Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-17 / 262. szám
2 mm népújság 1922. november 18 A kormánynak a városok háztartásáról szóló törvény- tervezete akadálya lenne a városok fejlődésének. Ébert Géza, Győr városának tanácsosa, törvényjavaslatot készített a városok háztartásáról. — Ez a javaslat kikorrigálja a már elkészített törvénytervezet hibáit. — Trak Géza h. polgármester a Városok Kongresszusa állandó bizottságának üléséről. Eger, 1922. nov. 17. Amint már megírtuk, Trak Géza, Eger város h. polgármestere, a Városok Országos Kongresszusa állandó bizottsá gának üléséről haza érkezett. A bizottsági ülésről a polgármester munkatársunknak a következőket mondotta: — A bizottság több fontos ügygyei foglalkozott. Ezek közül kettő érdekli a közvéleményt. Az egyik a gyors beszerzési segély, melyet nem kaptak meg a városi tisztviselők ; a másik egy törvénytár vezet, melyet már elkészített a pénzügy- miniszter, de még nem terjesztette a kép viselőhöz elé: a városok háztartásának törvénytervezete. A városok tisztviselőinek állami se gélyezése azon az alapon történt, hogy az állam bizonyos munkák elvégzéséért folyósította a segélyeket. (Tehát korántsem azért adták, hogy tehermentesítsék a városokat. Szerk.) A segélyt, amit jogosan követelhetnek a tisztviselők, a városok nem tudják kiutalni. Ez lehetetlenség a mai viszonyok között. A városok helyzete e tekintetben sokkal rosszabb, mint a vármegyei törvényhatóságoké. A bizottság tehát elhatározta, hogy ekét fontos okra való hivatkozással, feliratot intéz a kormányhoz, melyet deputáciőval adnak át. A küldöttségben nem vehettem részt, mivel haza kellett utaznom, de közben a felirat átadása már megtörtént. A bizottsági ülés tárgysorozatának másik fontos pontja a városok háztartásának törvénytervezete volt. Győr trvh. város pénzügyi tanácsosa, Ébert Géza, nagy pénzügyi, közigazgatási ős jogászi ismerettel törvényjavaslatot dolgozott ki szó les indokolással a városok háztartásáról. Hogy a kormánynak idevonatkozó törvénytervezetével szemben ellenjavaslatot kószí tett, azzal indokolja meg, hogy a törvényjavaslatot még az 1921—1922-iki januári viszonyok alapján dolgozták föl s azóta jóval megdrágult a megélhetés frontja s az állam jórészt megvonta azokat a bevételi forrásokat, amelyek a városokat rekompenzálták volna. Mert ez a háztartási törvény onnan indult ki, hogy a pénzügyminiszter 1923. június elsejétől meg akarja vonni a városoktól az államsegélyeket. Ez a sególymegvoná3 Eger költség vetésére 15 milliós megterhelést jelent évente. A pénzügyminiszter terve szerint a pótadó, az általános kereseti adó, a fogyasztási adó és a forgalmi adó kárpótolná a városokat. Ez a számítás téves, mert eszerint ma az adóknak legalább 200 szorosnak kellene ienniök a megváltozott viszonyok következtében. Már most az a helyzet, hogy a II. osztályú kereseti adó elesik, a III, osztályú kereseti adóból pedig kivonják a betéti társaságok adóját s így ettől a bevételi forrástól is elesnek a városok. Elesik az összes kereseti adók pőtadója. S ha figyelembe vesszük, hogy a kormány a pőtadókive- tést is korlátozni akarja, a városok helyzete éppen nem moadható rózsásnak. De megnyugtatásunkra szolgáljon, hogy a belügyminiszter szívesen fogadta a ja vasiatok Ha az állam nem enyhít a városok helyzetén: — a városok fejlődése megakad, ami pedig a nemzeti kultúra csődjét jelentené. Fontosnak tartom még annak a megemlítését is, hogy a Városok Kongresszusa azzal a kérelemmel fordúlt a városi képviselők testületéihez, hogy egy táborként álljanak a Kongresszus mögé s városaik érdekeit védjék meg. Olasz-magyar fasiszták megegyezése? Pécs, 1922. nov. 17. A beográdi Vreme zágrábi hírforrás- t bői érdekes adatokat közöl az olasz fasiszták hatalomra jutása alkalmából azok ról a kapcsolatokról, melyeket az olasz fasiszták a horvát emigránsokkal és a magyar fasisztákkal fenntartanak. E szerint az Ébredő Magyarok Egyesülete és az olasz fasiszták közvetlen tárgyalásokat folytattak s a magyar fasiszta mozgalom vezére, Friedrich, hosszabb tanácskozást folytatott a Habsburg-párti horvát emigráció vezérével, Frankkal. A fasiszták azt a célt tűzték maguk elé, hogy a horvát emigránsok útján a horvát nép között zavarokat támasszanak. E célból Friedrich bizalmasa, Kiss (?) az