Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-19 / 264. szám
Ä a 10 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 560 K. — Egg hóra 200 K, A munkásság „üldözése.“ Eger, 1922. nov. 18. A sajőszentpéteri szociáldemokraták a múlt vasárnap népgyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen az egyik szónok részletesen foglalkozott a munkásság gazdasági és politikai üldöztetésével. A készülő, szakszervezeteket ellenőrző törvényjavaslattal szemben kijelentette, hogy lehetetlennek tartja oly éles határvonal megállapítását, mely a szakszervezetek gazdasági működését a politikától elválasztja és ha a bel ügyi kormány javaslatából törvény lenne, ez a törvény módot adna a szakszervezetek fokozottabb üldözésére. Hogy mit beszélhetett részletesen a nép- gyűlés szónoka erről az üldözésről, — még csak elgondolni sem tudjuk, különösen azt, ami az u. n. gazdasági «üldözésre» vonatkozik. Nem hánytorgatunk föl semmit, s eszünk ágában sincs sajnálni a mun&ás- tól azokat a mai időkben is tisztességes béreket, amelyet szombatonkint kapnak meg nehéz munkájukért. Ezeket ők maguk állapítják meg a legtöbb szakmában és a munkaadónak nem lehet más feladata, mint kifizetni a követelt bérösszeget, amig lehet és amig tudja. Hol van itt tehát a gazdasági üldözés? Különösen hoi van a sajómenti részeken, ahol a bányamunkások minden elképzelhető könnyítésben és kedvezésben részesülnek, csak hogy nyugodtan dolgozhassanak az ország, a nemzet érdekében. Csak azt csodáljuk, hogy az értelmes,- a józan gondolkodású magyar munkás még most is vakon követi azokat a ve zéreket, akik csak nyugalmukat zavarják meg; akik csak önzőén, lelkiisraeretlenűl bolygatják meg á munkás és munkaadó közötti jóviszonyt. PÖLITí BÄI NAPILÜP. ftleió*sserkesxtö» HREZNAY IMRE. A politikai üldözésről pedig ne beszéljünk. Az államhatalomnak az az érdeke — rettentő súlyos tanulságok után, — hogy igenis üldözze s a törvény erejével, annak minden szigorúságával azokat, akik a csonkaország vesztére törnek. Akik ismét meg akarják akadályozni a súlyos beteg ország talpraállását, s egyenetlenséget, zavargást szítanak terrorral ős lá- zítő beszédekkel. Budapest. A parlament kupolacsarnokában tegnap délelőtt folyt le az a ben sőséges ünnepség, amelynek keretében Csonkamagyarország közönsége háláját rótta le Romanelli ezredes iránt azokért az áldozatokért, amelyeket a nemzetnek a kommün alatt tett. Pontban 11 órakor, amikor az ezredes a főbejáratnál megjelent azokkal a tisztekkel, akik vele együtt teljesítettek szolgálatot Budapesten, fel- zendült az olasz Himnusz. Utána Cser- noch János hercegprímás, üdvözlő beszédében többek között a következőket mondotta: < A magyar nemzet hálás érzelmektől indíttatva eljött ide, hogy köszönetét fejezze ^i ezredes úrnak azokért a fáradozásokért, amellyel szivének nemességével és bátorságával akkor fordult a ma- .gyár nemzet felé, amikor a magyar nemzeten gyilkos uralom ülte diadalát, a hazáját vesztett Magyarország felett. Ó volt az a hős, aki puszta szavaival a pusztítás őrjöngő csapatait állította meg útjában, az ellenforradalom után a bpsszúállás véres pallosát az ő keze tartotta vissza. Joggal adjuk Önnek nemes ezredes az élet ős a halál feletti hatalom jelvényét a kardot, Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. ' Telefon szám 11. KHNfc TiT Ilii mull ilMbOftlUIIMI—nillll IHIi Hf Csak szomszédainknak lehetnek kedvesek az ilyen beszédek, amelyekre élesen figyelnek föl a trianoni «határokon» tűi agyarkodó rablók. Nekünk pedig mérgünk, halálunk s ezt — végre-valahára már meg is kell értetnünk mindazokkal, akik most osztozni akarnak velünk szomorú sorsunkban ős majdan boldog reményeink telje sülősében. hogy ez emlékeztesse Önt is arra, amire mi magyarok mindig hálával emlékezünk, hogy milyen jó ember, lovagias ős hős: magyar életeket mentett meg.» Csernoch hercegprímás után Romanelli beszélt; majd br. Szterényi József, a Bajtársak Szövetségének nevében üdvözölte Romanellit, akinek átnyújtotta a szövetség díszokle veiét abból az alkalomból, hogy őt dísztagjává választotta meg. A hódmezővásárhelyi beszámoló. Budapest. Bethlen miniszterelnök teg nap este 10 órakor indult el Hődmezővásár helyre. A miniszterelnökkel