű lenne » Úgy látszik azonban, hogy a tulajdonos nem igen kísérletezett evvel a tervvel, vagy pedig nem sikerült, mert a fürdők vizének fentebb is jelzett hőfoka nem változott siti a tudományos világ születésének Sí- évfordulója alkalmából. — Magyar lektort nivtak meg a dorpáti egyetemre. — A fel vidékről kiutasították a kommunistákat. Jávult a budapesti vízellátás. — Ismét 510 gyermek indul Hollandiába. HÍREK. Eger, 1923. február 28 Olvasóinkhoz! A technikai előállítás, a nyomdai költ ségek és a papírárak újabbi és állandó emelkedése, sajnos, ismét arra kényszerítenek bennünket, hogy a már 'teljesen el viselhetetlen terhek egy részét kény tele nek vagyunk olvasóközönségünkre áthá rítani és az Egri Népújság árát mérsékelten fölemelni. Nem kérünk mi mást, csak azt, hogy a mi olvasóközönségünk lapunkat azzal a szeretettel támogassa továbbra is, mint tette eddig Március hónap 1-től kezdve a hétköznapi lapszám ára 15 korona, a vasár napi 6—8 oldalas szám 20 korona. Eger, 1923. február hő 24. Az Egri Népújság kiadóhivatala. Halálozás. Részvéttel vettük a hírt, hogy Ádám Lajos ózdi gyógyszerész, éle tének 46. évében, f. hő 24 én elhunyt* A haláleset a Heumaun-, Grőb-, Seffer-, Lu- biczky-, Póka-, Geró-, Fazekas-, Grézlő- és Lachner-családokat borította gyászba Az elhunytban id. Ádám Lajos fiát, Ádám Bertalan káptalani számtartő pedig testvé rét gyászolja.; Adomány. Tolvay Ágost ügyvéd, a ré szere Ficzere János besenyótelki lakos által, az egri kir. járásbíróság előtt folyt rágalmazási psrből folyólag fizetett 5000 koronából 2000 K-t az egri Minoriták temploma javítási költségeire, 1000—1000 K-t a Koháry- és Bornemissza cserkészcsapat részére és 1000 K t az Egri Siketnémák Intézete ja.vára adományozott. A Szociális Missziótársulat tagjainak márc. 1 én (csütörtökön) délután 6 órakor szent beszédet mond az Angoliusasszonyok templomában dr Hetényi Gyula egyházi tanácsadó. Új gimnázium. A szikszóiak gimnáziu mot kértek a kultuszminisztériumtól köz ségük számára. Hir szerint Szikszó köz ségnek kérését teljesíti a kultuszminiszter és reálgimnáziumot állít föl Szikszón, mely már szeptemberben meg is kezdi működését. Azt javasolja továbbá az • Eger» ugyanott: «. . . nem lenne-e előnyösebb, kelendőbb e vállalat, ha megtartva pár tükör s kádasszobát, a többi gőzfürdővé alakíttatnék át? Ez által az egriek s a vidék bizouyosan és tán e fürdők derék tulajdonosa is csak nyernének.» Ezt a tanácsot már komolyan vette Simkovits Imre, mert még ugyanannak az évnek szeptemberében kezdte építtetni a gőzfürdőt Szept. 15-én (37. sz.) ugyanis ezt a nírt adja az «Eger»: •(Gőzfürdő Egerben.)» Városunknak rövid időn belül gőzfürdője is lesz. A Simkovits fürdő helyiségének egy ré sze evégre célszerűleg átalakíttatik. A munkálatok már megkezdettek, s pár hő alatt teljesen be is végeztetnek. A derék tulajdonos — úgy halljuk — mit- sem kiméi, hogy fürdőintézetének e része is a többihez csínra, kényelemre méltőlag állíttassák ki.» Dec. 17-diki kelettel már meg is je lenik a reá vonatkozó hirdetés, hogy «.. . tökéletesen elkészült, és használatba is vétetett. — Ara egyes személytől 80 kr.t együtt többen 60 krral —’ ezen összegbe minden a gőzfürdéshez szükséges kellék Denn foglaltatván, külön számítás nem tétetik». Az «Eger» ugyanebben a számban (1864. de« 22.) a következő hírt közli:
