Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-09 / 31. szám
Ära 10 korona Eger, 1923. február 9.' péntek. XL. évf. 31. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Sgész és félévi előfizetést nem fogadunk Kegged évre 650 K. — Egg hóra 240 fiw iwiwtth iwti’fiwrtwyniwfmwiriiffrinwr ——1 POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. reskedelmi minisztert arra, hogy három napon belül terjesszen be törvényjavaslatot amelyben taxatíve fölsorolja azokat az iparágakat, amelyekben az éjjeli munka megengedése szükséges. A sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatot elfogadja. Lers Vilmos báró a javaslatot szintén elfogadja és reflektál Jászai felszólalására. Összehasonlítja a munkások helyzetét a munkaidő tekintetében a külföldi állapotokkal. Ismerteti a munkavédelmi és szabályozási intézkedéseket. A külföldi államok sem tartják be mindenütt a 8 órai munkaidőre vonatkozó rendelkezéseket. Angliában sincs törvénybe iktatva a 8 órai munkaidő. Olyan államban, amely a reorganizáció előtt áll, nem a munkaidő leszállításával kellene foglalkozni, hiszen megfeszített munkára van szükség, hogy az országot helyreállíthassuk. Eger, 1928. február 8. Eger nagymúltú és érdemes fertálymesteri testületében évről évre megtartják a választásokat. Minden esztendőben gazdát cserél az emlékszalagokkal díszített fertálymeRteri bot, melyből épen 12 van, mint a római liktorokból, akik a 12 vesz- szőnyalábbal "(fasces) haladtak a konzulok előtt, jelképezvén a római impériurnot. Ez a 12 pálca, ha nem is a hatalmat, de a polgári tisztességet őrző jelkép s mindenkor a legkiválóbb polgárok kezébe került. Az 1928 ik évre megválasztott negyedmesterek a következők: Város I. negyed Ambrus István dr. Város II. negyed Szabó László. Város III. negyed ifj. Taray József. Város IV. negyed Babróczky István. Hatvan I. negyed Nagy István. H. II. n. Rókusz Barnát. H. III. n. Mondok Jenő. H. IV. n. Bodnár József. Makiár I. n. Tóth József. M. II. n. Vieszt János. Cifrasáne-negyed ifj. Jósvay Ferenc. Felnómeti negyed Kelemen Sándor. Az új fertálymesterek, ma, f. hő 9-án, pénteken reggel 7 órakor a Főszékesegyházban szent misét hallgatnak, azután a Városháza gyűléstermébe vonúlnak, hol a polgármester kezébe leteszik a hivatalos esküt: — Én . . . negyedmester, esküszöm, hogy Magyarországhoz hű leszek, teljes függetlenségét megvédem, minden erőmmel Magyarország népének javát, szabad ságát és haladását fogom szolgálni. A vá rosi tanács mindama rendelkezéseit és utasításait, amelyek a polgárság javát, a város fejlődését és haladását előmozdítani hivatvák, pontosan követem és lelkii- ismeretesen teljesítem. A város részére a múltban adományozott kiváltságokat,' jogokat és adományokat tiszteletben tartom, megőrzőm, minden erőmmel megvédem s mások által is megvédetem. Lelkiismeret- beli kötelességemnek tartom az árvák, özvegyek, elhagyottak és roküsntak érdeGárdonyi szülőháza.*) Irta: Tóth Kálmán. Zieglerék idejéből már csak két ember él az agárdi pusztán: Szunyogh József öreg béres éa Nagy József nyug. gépész. Mindkettő csak pár évvel idősebb 70 nél. Szakállas, magyar arcok. Ezek ismerték Agárdon Gárdonyi szüleit — Ziegleréket 10—12 éves korukban — de róluk semmiféle epizódot nem tudnak, mert már alig emlékeznek vissza. Szunyogh József nem sokat járt Zieglerékhez, akit, homályos visszaemlé kezése szerint, kissé köpcös, komoly és egyenes embernek ismert, de egyebet nem tud mondani róla. Gárdonyi szülőházának emléktáblával való megjelölését én még Gárdonyi életében szorgalmaztam a budapesti <A Nép» c. napilap (1922. aug. 2.) hasábjain. Gárdonyi édes anyja az agárdi szülőházról a kővetkezőket mondta: — Agárdon két mesteri szobánk és