Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-02-09 / 31. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1923. február 9 2 hangzott, hogy nem a vagyon alapozza | lelkű nők, akik a modern előítéletekkel meg a házastársak boldogságát, hanem a I bátran szembenézve a családért, a társa lelki tartalom, a lelki jóság. j dalomért, a szerétéiért apostolkodni is S azzal a kibékítő tudattal távoztunk, j tudnak. S még most is tapsolunk Puchlin hogy vannak még most is ideális, szép j Lajosáénak. Korszakalkotó találmány. — Ä leaköri villamosság fölhasználása — keit istápolni, jogaikat atyailag védeni és boldogulásuk előmozdítása céljából — akár saját kezdeményezésemből is — mindazt megtenni, amit érdekeikben helyesnek és célravezetőnek tartok. Isten engem ügy segéljen! Isten őket úgy segélje! Még most is tapsolunk . . . A Szoc. Misszió kultúrdélutánja. Eger, 1923 február 8 A Szoc. Misszió Szövetség tegnap nagy érdeklődés mellett tartotta meg kul- tűrdélutánját. A Kát. Kör nagyterme már 3/45 órakor zsúfolásig megtelt. A műsor első száma S. Bokor Malvin «1820—1920* c. dialógja volt, melyben egy életrekelt biedermeier-korabeli kislány beszélget a XX-ik század modern leányával. A konzervativizmus csatázott a moderniz mussal. Mészöly Szilvia (1820) és Mészöly Agfita (1920) a dialogot pompásan és stílszerűen játszották meg. Rdczkevy Pannika nemes egyszerűséggel és bájos természetességgel szavalta Gárdonyi Géza «Estharangsző* c. versét. A közönség az élvezetes számokat zajos tapsokkal honorálta. Utolsó volt, de rangban és értékben első Puchlin Lajosáé felolvasása «A felebaráti szeretettről. Szeretet vezette és lelki jóság azt a toiiat, amely ezt a szép, szociális, erősen szubjektív elmélkedést megírta. Puchlin Lajoené ismertette a házastársak viszonyát, a nőtlen férfiak és a férjhezmenendő leányok helyzetét, beszélt az igazi szerelem ről, mely a lélekből ered, a barátságról, az evangéliumi felebaráti szeretetről. Bizony, jő lenne, ha megszívlelné mindenki ezt a tanítást s a társadalmi életben föl tudna emelkedni abba a magasságba, ahol már kenyérrel dobja vissza azt, aki őt kővel meghajítja. S ahol Krisztus tanítása szerint nemcsak mondja: «Szeresd ellen ségedet,» hanem cseíekszi is azt. A mai anyagias világban, amikor a lány egy jó parti árán «szerencsés,» a férfi pedig hozománnyal megiollasodva naplopő szeretne ienni, furcsán, idegenül Eger, 1923. február 8. Hírt adtunk pár héttel ezelőtt arról, hogy egy orosházai fiatal eleklroteehnikus légköri villamossággal világít és dinamót is hajtat. Pár nappal később a cáfolata is megjött ennek az idöelőtt megjelent hírnek. Most azután a főváros és a kormány illetékes köreiből vett hiteles értesülések alapján a következőkben tájékoztatjuk az Egri Népújság olvasóit erről a végtelen nagy fontosságú találmányról. Dezsőfy József orosházai, 22 éves elektrotechnikus évek óta foglalkozik avval a gondolattal, hogy a levegőben lévő villamosságot világítási célokra és géperőnek fölhasználja. Kísérleteinek és kitartó munkájának eredményeként, a háza tetejére fölállított 5 m. magas antennák segítségével annyi villamosságot nyer a levegőből, hogy 6 drb. 16 os izzót állandóan éget és 6 lóerős dinamót tud ellátni hajtóerővel. Eleinte avval akarták elkedvetleníteni, hogy a villamos áramot nem a levegőből vonja el, hanem a városi villamos- vezeték kisugárzó áramát vezeti le saját céljaira. Ekkor a fiatal elektrotechnikus tanyákon kísérletezett, távol a várostól s kísérletei mindenütt fényesen beváltak. Egy-egy ilyen öt méter magasságú szerkezet 163 koronába kerül s — mint fentebb már említettük — 6 darab 16 os izzót, továbbá egy 6 lóerős dinamó-gépet állandóan el tud látni árammal. Megjegyezzük. hogy ilyen magasságú antennát minden 40 m2 területen lehet fölállítani egyet. Dezsőfy József Bárcsaynak, a fővárosi viilamosművek vezetőjének társaságában pár nappal ezelőtt tisztelgett Bethlen István gróf miniszterelnöknél, hogy felajánlja találmányát a magyar államnak. A miniszterelnök meghallgatta az előterjesztést és a tájékoztatás után intézkedett, hogy ennek a hónapnak 11-én szakbizottság vizsgálja felül a találmányt s annak véleményéhez szabja további elhatározását. Dezsőfy József csöndes, szerény fiatal ember, aki munkatársunk előtt így nyilatkozott : — Találmányom óriási fontossága nyilvánvaló abból, hogy a légköri elektromosság roppant mennyisége szinte kimeríthetetlen. Ha ezt a mérhetetlen mennyiségű energiát felhasználhatjuk: úgy a világítás, mint a fűtés, valamint a gép-erő kérdését egyszersmindenkorra megoldottuk. Kísérleteim — folytatta