Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-15 / 235. szám
Ä?a 6 korona. Eger, 1922. október 15 vasárnap. XXXIX. évf. 235. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 500 X. — Egg hóra 1(10 K. POLITIKAI NAPILAP. ’PufetR?* F Pfr7, N KV UPS. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Mit csinált a pénzzel a háború, a béke Eger, 1922. október 14. Békében a magyar ember nem tudta, mi az a valuta. Nagyon kevesen figyelték az értéktőzsde jegyzéseit. Nem törődtek vele. Az államok arany, vagy ezüst pénzalapjai állandók voltak, s nem jeleutkez tek az országok pénzei között nagy kü lönbségek, ingadozások. Ezért nem változtak az árak iparban, kereskedelemben, vállalkozásokban. A vállalkozások biztos számításokon nyugodtak, így nagy volt a vállalkozási kedv, a munkakedv, vagyis általában egészséges volt a népek gazdasági és pénzügyi helyzete. A háború, az ezt befejező béke és a forradalmak ezen az állapoton nagyot változtattak. Ezek u. i. nagy eltolódást okoztak az országok pénzei között. Amely országok a háború költségeit máskép nem tudták fedezni, kénytelenek voltak bankót nyomatni a belföldi pénzigények kielégítésére. Ez azonban még nem volt elég, hanem külföldi ’artozásaik kifizetésére a bank alapját tevő aranyai és ezüstöt költötték el részben vagy egészben. Ez az egyik oka pénzünk leromlásának ás a nagy valuta különbségeknek. Ezt sulyosbbítja még nálunk, legyőzőiteknél, a ránk diktált béke. A győzők velünk akarják megfizettetni, még pedig aranyban háborús költségeiket. Ez úton akarják növelni pénzük arany-alapját, de ugyanekkor még rohamosabban fogy a iegyőzöttek pénzének arany alapja. Ez a béke tehát még nagyobb eltolódást, ingadozást és különbséget szül az országok pénzértéke — valutája — között. A forradalmak még jobban sulyosb- bitjük a helyzetet mert a forradalmak ve zérei nyaklónélkűü pénzpolitikát kénytelenek folytatni s hogy a nép szenvedélyeit pénzzel kielégítsék, kénytelenek a leggyor sabb tempóban megindítani a bankóprést. Ennek legszomorúbb példája Orosz ország, hol 1917. januárjában, tehát a for radalom elölt 9 milliárd bankó volt forgalomban, akkor 3 papírrubel ért egy arany- rubelt, 1922. májusban már 145 635 milliárd papírrubel volt forgalomban és 3,800.000 papírrubel ért egy arany rubelt. Ez az alapja az oroszországi óriási drágaságnak, amely 1 millió 266 ezerszerese az 1917. évi áraknak. Amiért 1917. januárjában 3 rubelt kellett fizetni, amely 1922. tavaszán 3,800 000 rubel volt az ára. A szovjetrubelnek már semmi arany -1 pj - eines. Ide juttat a forradalom! A győzők által ránk diktált béke is lassúbb tempóban, de folyton értékteleníti a legyőzött országok pénzét. Hogy mit csinált ez a béke a Iegyőzöttek pénzével: a következő adatok bizonyítják. Németországnak 1921. frzept. 30 áu volt bankód forgalma 80 milliárd, melynek aranyértóke|5 és félmilliárd volt, tehát 16 papír márka ért egy eranymárkát. Már 1922. aug. 15-én 180 milliárd bankó .volt forgalomban, melynek 1 2 milliárd aranyurtéke vök, vagyis 150 papírmárKa ér egy aranyinárkát. Na lünk 1922. augusztus 7 ón volt forgalomban 40 milliárd és 900 millió papírpénz, mely és a forradalom ? csak 165,000.000 aranykoronát ért, vagyis 248 papírkorona ár egy aranykoronát. És most október 10 én már 60 milliárd é3 268 millió papírpénz van forgalomban, az 110,000000 aranynak fölei meg, vagyis most 542 papírkorona felel meg egy aranykoronának. Ausztriában 1922. júl. 28 án 690 milliárd volt a bankőforgalom, mely csak 69 millió aranykoronának felel meg, vagyis tízezer papírkorona ért akkor egy aranykoronát. Hogy most októberben mi az osztrák korona aranyértéke: nem tudom. Talán annyi mint a szovjetrubelnek. Ezek a számok bizonyítják, hogy mi a drágaságnak a legfőbb alapja és hogy miért fokozódik folyton a drágaság. Aki ezeket a számokat látja, az nem az urakat, nem a kormányt, nem az egységes pántot szidja a drágaságért, hanem az antantot, mely olyan békét csinált, hogy eszi a pénzünket. A drágaságnak ebből a forrásából születik a valuták, vagyis az egyes országok pénze között való nagy különbség, mely még jobban fokozza a drágaságot. Különösen érezhető ez olyan országban ; mely a legszükségesebb cikkekben behozatalra szőrül oly országokból, melyeknek jó a valutája; vagy ahol a kereskedelem, a bankok, a tőke nagyobbrészt oly kezekben van, akik spekuláló, üzérkedő hajlamuknál fogva mindjárt