Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-10-21 / 240. szám

Ara 6 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk eL Negyed évre 400 K. — Egg hóra 140 K, POLITIKAI NAPILAP. Felelősuerkesstói BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. Összeült a nemzetgyűlés, » Szilágyi Ujos a román atrocitásokat tette szóvá. — A drágaságról. Cseh impérium — pünkösdi királyság. Eger, 1922. október 20. Spacsek cseh képviselő javaslatot szándékozik terjeszteni a prágai parla­ment elé, hogy a cseh köztársaság né­met és magyar alattvalóit mpntsók föl a védkötelezettség alól. Spacsek azzal indo­kolja meg e javaslatot, hogy egy Német-, vagy Magyarország ellen irányuló had­járat idején sem a német, sem a magyar elemekre nem lehet számítani. Ez a javaslat, melyet a Magyar Táv­irati Iroda 24 órával ezelőtt röpített szét a csonka hazában, sokat sejtet. Azoknak, akik a sorok között is tudnak olvasni, el­mondja azt, hogy a magyar katona meg nem bízhatősága nemcsak Spacsek cseh képviselő aggodalma. Nem az az úgyne­vezett «hátha», mely a «jobb előre félni, mint egyszerre megijedni» elvéből született. A képviselő avval érvel, hogy a ki­sebbségek nem támogatták az új kormányt. Legyünk őszinték: a kisebbaégek egyetlen kormányt sem támogatnak, amely nem biz­tosítja a kisebbségek védelmét. S éppen ez jellemző a cseh impériumra, mely a köztársaság zászlójára a «Szabadság, e- gyenlőség, testvériség» jelszavát írta. S antidemokratikus politikájával jobban ter­rorizálja a kisebbségeket, mint egy ab­szolutisztikus államalakulat. S hogy ezt teszi, annak egyedüli oka, hogy nagyon félti pünkösdi királyságát, melynek a ti ón­ja már veszedelmesen inog a köztársasá- gosdit játszó cseh impérium alatt. Politiká­ja ugyanis nagyhatalmi allure-ökkel dolgo­zik — kifelé és provokatív — befelé. Spacsek vészkiáltása a trianoni bé­kekötés visszhangja. Magyarán : kibújt a szög a zsákból. Spacsek tulajdonképen hangot adott az elnyomott százezreknek, sőt millióknak. Mert ha Spacsek képviselő úr jobban körülnéz, savanyú arccal ta­pasztalhatja, hogy egy új háború esetén még az autonóm törekvésű tótságra sem számíthat, amely már torkig van a cseh dölyffel és terrorral. Minden irredenta propagandánál töb­bet ér Spacsek javaslata, amely meg akar­ja tisztítani a cseh hadsereget a megbíz­hatatlan elemektől S a bújkáló igazság, mely e törvényjavaslat mögött lappang, az, hogy ne adjatok a magyarok s a né­metek kezébe fegyvert, mert ki fogják vívni függetlensegüket és visazakergetik Massaryk hadseregét vitéz Podjebrad föld­jére. Spacsek képviselő is tudja, hogy amit erőszak vett el, erőszak szerzi vissza. Úgy hat Spacsek képviselő vihart kiáltó hangja, mint a felvidéki magyarok üzenete, akik ébren vannak. Virrasztanak a nagy magyar éjtszakában. Budapest. A mai nemzetgyűlés ülését Vall óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy f. hó 16-án 30 képvi­selő a bizonytalan időre elnapolt nemzet- gyűlés összehívására nyújtott be kérelmet. Miután a kérelem a házszabályoknak meg­felelő, a Házat összehívta. Bejelenti a miniszterelnök átiratát, amelyben arról értesíti, hogy a kormányzó obt. 17 én kelt elhatározásával Tórf'fy Bé­la közélelmezésügyi minisztert állásától saját kérelmére fölmentette és helyette Búd János közélelmezésügyi államtitkárt nevezte ki közélelmezésügyi miniszterré. Bemutatja a külügyi társaságok meg­hívását a f. hó 22-én a Vigadóban rende­zendő ülésre. Azután felkéri Dréher Imre jegyzőt, hogy a mostani összehívásra vo­natkozó kérelmet olvassa föl. Jelenti, hogy Szilágyi Lajos sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Szilágyi Lajos rámutat arra, hogy Ro­mániában az iskolákat elrománosítják, a felvételi lehetőségeket korlátozzák ás fel­függesztik a kereskedelmi és társadalmi, továbbá a közművelődési egyesületek mű­ködését. Mindent a román nyelv tudásá­hoz kötnek. A magyar kisebbségek jogait elkobozzák, sőt még a bankokat ás a ke­reskedelmi vállalatokat is igyekeznek el- románosítani. Ugyanezt az igazságtalan ságot láttuk a többi törvény körül. A kor­mány részéről erélyes rendszabályokat sürget. Áttér az atrocitásokra, amelyek között szerepel a sebek sózása, a hom- lokcsont-repesztés, csontok törése és hip­notikus módszerekkel való vallatás. A val­latás meztelenre való levetkőztetóssel, sü­Eger, 1922. október 20. A Máv. üzletvezetősége lapunkban is felhívta a közönséget, hogy amennyiben a menetrend megjavítására javaslatuk, vagy általában a Máv. irányában vala­melyes kívánságuk van: ezt a javaslatot vagy kívánalmat hozzák nyilvánosságra. Ezért irta lapunk egyik barátja az itt következő cikket. Az Egri Népújság egyik nem régi számában olvastam, hogy a Máv. a télre megkevesbbíti a Miskolcz-Budaper.ti vonal vonatait. Mozdony hiány az oka. Mi egriek pedig, akik oly örömmel láttuk a fővonal gyönyörű mozdonyait s megnyugvással élveztük a rettentő drágaság ellenére is szépen rendbe hozott vasúti kocsijait, tögetéssel történik. (Felkiáltások: Gyalá­zat!) Felháborító a nagyhatalmak nemtö­rődömsége, amelyet a kisebbségek jogai­val szemben tanúsítanak. A kormányt eré­lyes cselekedetekre kéri. Farkas István indokolja a Ház össze­hívását kérő ív benyújtását. Rámutat arra, hogy a drágaság kérdése tette szüksé­gessé azt, hogy az ellenzék sürgesse a Ház összehívását. A drágaság letörésére erélyes intézkedésre van szükség. A drá­gasági bizottság legutóbbi ülésén is tett javaslatot az ellenzék a drágaság letöré­sére. Abban állapodlak meg, hogy nem folytatják a tárgyalásokat, hiszen a kor­mány úgy sem veszi tekintbe kívánságai­kat. Bizonyítani kívánja, hogy a gabona árának rohamos emelkedése idézte elő a drágaságot. Minthogy Farkas István napirendi indítványt nem tett, Szcitovszky Béla elnök indítványozza, hogy a Ház továbbra is bi­zonytalan időre halassza el tárgyalásait. Halier István a napirendi indítvány­hoz szól hozzá és ellene foglal állást. A drágaságot fenyegető veszedelemnek látja, mellyel foglalkozni kell. A korona ja vá­lásától nem lehet a drágaság csökkenését várni. Az országnak van egy rétege, mely nem tudja tartóztatni magát. Lehetetlen állapot, hogy egy olyan országban, ahol sok embernek kenyere sincsen, egyesek milliós hasznokat vágjanak szebre. Az üzletek kirakatai luxus-cikkek alatt ros­kadoznak. Be kellene tiltani minden olyan cikknek a behozatalát, amely nem abszo­lút nélkülözhetetlen. (Az ülés tart.) óránkat hozzáigazíthattuk a berobogó, vagy kiindúló vonat pontos idejéhez és — őszinte utálattal élveztük az egri vonat szép kocsijait és elfojtott dühvei mosolyog­tunk annak pontos indulásán Abonyből (óránkat mérgünkben nem igazítottuk az induláshoz). Mi egriek borzalommal gondolunk e hir hallatára a keserves téli utazásra, az abonyi átszállásra, annál is inkább, mert a közvetlen kocsi kérdése még most sincs megoldva. Látom Eger város minden szépért, jőért lelkesedő és dolgozó vezetői­nek munkáját. Élvezem az istenáldotta melegvizet, mely csonka hazánk lakosait idecsalogatná. Érdeklődéssel olvastam a zokat a cikkeket, melyek utat módot szén­Eger és az új menetrend. \ ............... i. —— — Még mindig nincs közvetlen kocsink. —

Next

/
Thumbnails
Contents