egész horvát emigrációval érintkezésbe lépett. A Független Horvát-párt, melynek vezére Sarkotics vezérőrnagy, Duics és Percsevics már meg is egyeztek Kissel a magyarokkal való együttműködésre. A magyar fasiszták érintkezésbe léptek a a macedón komitével is, továbbá a török nacionalistákkal is. A bolgár Zora szerkesztője, Torna- - levszky és Protogevov tábornok most Budapesten tartózkodnak és élénk tárgyalásokat folytatnak Friedrich Istvánnal. Kemál pasával kurírok útján érintkezik Friedrich. Programmot akarnak kidolgozni Jugoszlávia ellen. Még csak az olasz válság elintézését, illetve az olasz fasiszmus megerősítését várják, hogy azután akciót .kezdjenek Magyarország, Fiume, Albánia, Dalmácia stb. felől. Az egész közlemény természetesen annyi hitelt érdemel, amennyit a szerb igazságszeretet. Ezt ismerjük. így a magyar fasisztáknak tulajdonított szerepben egyelőre — kételkedünk! KIS HÍREK A NAGYVILÁGIBÓL. Külföld. Rudyar Kipling, a hires író beteg — Ourson és Poincare találkoznak Mussolinivel. — Lloyd George pártja eddig 23 mandátumot vesztett az angol képviselő- választásokon. — Az orosz monarchisták Gáliéin elnöklete alatt Párisban kongresz- szust tartanak. — 20 ezer sebesültje van a délamerikai földrengésnek. — Olaszország a trentinői vasúti vonalat magán- társaságnak adja el. — Egy hétig fog tartani a keleti konferencia. — A világháború eseményeit tanítani fogják a párisi egyetemen. — Franciaország néhány ezer bányamunkást kért Csehországtól. — Fegy veres vöröscsapatok ostromolták meg a judenburgi gazda-majorokat. — Belga dik tátora lesz Ausztriának. Magyarország. Az állam újévtől a tiszt viselők legnagyobb részétől elveszi a családi pótlékot. — A parlament megnyitására 16 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány. — József királyi herceg házasságának 29. évfordulóját ünnepli. — Ro- manelli ma érkezik Budapestre. — Holland- India érdeklődik a magyar árúcikkek iránt. — 8 millió lesz az Akadémia államsegélye. — Tavaszra ismét 30 waggon amerikai zsír érkezik Budapestre. — Az amerikai szepességiek vezetője Budapestre érkezett. — A finn Írók szövetsége Vikár Bélát tag jai közé választotta. 1 ""min rrnnrnm—,"1mmriiiiMiiiiirTiTiiiTwwrwiiii»iiMinT[A finn nép örömmel ragadj i meg a testvéri jobbot. A helsingforsi magyar kiállítás nagy sikert aratott. — Az első napon 25 darab műtárgy talált vevőre. Helsingfors. MTI. Tögnap délben nyílt meg fényes ünnepség keretében a magyar kiállítás. Taelberg köztársasági elnököt báró Bornemissza követ vezette, aki beszédében megköszönte a finn kormánynak, a finn közönségnek és a sajtónak a rendkívüli szives pártfogást A finn kor rnány nevében Liatka közoktatásügyi miniszter mondott beszédet. Hangsúlyozta a finn-magyár rokon nép közeledésének jelentőségét és megköszönte, hogy a magyar művészet ilyen gazdagon jelenik meg Helsingforsban. A finn nép örömmel ragadja meg a testvéri jobbot. Majd a zenekar eljátszotta a magyar Himnuszt, mire Dóri Béla végig vezette a kiállításon az elnököt és az elnök feleségét, valamint a kormány tagjait. Valamennyien nagy dicsérettel nyi latkoztak a kiállított művekről. A megnyitáson ott volt Helsingfors egész előkelősége, a svájci követség hivatalnok kara, teljes számban jelentek meg a polgári és katonai hatóságok fejei, valamint a finn művészek is nagy számban képviselve vol tak. A magyar-kiállítás nagy sikert aratott. Mindjárt az első nap 25 darab műtárgy talált vevőre. HÍREK. Eger, 1922. november 18 Kinevezés. Psutorás László dr. egye térni magántanárt, az egri érseki jogakadémia ny. r. tanárát az indemnitásr törvény alapján a vallás és közokt. miniszter az V. fizetési osztályba sorozta be. Az érdemes professzort ez alkalomból örömmel üdvözöljük. Egyházmegyei hírek. Füstös Pál diós győri lelkész investiturát kapott. Szikszay István jászberényi és Száz Károly jászapáti hitoktató-káplán kölcsönösen áthelyeztettek. Mikulik Nándor, jászberényi káplán Nagyfügedre került hasonló minőségben. «Ahol a beszéd kincsét osztják. . .» cim alatt a Rend fővárosi rendészeti újság érdekes cikket közöl (dr. sz. a.) tollából az egri siketnéma intézetről. A cikk írója meglátogatta az intézetet, végignézett néhány tanítási órát, majd megtekintette a növendékek kézimunkáit s a látottakról nagy elismeréssel nyilatkozik.