reagálnak a börze jegyzésekre és azonnal emelik az árakat. Ez a helyzet nálunk, ahol a tőke, kereskedelem, a pénz az üzletváltozások iránt érzékeny zsidók kezében van. Németországban nem reagálnak azonnal a zü. richi jegyzésre, de nincsenek is annyi behozatalra szorulva sem, min), mi, azért nem oly gyors a drágulás ott, mint nálunk. A valutakülönbségek, meg a zürichi jegyzések abból állanak elő, hogy z egyik országnak több az ércfedezete és kevesebb a bankója, mim a másiké. Az arany, ezüst a győztesekhez, a semleges országokba vándorolt; nálunk a papír maradt. a dollár azért jő, mert 3054 millió arany fedezet mellett 2100 millió bankó volt for galomban 1922. július 26-án ; az angoloknál 127 millió arany mellett 125 millió papírpénz volt uguíztus 2 án; a fran dáknál 5530 millió aranyra 36,300 millió pvpírfrank esett aug. 3-án; Svájcban 519 millió aranyfrankra 700 millió papírfrank esett július 31 én; a cseheknél 693 millió aranyra és ezüstre 9300 millió papírkoro na esett július 23-án; Hollandiában 605 millió aranyforint , z alap és 900 millió a b nkő június 30 án; 500 millió svéd papírkoronának 273 millió aranyfedezete volt július 29-én; 300 millió norvég p pírkoronának 147 millió rany volt a fedezete július 23 án; Bulgáriában 38 millió aranyalap mellett 36Ó0 millió volt a bankó február 28 án ; Szerbiában 63 millió aranyfedez te volt 4800 millió papírdinárnak július 22 én; Romániában 14,100 millió papírleinek június 17-én, 496 millió volt az ércfed ez te; Németországban 1004 millió aranyfedezete volt 177 milliárd papírmárkának július 22 én; Lengyelországban 74 millió ércfedezettel bírt 285 milliárd papírpénz július 20 án; Ausztriában 691 milliárd papírpénznek 1,500.000 ércfedezete volt július 25 ón: végűi nálunk 13 millió ércfedezot állott, július 23 án, 35,800 millió papírpénz mögött. Akik e számok közé látnak, azok belátják, hogy az országok pénzei között lévő nagy és ingadozó, folyton változó különbségek okozzák azt a nagy mocsarat, melyből a valutaláz, a valutaspekuláció fakad, mely a pénzt játékszerré teszi, a gazdasági életet játékbarlanggá alakítja, melyben a síberek, a láncosok, a spekulálók, a gyorsfőzetű milliomosok bőven tenyésznek és a drágaság — fokozódik. A mocsárból a szúnyogokat, piócákat nem úgy lehet kiirtani, hogy hajtővadászatot indítok ellenük, hanem úgy, hogy lecsapolom a mocsarat. Akkor minden szúnyog és pióca megdöglik. Ezt a pénzügyi mocsarat is le kell csapolni, vagyis meg kell szüntetni a va- lutakülönbségeket és megszűnik a drágaság. Hiába kiabálnak a drágaság ellen, míg különbözők és ingadozók a vaiuták; míg ez a pénzügyi mocsár nincs lecsa poiva. Ezt pedig nem a csonka Magyar- ország, hanem az összes országok együttes akarata és elszántsága teheti meg. Ha a dolgok mélyére nézünk, akkor nem izgulunk és nem izgatunk egymás ellen. n. Ki S HÍREK A NAGYVILÁGRÓL. Külföld: Az athéni kormány és a vezérkar elfogadta a mudániai egyezséget. — Az angol pártok készülődnek az űj választásra. — Németországban pénzügyi diktatúrát várnak. — A franciák a Rajna- vidék megszállására törekszenek. — A bécsi cseheknek nem engedik meg, hogy a Hofburgban hangversenyt rendezzenek. — Spanyol tisztek milliókat sikkasztottak Marokkóban. — Radek újabb német for radalmat jósol. — Lloyd George az angol páriámén; feloszlatásával fenyegetőzik. — Franci t akció indul mag a franci t orosz kapcsolat fölvételére. — A Honolulu nőmet gőzös a nyílt tengeren kigyulladt. Magyarország: A miniszterelnök újra Radványba utazott. — Bezárták a Ganz— Danubius-gyárat. —- Bud Janos lesz a közélelmezési miniszter. — Csanád megye 60 milliót ad a Horthy-mozgalomra. — a székesfehérvári aranybulla-ünnepséget e hónap 29 éré halasztották el. — Sztrájkolnak a debreczeni kéményseprők. — A korona stabilizásáről tanácskozott a minisztertanács. — A belügyminiszter */4 óráig tárgyalt tegnap Fridricuhel a fascizmus- ról. — Megalakult a hagymakartel. — A pápai nuncius Szombathelyre utazik. — Budapesten több a halálozás, mint a születés. — Fabró Henrik dr. kerül az o* szággyűlesi sajtóiroda élére. — Ma déi előtt 538 gyermek érkezett meg Holl Indiából. — A Közélelmezési Tanács megengedi az alinakivitelt. — Vetőmagburgo- nyáért babot adunk Németországnak. — Szűnik a fővárosi sztrájk. — A szegedi ollsnforr-idarmár tisztek igényt tartanak vitézi telekre. — 8 n p alatt 80 koronával olcsóbbodott a marha ára A
