Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-07-23 / 165. szám
hétköznap 3 K, vasár" és ünnepnap 4 K »:««, 1932. július 23. vasárnap. XXIX. évi. 165 Ära sz. «|*é »««tat Ktltttamt ?- Kés* ét félévi ftl«tta*tf st mm fogadnak *1. äi**«d in* 200 K» — Bgg húsa 70 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztőt BREZNÄY IMRE. Ss$*ft;ttft0f6g<§Sf t B$f*ie S£}aááfeí?*taJ i Mcenrnf ag©sssá«í Ytlef®» ssá«c 11. I Imádság nélkül. Eger, 1922. július 22. Nem olyan régen volt. 1919. márciusa nincs messze a mai dátumtól. Jól emlékezhetünk reá! Ahogy a proletárdiktatúrát kikiáltották, azonnal eltávolították iskoláinkból a feszületet, törülték a vallási oktatást és eltiltották a tanítás előtti és tanítás utáni imát. Egyszóval befejezték azt, amit Kunfi Zsigmond már két hónappal azelőtt megkezdett. Most ugyanilyen rendeletet adott ki a bécsi községtanács, megtiltván a régi császárváros minden iskolájában, hogy a tanítás előtt és tanítás után imádkozzanak a gyermekek. Ismerjük ezt a «nevelési» receptet és őszintén sajnáljuk Bécs vallásos népét, amelynek elgyöngült nyakára odatelepe- dett a szociáldemokrácia, helyesebben a bolsevizmus. Sajnáljuk a bécsi gyermekek és szülők százezreit. Előbbiek bizonyára csodálkoznak az «újításon» ; a szülők pedig szinte egyetemlegesen tiltakoznak el lene, mivel féltékenyen őrzött gyermekeik leikéből ki akarja ölni az Istenben bizakodás megnyugtató és reménytkeltő érzelmeit. Midőn azonban sajnálkozó tekintetünk Bécs felé fordúl, akaratlanul is eszünkbe jut a mi helyzetünk. Milyen hangos lett immár az a társaság, amely 1918 ban megcsinálta a forradalmat s 1919 ben nyakunkra hozta a kommunizmus őrületét! Míg a kommüri bukása után csendben lapúltak a szociáldemokrata vezérek: addig ma követelőbbek, mint akár három és fél évvel ezelőtt, ügy látszik, azt gondolják, hogy könnyen Bécs és Ausztria sorsára juttathatják Magyarországot. Elbizakodottságuk, önhittségük arra enged következtetni, hogy napjuk fölkelésében bizakodnak. Azt hiszik, hogy amint Becs lelkületét megfertőzniük sikerült, úgy sikerül nálunk is még egyszer uralomra jutniok. Budapest, a bűnös, a nemzetközi lelkű főváros, lehet, hogy kötőinek áll, de a józan lelkű, becsületes, vallásos magyar vidékre nem számíthatnak. Az őrzi, védi a maga hitét s nem igen lesz kapható arra, hogy türelmesen nézze : mint vétetik le iskoláinak faláról a keresztet; mint tiltják ki az iskolából a vallást és nemEger, 1922. július 22. Ha nem is tudjuk letörni a drágaságot, de enyhíthetjük és fokozódását meglassíthatjuk, esetleg meg is akadályozhatjuk, ha a külföld, különösen az antant nem okoz nehézségeket. Ezt sem szabad a számításból kihagy nunk. A közelmúltban is kegyetlenül sújtott minket az antant nem közvetetlenül, hanem közvetve. Németországnak elő kellett teremteni a július hónapra eső 16 milliárd aranymárka jóvátételt. Vásárolta hát a szegény nőmet a nyugati valutákat úgy, ahogy tudta, rajtunk keresztül is, zuhant a márka ás vele zuhant a mi koronánk is, 68 ról Í34-re Ahogy esett a pénzünk, emelkedett a drágaság. Ki tudja, hányszor fog még ez megtörténni velünk ?! Addig is, míg a győzők ki nem józanodnak ős míg a békeszerződéseket meg zeti nagyjaink példaadő ismertetését ős mint követelik, hogy tanítás előtt és után ne imádkozzék a gyermek. A vörösszekfűs gondolatot, a szociáldemokrácia vallástalan és nemzetközi elveit sohasem veszi be az igaz magyar lélek. Reméljük ős bízva-bízunk abban, hogy — uralomra jutni pedig még saját életének kockáztatása árán sem engedi. Ha mégis megtörténnék, akkor legyen elkészülve mindenki a bécsi rendeletre, amely sem a hitnek, sem a hazának, sem a tekintélynek nem fog kegyelmezni. Még azoknak sem, akik ezeket az államfenntartő tényezőket védelmezik. nem változtatják (aminek előbb vagy utóbb meg kell lennie, különben a győzők is belepusztúlnak ebbe a békébe), mondom, addig is nem csak a kormánynak, hanem minden