tovább — meggyőztek arról, hogy 300 méter magasból már annyi elektromosságot tudok nyerni, hogy 600 lóerős dinamót állandóan működésben tarthatok vele. S hiszem, hogy találmányom, ha külföldön is szabadalmaztatom: valóságos forradalmat idéz elő az iparban és általában a köz- gazdasági életnek miaden terén. . Ezután megemlítette, hogy találmánya létesítésénél három nehézséget kellett legyőznie. Először a vibráló fényt kellett átváltoztatnia egyenletes erejű fénnyé; azután az állandó feszültség kérdését kellett megoldania s a légkörnek elektromosság-termelő munkáját kellett kiegyenlítenie. A napnak első felében (1—12. óra) ugyanis sokkal nagyobb a légköri elektromosság, mint a második (13—24. óra) feiében. Még nagyobb nehézséget okozott az, hogy a légköri villamosság feszültsége óriási szélsőségben mozog. Kivált nyaban spiritiszta szeánszokra járt, * A Népiben megjelent cikkemet azonban egész terjedelmében kifogásolta. Személyesen pedig, mikor fiával: Gárdonyi József dr. ral 1922. aug. 18 án estszürkűletkor utoljára J volt a városban és utoljára sétált az egri I Érsek-kertben — mondotta nekem: — Nem kellett volna írnia a születésnapomról. Vagy iia már ír, kerek \ számot vegyen és jövőre írjon, amikor \ 60 éves leszek ... Gárdonyi hűséges gondviselője Máté- \ kovits Józsefné űrnő azonban előbb kö- j zölte velem, hogy «a Mester utolsó fest- \ ményét készíti ő róla s nem reméli, hogy \ már be tudja fejezni . . .» Gárdonyi zok szavát így szó nélkül elhallgattam, mert j tudtam, hogy ez volt Gárdonyi utolsó j születésnapja s kerek számot róla már nem | írhatok. Fiát — Gárdonyi József dr. főldrn. ! miniszteri tisztviselőt pedig, aki Pestről ; minden vasárnap hazalátogatott atyjához j — Anka János szerkesztőhöz is elküldte j ekkor, hogy jövőben róla hasonló közié- ' ményt ne közöljön le senkitől. Ennek az j az előzménye is megvolt, hogy korábban ! *A Nép* 1922. jul. 2-iki számában *Gár- j donyi Géza nemzeti irodalma» címen egy 1 országos jellegű kulturális mozgalmat akartam indítani Gárdonyi negyvenéves iro dalmi jubileumának megtartására s ennek az ünnepi mozgalomnak megkezdésére (nyílt levélben) az utóbbi Helikoni ünnep ségek agilis tervezőjét Pékár Gyulát, a • Petőfi Társaság» elnökét — mint Gárdonyi régi iskolásbarátját is felkértem. Gárdonyi ezt is leintette s Anka szerkesztő sajnálattal adta tudtul nekem a Gárdonyi érzékenységét és visszavonulását a külsőségektől A Tóth Laci agárdi levelében említett «bácsi,» aki Gárdonyi szülőházát földerítette, — Szunyogh József öreg béres. Az agárdi akáclevél-fürtöt Gárdonyi megmutatta Mátékovitsné úrnőnek, aki tőle ebből egy levelet kért. Gárdonyi az egészet néki adta. Mátékovitsné később visszaadta: elvitte a Gárdonyi ravatalára . . . Tóth Lacit édes anyja, az agárdi kőmíves felesége inspirálta a Gárdonyihoz küldött levél írására. A levél fogalmazásában pedig egy tanítónő segített, aki Tóth Lacinak állítólag rokona. Az akáclevél- fürtöt egy öreg ákáefáról vették, amely a szülőháznak ablaka előtt áll, amelyik szobában Gárdonyi született. Gárdonyi szülőháza egyszerű, szerény hajlék. Közvetetten Bors Béla kán- torianító lakása mellett. Gondozatlanul, rossz karban áll. (Nem úgy, mint ahogy Tóth Laci irta.) Jelenleg három család lakja: a nyugalmazott gépész, az öreg béres- gazda és egy másik béres család.. Itt laktak Zieglerók, de akkor még e háznak nádas fedele volt. Maga, a szülőház hosszú, téglalap alakú épület. Beke rített udvara nincsen. Előtte disznóólak és sok szemét. Mögötte van a kert, de ezt most a béresgazda használja és nem a gépész, akit eddig illetett. Neve: Nagy József. A kert felé ablak most már nincsen. Az agárdiak szerint, befalazták, amikor a ház fedele cserepet kapott. A ház téglából van építve, cserepes, meszelt és most már padlóé. Ma egy öreg nyugalmazott, uradalmi gépész lakik a ház egy részében. A háznak összesen hat ablaka van. Emléktáblát lehet reá szerelni. Öt akácfa van a ház előtt, az öreg gépész ajtaja előtt pedig egy tujafa. Gárdonyi édesanyját megkérdeztem arra vonatkozóan, hogy pontos kutatással jelölték-e ki a szülőházat és nem valószínűtlen e annak kiderítése. Gárdonyi édesanyja a következőkről győzött meg: — A tanítói l&kás a mi időnkben nem a mi lakóházunk mellett volt, hanem ott, ahol az iskola, amiben már az éa időmben ia egy öreg, 60 éves, oskola mes tér tanította a gyerekeket a betűzésre. Az iskola akkor a tiszttartói lakás mellett volt. Lehet, hogy a tanítói lakást azóta megváltoztatták, vagy újat építettek. — Hogy agárdi házunk milyen volt, arra már kevésbbé emlékezek vissza, anJ
