Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-19 / 264. szám
2 BGRI NEPÜJSÄö í 922. november 19. 9 órakor ünnapélyesen fogadják a minisz- i Szegedre utazik, ahol a Kaszinóban ren- terelnököt, aki d. e, 10-kor tartja a Fekete i deznek tiszteletei1« szúkkörű vacsorát. — sas dísztermében beszámoló beszédét. ' A miniszterelnök Szegeden Aigner KáDélben társasebód lesz. A miniszter- j roly főispán vendége lesz és már vasár- elnök kíséretével együtt még délután 1 nap visszaiítazik a fővárosba. ' . * ’V • 4 I v ’ ' . ' * ; Az ^gri gazdák pinceszövetkezete. I Eger, 1922. nov. 18. Dicső eleink a divatot «módinak» hívták. Mi már divatozunk majdnem egy százada. Régente a módi a nci frizurákban és ruházatban kezdte el és végezte be munkáját; később, mikor «divattá» lett, szélesebb területet keresett. Divatba jöttek nemcsak a,primadonnák, hanem a politikusok, az írók, az intézmények, az emberek, sót az eszmék is. Így jött divatba az altruizmus, a szegény ember segedelme. így jött divatba a szövetkezet, sőt annyira divatba jött, hogy valóságos szövetkezeti láz volt az országban és a részvénytársaságok is ezt a jelszót használták. Óhajtom, líögy az altruizmus és annak szerve, a szövetkezet, most már ne divat legyen, hanem élő valóság. . . . Sok keserű csalódást hoztak már a szövetkezetek is gazdáinkra. Ne csudái kozzunk tehát azon, ha minden újabb alakúlást bizonyos bizalmatlansággal fogadnak. Úgy értesültem, hogy városunkban egy új szövetkezetét akarnak létrehozni. A cím tetszik : • Az egri gazdák pinceszövetkezete. Talán éppen a tizenkettedik órában jön. Ez a szövetkezet a megváltást jelenti szőlősgazdáinkra. Ha figyelemmel kísérjük szőlősgazdáink óriási küzdelmét úgy az időjárás viszontagságaival, mint a ragadozókkal: megláthatjuk, hogy mennyi sok munkát ^s pénzáldozatot ver belé szőlőjébe az egri gazda csak azért, hogy mjkor eljönne az aratás, — ne ő arasson, hanem a ká rogó hollók csapata. Már akkor nincs pénze, nincs hordója s kényszerítve van úgy eladni a termést, ahogyan kérik. Jönnek a borspekulánsok. Törik a bor árát lefelé. Megcsinálják a borvaluta- spekuláciőt s a gazdát elrómílik. Örül szegény, ha áron alul eladhatja termését. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselünk már régen fáradozik egy ilyen pinceszövetkezet létrehozásán s nem rajta múlt, hogy még most is csak . . . fáradozik. Úgy értesültem, hogy csonka országunkban borvidékek szerint megalakították a pinceszövetkezeteket. Most Egerre is sor került. Vigyázzunk, hogy ki ne maradjunk, mivel ha kimaradunk, az szőlősgazdáinkra katasztrófát jelent. A pinceszövetkezetek országosan szer vezkednek, megcsinálják a borkivitelt és szőlősgazdáinknak csak a borspekulánsok maradnának meg, akik pár tízezer koroná val leelőlegezik a megszorúlt gazda termését s azt jó nyereséggel adják tovább. És Egerben megint nem a szőlősgazda szüretel majd, hanem a boj-spekuláns, akinek szintén nincs hordója. Az előlegbe adott pár tízezer koronán felül pénze sem volt s el sem szállítja a termést, hanem tovább adjabusás uyeresóggel.Bor-börzeez! Ezt tovább tűrni nem lehet. A termés, a haszon legyen azé, akié a szőlő; aki beleölte a munkáját és pénzét és ne a borspekulánsé. Igen nagy szerencse, hogy a kormány is meglátta a felfordult helyzetet ős segítem akar a szőlősgazdákon. Támogatja a pinceszövetkezeteket, de csak akkor, ha azok valóban a szőlősgazdákon segítenek. El]Ött hozzánk Godova