egy konyhánk volt. Azonkívül egy mellékhelyiségünk. A lakás földes volt, a ház pedig nádas-fedelű és nem szalmazsűpos, mart a Velencei tő nádasából bőven telt nádtetőre. A ház déli oldalán, a szélső végen, az ablak alatt pedig a kertünk *) Szerzőnek «Gárdonyi Gésa élet*• s. készülő könyvéből. volt. Mink kerítettük be, a Velencei-tőből hozott náddal. Én húsz éves voltam, amikor az uram, 36 éves korában, Szőlősgyö- rökön megesküdött velem. Agárdon Géza fiam a harmadik évre született, ő volt a második gyermekünk, az első leány volt — Teréz, aki később Kilitin meghalt. Ha a fiam agárdi születési háza még megvan, meg tudom állapítani még ma is, hogy hol állott. Agárdon három évig laktunk. Gárdonyi édes anyját megkérdeztem arra nézve is, hogy nagy író fia az agárdi szülőház melyik szobájában és a szoba melyik részében született. Gárdonyi édes anyja ezt felelte. — A konyhán át az első szobában jobbra, amely két ablakos volt. A két ablakkal szemben, a fal mellett, hosszában volt állítva az ágy. Itt született a fiam... Ebben a szobában egv nagy búbos paraszt-kemence állott. Szalmával fűtöttük ■ és az jő meleget adott. Ha a szalmánk elfogyott, «hozott» a cseléd az uraség szé- rűskertjéből, amennyi csak kellett. Volt ott szalma elég. Egy éve, amikor Bilkey Ferenc székesfehérvári plébános és író Agárdon kérdezősködött a Gárdonyi szülőháza felől, azt s-m tudták megmondani, hogy melyik a Gárdonyt ház. Bors Béla kántor- tanító, aki csak egy éve lakik Agárdon, Szunyogh József öregbéres segítségével, eredményesen kinyomozta. A Gárdonyiszülőház földerítése tehát Bors Béla érdeme. Míg a Gárdonyi-szülőház létezéséről sem Gárdonyi, sem a nagy író édes anyja nem tudott — annak előbbi fölkutatását a budapasti «A Nép» c. újság 1922. aug. 2 diki számában írt <Az 59 éves Gárdonyi» c. közleményem is elősegítette. E cikkemben, Gárdonyi utolsó születésnapja alkalmából, üdvözlő sorokat írtam Gárdonyihoz s fölemlítettem az esetleg meglévő, de még általam sem, ismert szülőháznak emléktáblával való netáni megjelölésit. Cikkemre vonatkozóan az agárdi kőműves kis fia — Tóth Laci — üdvözlő levelet küldött Gárdonyinak, egy akácfalevelet mellékelve a nagy író szülőhelyéről. Tóth Lacinak ezt az érdekes levelét a nagy író egyik fia, Gárdonyi József dr. bocsájtotta előbb az «Egri Népújság» út ján nyilvánosságra. (1922. nov. 7., 253. sz ) Gárdonyi a róla írt ujságközlemé- nyeimet mind ismerte s azok ellen alig volt észrevétele. Az ■Érdekes Újság» szerkesztője, Schmittely József, közlés előtt Gárdonyiról írt cikkeimet előzetes cenzúrázás végett azonban Gárdonyihoz mindig elküldte Egerbe, aki az *É. Í7.»-ban 1922. aug. 17-én megjelent «Az egri remete» c. egyik közleményemből csak azt húzta ki, hogy Hock Jánoshoz pesti újságíró koráBudapest. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Strausz István személyes kérdésben szólal föl. Reflektál Dér Imrének a napilapokban ellene intézett támadásaira. Ezután áttérnek a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatra és az éjjeli munkának egyes iparágakban való eltiltásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Jászai Samu az első fölszólaló. A több- termelést, szerinte, csak úgy lehet elérni, ha az összes munkanélkülieket munkához juttatják. Kifejti, hogy a nyolc órai munkaidő áthágása is a többtermelős rovására megy. A következő határozati javaslatot nyújtja be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kereskedelmi minisztert, hogy három napon belül terjesszen be törvényjavaslatot a nők ás fiatalkorúak éjjeli munkájá nak megtiltásáról. Utasítsa továbbá a ke A megválasztott negyedmesterek ma, f. hó 9-én teszik le a hivatalos esküt. Az éjjeli munka szabályozna a jtáz előtt.
