Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-12-01 / 274. szám
Ä ® 10 korona Eger, 1922 december 1 péntek XXXIX. évf. 274. sí. Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegyed évre 560 K. — Egy hóra 200 K, *> Ö L I T I E M í Sí Ä P í L Ä P. ' jwkw ivxertcefijíő ■ SUE2NÄT 5#K£, Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. ISöKBiSR BBMBBaBBBBMI laMaCHMM* ..*38*4 Á parlamentarizmus csődje. Eger, 1922. november 30. A XIX. század első felének legnagyobb politikai vívmánya a parlamenti kormányzat általánosítása Európa-szerte. A régi, abszolút-kormányzat úgyszólván mindenütt megszűnik s ahol megmaradt is — mint Orosz- és Törökországban — elsöpörte a XX. század első negyede. Azt kellene most már hinnünk, hogy mindenütt nagy lett a boldogság és a népek, nemzetek — saját sorsukat maguk intézvén — rózsákkal szegélyezett utakon járnak. A boldogulásnak, a jólétnek általánosnak kellene lennie, mert senki sem akarhat rosszat önmagának. Pedig nem így van. Az a bizonyos nagy boldogság bizony elenyésző csekélységre zsugorodott össze s még ha a világháború nem jött volna közb”, — akkor is nagyon vékonyan állanánk boldogság dolgában. A demokratizmus ugyanis mindenütt nagyon leszállította a parlamentek színvonalát és értékét. Ezt sajnosán tapasz táljuk a mi nemzetgyűlésünknél éppen úgy, mint bárhol másutt. S igaza volt Giolitti-nek, aki a Mussolini férfias beszéde miatt háborgó szociáldemokrata képviselőknek azt mondotta: «Önök járatták le a parlamentárizmust.» Nem szí mondjuk mi, hogy a «Pesti művelt társalgót», a Knigge munkáját, vagy az «Ille mtant» mindenki könyvbetéve tudja. Azt azonban mégis merjük állítani, hogy a legegyszerűbb ember is lehet finom gondolkodású, fegyelmezett beszédű. S bizony nagy baj, hogy a szent demokratizmus ritkán juttat mandátumhoz ilyenfajta egyszerű embereket. Legtöbbször a demagógok, a lázítők jutnak be a nemzetek sorsát intéző parlamentekbe. Az ilyeneknek ezután a fejükbe száll a dicsőség; még jobban elkapatja őket kivételes helyzetük tudata. És — kész a lesülyesztett színvonalú parlament, amelynek hangja, tanácskozási módja egy cseppet sem mondható épületesnek. Ma már azután majdnem ott tartunk, hogy szinte csak az számíthat sikerre, aki — gorombább tud lenni. Viszont mind nagyobb az odavaló, rátér mett férfiak száma, akik — vonakodva ettől a társaságtól — inkább félreállansk. Az sem utolsó kinövése a demokratikus parlamenteknek, hogy világszerte felburjánzottak a pártok. Nálunk, — ha jói emlékezünk — 18 párt jelöltjei küzdöttek az általános választások alkalmával. A most megválasztott lengyel ország- gyűlésnek szintén tizenhét pártja van. Ha most már elfogadjuk is azt az elvet, hogy minden út Rómába visz, kérdjük : lehet e munkabíró, lehet-e életrevaló az a parlament, amely ennyi és ilyen különböző úton akarja nemzetének boldogulását? Alig hisszük, mert meddő pártharcok erőpocsékolő küzdelmeibe fullad minden nemes törekvés, minden jóakaratű szándék. Akárcsak mináluuk. Akárcsak Olaszországban. És ezekből a tényekből nagyon könya»»» c»o»<rr»«B ooo »o— nyen megmagyarázható a Mussolini bemutatkozó beszéde. Érthető tehát az a lekicsinylő hang, amellyel az olasz parlament hez szólott. S ez a hang, sajnos, majdnem mindenütt jogosult lehetne, mert a parlamen- tárizmus mindenfelé sülyedt, sülyed és sülyedni fog, miglen nem akad saját külön — Mussolini ja. A Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot elfogadták. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését V* 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bemutatja Nőgrád vármegye feliratát a forradalmi sajtó megrendszabá- lyozása tárgyában. A feliratot kiadják a kérvőnyi bizottságnak. Ezután áttérnek a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló javaslat általános vitájának folytatására. Első felszólaló Szakács Andor, aki örömét fejezi ki, hogy a kultuszminiszter a javaslatot benyújtotta. Az összeget azonban kevesli, mivel ebből legfeljebb 10 könyvet lehet kinyomtatni. Az előirányzott 12 millió korona csupán 24 ezer békebeli koronának felel meg. Történelmi visszapillantás* vet az Akadémia működésére, majd kifogásolja, hogy a magyar ar sztokrácia nem veszi ki részét az Akadémia támogatásából, holott vagyoni helyzeténél fogva eleó sorban neki lenne az kötelessége. A javaslatot elfogadja. Jánosi Zoltán a javaslatot azzal a módosítással fogadja el, hogy 12 millió ko róna helyett 24 millió koronával támogassa az állam az Akadémiát. Klebelsberg kéri a javaslat elfogadását. A Ház a javaslatot általánosságban el fogadja. Ezután áttérnek a javaslat részletes tárgyalására. Az elsó szakasznál Várnai Dániel módosító indítványt nyújt be, amely szerint az Akadémia részére elszámolási kötelezettség mellett folyósít- tassék a szubvenció. Jánosi indítványát elveti. Klebelsberg kultuszminiszter felszólalása után a szakaszt eredeti szövegében fogadják el. A többi szakaszt változatlanul, vita nélkül fogadják el és így a ja vaslatot részleteiben is letárgyalták. Megnyitották a népfőiskolát Kápolnán. Eger, 1922. november 30. Áhítatos csend van a faluban. Az utat hőlepel borítja, hogy a járókelők lépése se zavarja a csend ünnepies áhítatát. A kék égen millió csillag ragyog és felséges sátort voü a falu fölé az azúr ég. A főutcára meredt szemmel bámul az iskola. Kis lakói, mint megannyi szárnyas madárkák kiröppentek a meleg kalitkából, hogy az édes otthon búbos kemencéjének fészkében melengessék gyönge tagjaikat. A sötét iskola ablakaiból egyszerre fény árad ki. Nem a városok villanyfényének tüzes körtéi szórják sugaraikat az utcára, hanem egyszerű lámpa fénye küldi világát szerteszét. A lámpagyujto- gató Trajtler Géza igazgatőtaníiő. Fényt gyújtott, hogy az iskolába, az iskola padjai közé csalogassa Kápolna legényeit. És erre a fényre a világosságot kedvelő lelkek lassan-lessan behúzódnak a szentfalak közé : 2—-3—4—5; számuk 20 ra szaporodik. A község népe, értelmisége meleg szeretettel üdvözli az uj fényt. A papság, a tanítóság, az iskolaszék, az elöljáróság képviselői megjelennek az első megnyitó | estén, melyet a község plébánosa vezet | be. «Csarnok, a szép tudomány csarnoka t nyílik meg ma az ifjú lelkek előtt. A tu I dás csodás berkeibe vágyik az ifjúság. Mi, hivatott kalauzok, itt vagyunk, hogy az élet forrásaihoz vezessük a szomjas lelkeket. . » Ridárcsik Miklós, érs. intéző, Pop- puth Albert közs. főjegyző, Trajtler Géza, a tanfolyam rendezője lelkes szavakkal buzdították az aranyifjuságot. # Krisztián István a megjelent ifjak ! nevében Ígért kitartást, előre is köszönve j az illetékes körök fáradtságát. r Az első előadás, mely 6 órakor kez- ; dődött és 8 óráig tartott, tanulságos volt. : Nagy Sándor dr. az Isten létéről, Trajtler ! Géza a magyarok eredetéről, őshazájáról és a helyesírásról tanított. A tanfolyam két szemeszterből áli és 60 óra anyagát öleli föl. Hetenként kétszer: kedden és pénteken esti 6 órától S ig ! van oktatás. Előadók: Nagy Sándor dr. hitvéde- i lem, Trajtler Géza történelem, írás ; Biankó \ Béla ezámtan, méréstan és ének; Torday