Károly, sző vetkezeti igazgató, aki nemcsak elismert szaktekintély, nanem óriás szervező erő; aki már több borvidéken megalkotta a pinceszövelkezetet. Eljött hozzánk egyik legjelesebb közgazdászunk, Nyíredy Jenő dr. közgazd. egyetemi tanár. Ők letten és Nagy János dr. Képviselőnk tartanak ma előadást délelőtt 11 órakor a Városháza nagytermében s létre, akarják hozni az egri gazdák pinceszövetkezetét. . Ehhez nekem is van egy pár szavam. Az altruizmussal és a szövetkezettel ne divatozzunk, legyen az élő . valóság. Ne csak szavaljunk, hanem főként cselekedjünk, tehát: 1. A pinceszövetkezet valóságban is az egri gazdák pinceszövetkezete legyen. Áldást hozzon a gazdákra és szüntesse meg a borbörzét. 2: Altruisztikus legyen. Védje meg a hordó nélküli és a pénznélkűli gazdát. Adjon neki kölcsönt s ne kényszerítse az áron aluli eladásra. 3. Adjon a tagjainak természetbeli segedelmet. (Raffiát, rőzgálicot stb.) 4. Dolgoztassa föl még a szőlőmagot is, hogy többé azt se dobják a szemétre. 5. Csináljon zöldségkonzervet, gyü- mölcskonzervet, főzzön, pálinkát, csináljon konyakot stb. 6. Mindenek előtt és mindenek fölött csinálja meg az egri borvidéket. Egri bor néven ne vigyenek ki sehová mást, csak egri bort. Ezzel-és csakis ezzel hozhatja vissza az egri bor jó hírét. A külföldi piac újra a miénk lesz, És akkor és csakis akkor szüretel az egri szőlősgazda magának és nem a borspekulánsnak. Abban a reményben, hogy az egri gazdák pinceszövetkezete ezeket teljesíteni fogja, üdvözlöm ezt az új intézményt s annak lelkes harcosait, mivel csakis akkor nem lesz divat, hanem élő valóság lesz az altruizmus. És csak akkor lesz annak szerve #a szövetkezet. Lipcsey Péter dr. r> KIS HíRSK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld. Kemál javaslatára bíróság elé állítják a szultánt és minisztereit. — Bo- nar Lawnak 37 főnyi többsége van. — Nitti-nem akar nehézségeket okozni Mussolininak. — A francia sajtó az új német kancellár iránt is bizalmatlan. — Roma- nelli megkoszorúzta a magyar katonasírokat Ösoppóban. Köln környékén éhségzavargások vannak. — Belgrádban az a hir terjedt el, hogy a magyar kormány elzárja a határokat. Magyarország. A főváros haladékot kap a francia tartozások törlesztésére. — Megtiltották a bíráknak a Hajtó informálását* — A közélelmezési miniszter 40 ezer drb sertésnek szalámivá való földolgozását en- gódélyezi. — Bouyhádről kiutasítottak 200 rabbinövendéket. — Megnyitották a hel- singforsi magyar kiállítást. — Czegléd is áttér a bűzavalutára. — Ismét 100 koro nával esett a búza ára. medence boltválla felett is jeléül annak, hogy a boltozatot késpbb építették s eh hez a meglévő falhoz hozzátáinasztották. 2, Következik időrendben az 5 , 6. és 7. sz. tükörfürdők feletti építmény. Ez minden valószínűség szerint különálló építmény volt s e között és a kádfürdőépület között szabadon volt, boltozat nélkül állott nagy nyolcszegletű medence. Lehet azonban, hogy ennek az épületnek emelésével egyidőben boltozták be a nagy medencét is, azonban semmi esetre sem választották el a közfailal mindjárt négyfelé, Ez az elválasztás pár évtizeddel kó sőbb történhetett, amit a válaszfalak boltozathoz való csatlakozása világosan bizonyít. Itt ugyanis szintén megvolt a zöldes páralerakodás a téglákon, ami annak a jele, hogy a nagy boltozat évekig állott megosztás nélkül s #gy lephette be a medence párája.*) A közfalak behúzása, véleményem szerint, 1840.