Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-10-06 / 227. szám
A.*a 6 korona, Eger, 1922. október 6. péntek XXXIX. évf. 227 sz. MHMMa t*Kn®sBffiawí*wiaa«yrranmi—>i —n i,ii»»imiwiy~ 11» iTbi.-»-.nnu— Előfizetési dijak postai szállítással Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk el. Hegyed évre 400 K. — Egy hóra 140 E, POLITIKAI N A PIL & P. Felelőssserkesatő: EREZNIT IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. ■ a :*3»naaHMHaaMinaaMMMBaMBaMMaBMMnMB A magyar Golgota felé fordul a mai napon a sokat szenve dett magyar nemzet fiainak bágyadt tekintete. Kegyelet33 lélekkel, hálás visszaemlékezéssel pihen meg gondolatunk a tizenhármak sírján, akik a magyar haza iránti, törhetetlen hűségükért szenvedtek vértanúhalált. Régen volt. Emberöltök, keserves esztendők zúgtak el fölöttünk, mégis érezzük még ma is a honfiúi fájdalmat, mit jó magyar szivekből váltott ki a tizenhármak vértanúhalála. Akkor is sírtak az aradi vár körül... A késő ősz virágai, akkor is bólogatva mondtak búcsút a nyári virűlásnak, amint most, a magyar világ drága és feledbe tetlen napsugarának. Akkor is sírtak; a fájdalom zokogása tört ki a magyar keblekből: mert a magyar szabadság vértanúival a szabad, a boldog magyar haza is elveszett. Rab láncok zörgése, egy boldogtalan nemzet rémes hallgatása jelezte az ősz, a reménytelennek látszó tál minden sivárságát a magyar lelkekben . . . Telt, múlt az idő: tavasza kezdődött a magyar szabadságnak. A vértanúk sírján virág sarjadt, a kiengeszíelődés, a megbocsátás drága virága. És boldog lett megint a magyar! Most ismét sírnak az aradi vár komor falai körül. Martalőcok durva korbácsainak csattogása liollik. Szenvedő sőhaKNEZIC KÁROLY, Irta: Breznay Imre. I. Megvallom, régen bánt a lelkiismeret és szinte restelkedem az egriek miatt, hogy az «aradi tizenhárom» egyikéről — akit pedig szeretünk magunkénak vallani — megfeledkeztek. Alig tudunk róla valamit s ezt a keveset, sem iparkodtunk fenntartani. Innét ez a kísérlet, hogy ösz- szeszedjek a mi vértanunkról mindent, a- mit lehetett. Először revének kiírását akarom tisztázni. Helytelen, hogy úgy az ő nevét, mint a Damjanic ét is régie3 magyarsággal, eh val írják. Knezic horvát származású volt s neve úgy az egri plébániai anyakönyvben, mint a cs. és kir. 34. gya iogezred történetében eredeti horvát helyesírással (Knezic) szerepel. Ó maga is így írja a nevét, mint autogramon ár. látható. Annál nagyobb az ő érdeme, hogy nem magyar származása ellenére ie a magyar ügyért^ harcolt és hali meg mint vértanú. J) A Hadtörténeti Múzeumban végzett kutatások szerint Velike Gaiovacon (Varasd mellett) született 1808-ban, hol aty]a, Kne') Knezics nevűek ma is élnek Zágrábban, sőt egyik-másik adatom kikutatójának, Pozder Károly főnadnagy, Ludoviea Academiai tanárnak, Knezics Gyúró (György) alezredes volt a zászlóalj-parancsnoka 1915-ben. Ez a Knezics, atyai ágon, másod unokaöccse volt az aradi vértanúnak. jókat hoz a déli szél. . Zagyva, idegen beszéd hangzik ott, mit nem ért meg a magyar lélek és nem leli honját saját hazájában .. . Sivár ősz, fagyos tél minden szenvedése borúit reánk . . . De tavaszt várunk. Virágillaios, boldog, magyar tavaszt. Ez már minden gondolatunk, ezzel fekszünk és ezzel kelünk! Ma, szomorúságunk eme jeles napján Í3 csak erre gondolunk, arra az eljövendő magyar tavaszra, amikor már majd nem hallik zagyva beszéd az aradi vár körül; amikor már nem hallik szenvedő sóhaj a magyar falak tövében. Igen, lesz még egyszer ünnep a világon ! Aradi tizenhármak, esküszünk nektek, hogy megcsináljuk ezt az