együtt utazik nagyatádi Szabó István földmivelési miniszter és valószínűleg Rakovszky Iván belügyminiszter, az Egységespárt részérói pedig Máyer János, a párt elnöke, Gömbös Gyula, Bessenyei Zénó, Eckhardt Tibor, Erődi Harrach Béla, Hejj Imre, Karafiáth Jenő, Kaas Albin br., Kálmán István és Zsitvay Tibor nemzetgyűlési képviselők, továbbá György Endre volt földmivelés- ügyi miniszter ős Ángyán Béla sajtófőnök. A hódmezővásárhelyi pályaudvaron reggel A magyarság ünnepli jóbarátját. Az egri fürdők. Az «Egri Népújság» múlt vasárnapi és keddi számában, szerkesztőnk tollából ismertető cikk jelent meg az egri fürdők múltjáról. Ezt a kis történelmi visszapillantást előzetesen szerettük volna megbeszélni Bárány Géza úrral, mint az Egri Város- fejlesztő r. t. igazgatójával. Sajnos azonban, ő nem volt itthon, hanem most érté kés felvilágosító és kiegészítő megjegyzéseket fűz a mi cikkeinkhez a következő levélben : Mélyen tisztelt Szerkesztő Űr! Most olvastam b. lapjának november 12-diki és 14-diki számában az «Egri für dőkről»-ről írt igen értékes és reánk nézve különösen tanulságos ismertetését, amelynek kezdetén szerény személyemre hivatkozik, mint aki a gőzfürdő építésekor a falbontásból kikerült téglák A. E. A. betűjéből azt állapítottam volna meg, hogy *ez nem török fürdő * Becses engedelmével némi helyreigazításra van szükség, mert én csak a fürdő • felépítményére» mondottam, hogy *nem török építmény». S ezt is azért hangsúlyoztam, mivel a köztudatban az a hiedelem élt, hogy a üikörfürdők felépítményei — vagyis a falak és a boltozatok is — török eredetűek. Amint értekezésében történelmi kútfőkre támaszkodva egész helyesen méltóztatik ismertetni, ez a felépítmény valóban újabb eredetű, azonban hogy azon a helyen '.örök fürdőnek kel lett lennie, azt a hagyomány alapján én is mindig hittem, sőt a fürdő építkezések alkalmával tett tapasztalatok ennek a meggyőződésnek helyes voltát határozottan be is igazolták. Engedje meg mélyen tisztelt Szerkesztő Űr, hogy ezeket a tapasztalatokat előadhassam, mert talán némi értékük van Ön előtt, aki olyan meleg szeretettel ku tatja városunk múltját.*) A fürdőépület maga, építésmődja után Ítélve is, csakugyan újabb eredetű s a török fürdő nyomait nem is magában az épületben kell keresnünk. Ámbár a nagy medence a régi 1.—4. sz. tükörfürdő, valamint az 5., 6. és 7. sz. tükörfürdők medencéi, lehetséges, hogy már a török időkben is megvoltak, habár nem is a mostani alakjukban. A medencék oldalfalazatának építési modora ugyanis nagyon hasonlatos a felépítmények falazási módjához s azokban újabb keletű téglákat lehet találni, ami azonban utólagos javításból és pótlásból is eredhet. Véleményem szerint: j a régi török fürdő medencéje a jelenlegi «garasos fürdő» az 5. sz. tűkörfürdő és a férfi uszoda délnyugati sarka helyén volt, *) Föltétlenül nagy örömmel adunk helyet, mert hiszen a kérdés tisztázását, teljes és hiteles megvilágítását mi tartjuk a legszükségesebbnek. Szerk. ahol a viz alatt most is láthatók réges- régi hidraulikus mészbe falazott alapfalak, amelyeknek építési módja határozottan török eredetre vall. Ezeknek az alapfalaknak egy részét akkor tártuk fel és bontottuk le, amidőn a régi garasos jfürdöt 1915. tavaszán a mai alakjára nagyobb!- tottuk meg, másrészt pedig 1920. tavaszán a férfiuszoda építésekor kellett szétbontani. A jelenlegi fenék alatt volt alapfalak azonban máig is érintetlenül megvannak. Hogy ezen a helyen kellett lennie a török melegfürdőnek, azt abból is lehet következtetni, hogy itt fakadnak jelenleg is a legmelegebb —31“ C. hőmérsékletű — források s a török bizonyára ezen a helyen építkezett, mert-.hiszen az volt a célja, hogy minél melegebb vizet kap hasson. Maga a fürdőépület, amint azt a falazatok és tetőzetek alapos megvizsgálása után megállapítottuk, három részben épült és pedig : 1. Legrégibb rész az épület déli szárnya, ahol jelenleg a négy fayeuce medencés, úgynevezett kádfürdő van. Ez a rész föltétlenül a XVIII. század második felében épült. **) S hogy ez a legrégibb j rész, igazolja a padlástérben körülfutő ! külső párkányzat, amely megvan a nagy **) A megállapítás helyes, mert valóban, Eszterházy Károly gróf egri püspök volt a fürdő első restaurátora.