**) körül történhetett j abból az okból» mert így négy kis medence gazdaságosabban volt értékesíthető s ezenkívül a hibás tetőkiképzés miatt a boltozaton rokkanás mutatkozott s azt alá kellett támasztani. 2. Legújabb építmény az egész keleti homlokzat, amelyben a bejárat, váróterem lakás, iroda, három II. osztályú kádfürdő stb. van. Ez az a rósz, amely 1838 ban Pyrker J. László érseksége alatt épülhe’) Úgy látszik, hogy Pyrker a beboltozást mindjárt érseki székének elfoglalása után, 1828- ban csináltatta. **) Mindenesetre 1838-ban. Fejes Mihály is ezt írja, tett*), s amely teljesen új volt akkor, amidőn Bernett Ferenc bérlő 1840. márciusában kelt reklámját kiadta. Ezen épületrész építési modora is újabb s ezenki vül a fedélgerendák h már leírt régebbi épületrésznek gereüdázaiához, tehát föltétlenül régebbiekhez csatlakoznak. Még csak azt óhajtom a mélyen lisz telt Szerkesztő ur értekezésében foglaltak hoz megjegyezni, hogy' a geológiai vizs gálát szerint a jelenlegi melegforrások valamikor, régebbi időkben, a Tetemvár és a vár helyén fakadtak föl, mert hiszen otl mindenütt travertin mész (egri elnevezés szerint «darázskő») rakódott le s a források lassen vándoroltak a geológiai vető mentén jelenlegi helyökre. **) Azon ban igen valószínű, hogy pár évszázaddal előbb a vár feljárat mellett még melegvizű források voltak s így ott lehetett a mai Taray-féle házban a «Valide szultána fürdője». Ennek nyomait magam is láttam egy ottani emósztőgödör építése alkalmié val befalazva talált csiszolt vörösmárvány- kőben, amely a fürdő medence szegélyköve lehetett. *) Ugyanekkor történt a nagy medence négyfelé , választása, valamint a mai 5. és 6. számú tükőrfürdő létesítése új közfal húzásával, mint ahogyan én közöltem. **) Erről engem is meggyőzött egy neves geológus, akivel együtt jártuk be a Tetemvár vidékét és a Bárány-utca keleti házsora mögött lévő darázskő-sziklákat alaposan szemügyre vettük. Persze ott évezredekkel ezelőtt zuhoghatott alá a bőséges hévvíz. Nem valószínű azért, hogy — mint Evlia Cselebi mondja — a Kalmet-kapun (mai Cifra-kapun) kívül lehetett volna meleg forrás 257 évvel ezelőtt. Szerk. A többi fürdőt is ennek a geológiai vetőnek mentén kell keresnünk, mert hi szén itt kellett a melegebb, a talajvízzel kevésbbé érintkező, vizeknek fakadniok. Azt hiszem, fürdő lehetett a régi Maczky- házban (Káptalan u.' 30. s'z ) is, talán a török női közfürdő. S mivei a jelenlegi férfi uszoda vizének felduzzasztása már a török időkben meglehetett, valószínű, ott volt a nyílt víztükörben az «állatok fürdője». Ezt azután Kérőbb mosópadokkal szerelték föl, amelyeknek bevert cölöpzete máig is benn van a mederfenék kavicságyazatában. Végül engedje meg a méfyen tisztelt Szerkesztő úr, hogy az Egri Városfejlesztő R -T. nevében is hálás köszönetét, mondjak a fürdő iránti meleg érdeklődéséért s azért a kiváló szorgalmáért, mellyel a történelmi adatokat összeszedni méltóztatott. Ezek az adatok ugyanis annál is inkább érdekelnek bennünket, mert ezek alapján akarjuk minél előbb hatóságilag megálla- píttatni a fürdőnek »gyógy fürdő jellegét*, melyre pedig leendő építkezéseinknél elengedhetetlen szükség van. Midőn soraim közléséért köszönetét mondok, vagyok a mélyen tisztelt Szerkesztő úrnak Egerben, 1922. nov 16-án készséges híve Bárány Géza. Reméljük, hogy erre a kérdésre más alkalommal is visszatérve, még tisztább képet nyújthatunk az egri fürdők múltjáról.