becsületes magyar embernek meg kell tennie a kötelességét a drágaság enyhítésére, különben hamarabb elveszünk, mint ellenségeink kijózanodnak. A kormánynak legelső kötelessége, hogy a bankóprést tegye nyugalomba. A drágaságnak nincs nagyobb (okozója, mint ha a kormány nyakra-főre nyomatja a bankot. A bankónak ez a fedezetlen nyomtatása a legbruiáíisabb fogyasztási- ős forgalmi-adó ogyüttvóve. Szomorú példája ennek Ausztria, hol már annyi bankót nyomtattak, hogy nir.cs értéke a pénznek, a drágaság psdig óriási. Nálunk is már 33 és fél milliárd bankót nyomtattak, holott a békében 3 és fél miUiárd bankó volt Az állam harca a drágasággal. — Irta Dr. Nagy János. — A Szent Ferenc-rendiek temploma. in Az a mecset, melyet a Ferencrendiek j kaptak istenitisztelet céljára, szűk volt és J sötét. Már 1701-ben tervezgették, hogy alamizsnagyűjtésből megindítják az új templom építését. De közbejött Rákóczi szabadságharca. Eger gyakran volt székhelye a dicső fejedelemnek. A nyügtalan viszonyok hosszú időre megszüntettek minden építkezést. Egyik legbecsesebb kincsét mégis eb- ! ben az időben kapta a Ferenciek temploma. Rákóczi volt az egri rendháznak első nagy jótevője. Ő ajándékozta tern- j plomuknak a nagy harangot, melyet Kas- • sán öntetett és 1706. március havában szállíttatott Egerbe. A rendház naplóírója ; magasztalja, hogy kellemes hangja tetszik mindenkinek. Egyik oldalán a keresztre feszített Megváltó, a másikon Mária a kis Jézussal, mint Magyarország j védőasszonya van ábrázolva. Rajta van a Rákóczi címere és a rend jelvénye, a fejedelmi ajándékról szóló latin felírásokkal. Drága, ereklye ez a harang, a vallás és a hazaszeretet édes összhangját zengi a késő utókornak. Az építkezést a rendházzal kellett megkezdeni. Az összegyűlt alamizsnából a rend fel tudta építeni az utcai szárnyat 1714—16. között. A bejárati ajtó csonkán lecsavart oromzatán, mely közrefogja a rend jelvényét, az egykorúság ma is meglátszik. A további építkezésekhez gróf Erd'ódy Gábor püspök ingyen adott anyagot és fuvart. ij2\-ben az udvart, 1799-ben a kerti szárny is elkészült. A klastrom szabályos négyzetet alkot. Negyedik oldala, mely csupán összekötő folyosóból áll, csak 1749-ben jött létre, mikor elkészült a templom nyugati hosszfala is, melyhez az összekötő folyosó csatlakozik. A város fejlődése lassankint a mai elrendezést kezdte kialakítani. A kanonokok a gazdasági udvaruk tájékát egymásután elhagyták és házat, kertet szereztek azon a soron, . mely idővel Egernek kis Faubourg Saint-Germain-ja, az üzleti forgalomtól mentes, előkelő Káptalan-utca lett. A ferencrendiekkel keletről szomszédos házat és kertet Kilián Dániel kanonok szerezte meg 1734 — 35. táján. A most ott álló szép palotát,, a XVI. Lajos korát jellemző stílusban, jóval később, 1783. után építtette Dobronyai Miklós kisprépost. A nyugati szomszéd, Püspöky András kanonok, 1733-ban épült házának csak a földszintje a régi. Ő volt a Ferencren- dieknek legfőbb pártfogója, a templom építésének és berendelésének bőkezű mae- cenása. A klastrom udvarára nyíló, faragott terméskőből való kaput, mely jellegzetes barokk oromzatával megérdemelné a gondos helyreállítást, 1749-ben Püspöky András ajándékozta a rendnek. Palicsovics Zsigmond házfőnök a két szomszédos kanonokhoz és gróf Parkóczy Ferenc kanonok-plébánoshoz (a későbbi j püspökhöz) fordúlt első sorban a templom ! építésének támogatásáért, oly szép ered- : ménnyel, hogy a nagy mű létrehozását i meg is lehetett kezdeni. Az adakozók jegyzékeiben a papság és a megyei urak mellett sűrűn szerepelnek az iparos céhek és sokan a polgárok közül. Ingyenes anyaggal és fuvarral a püspök, fuvarral és rabmunkával a vármegye volt a rend nagy segítségére. * Mindamellett a gyűjtés csak lassan I haladt és a templom nagy időközökben, I nem egyfolytában, hanem csak három rész- ! leiben épülhetett föl. Egyelőre a szűk mecset kibővítését egy űj szentéllyel határozták el.