ünnepet! Bethlen István gróf szükségesnek tartja a keresztény koncentrációt. A kormány intézkedik, hogy parlagon ne maradjon föld. — Az ősszel előreláthatóan megindul a borkivitel. Eger, 1922. október 6. Az Egri Népújság munkatársa a tegnapi pártértekezletről hazajött Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselővel az Egységes Párt szerda-esti értekezletéről beszélgetést folytatott. Nagy János dr. képviselő kijelentette, hogy nem a szoros értelemben vett párt értekezletek a szerda esti összejövetelek, hanem csak találkozók és társalgási modorban való megbeszélések. Eredetileg is ez volt a célja a szerdai összejöveteleknek. Bethlen gróf miniszterelnök most is megjelent a nagy számban összejött képviselők, főispánok é3 kültagok körében. A terem közepén leült, körülülték és megindult az eszmecsere. Legelsősorban a keresztény koncentrációról volt szó. E tekintetben nem kellett sem pártválságoí elsimítani Bethlennek, sem pedig leinteni, vagy pedig forszírozni az aláírásokat. Az egész ügyet a liberális újságok fújták föl. Bethlen nyilatkozata e tekintetben ismeretes. Kijelentette, hogy erre minden keresztény nemzeti gondolkodású politikusnak szüksége van, amikor demokrata, liberális, radikális képviselők egy külön koncentrációról tárgyalnak. A miniszterelnök e szavaira még azok is aláírták az íveket, akik eddig húzódoztak. Ezután egyik képviselő a drágaságot tette szóvá. A miniszterelnök erre kijelentette, hogy e tekintetben nincseunek zic Fiilöp, a szontgyörgyi 6. ez. határőr ezredben volt főstrázsamester.2) Édes any ja Benkő Borbála, tehát magyar szárma zású. A magyar szabadságharcra vonat kozó művek szerint Grázban végezte a katonai iskolát; a Hadtört. Múzeum hite lesebb adatai szerint azonban Wiener Neu- etadtbaD. 1841-ben már a cs. kir. 34. gyalogezredben szolgált, melynek 1. és 2. zászlóalját 1830 ban helyezték Egerbe. (Az ezredtörzs és a 3. zászlóalj Temesváron, a többi része pedig Kassán volt ebben az időben.) Az ezred tulajdonosa akkor (1827. okt. 28.—-1841. okt. 10-ig) nemes Benczúr József (hírneves festőnknek atyai rokona) altábornagy volt a hadmérnök-karban. 1841. okt. 10 én azután Vilmos porosz uralkodó herceg, a későbbi porosz király, majd német császár lett az első tulajdonos, a másodiknak megmaradt Benczúr altábornagy, 1846-ban bekövetkezett haláláig. Hogy mikor jött Egerbe Knezic Károly, nem sikerüli megtudnom. Annyi bizonyos, hogy már a negyvenes évek legelején ide helyezték, mert a Gröber család tulajdonában levő jegygyűrűje szerint 1842. júl. 14 én jegyezte el Kapitány Katalint, Kapitány Mihály vagyonos Városi szenátor és Kállő Erzsébet leányát, akinek háza a mai Mecset-utca 12. sz. alatt 2) Ez volt őse a varasdi 16. sz. cs. és kir. gyalogezrednek, mely hírnevessé vált a világháború alatt. volt. Az, amelynek falában a fehőrmárvány emléktábla van: I E házban lakott KNÉZICH KÁROLY az 1848/9 iki magyar szabadságharcz honvédtábornoka. Született Velike-Gajavácon 1808. évben. Vértanú halált szenvedett Aradon 1849. évi October 6-án. Galicziáből, hová időközben helyezték (a 34. ezred részei ekkor már Drohobyc- ban és Dobromylban voltak), saját kérelmére visszavezényelték Egerbo s innét indúlt 1848. júniusának második felében zászlóalja élén, a fellázadt szerbek ellen, hová őt, a törvényes magyar hadügyminiszter útján, maga a császár és apostoli király vezényelte. Az 1847. évi katonai Schematismus szerint az ezredben a 11. rangsorú kapitány volt s 1846-ban a 3. zászlóalj parancsnoka. (A zászlóaljukat, úgy látszik, fölcse- rélték időközben.) Knezic Károly és Kapitány Katalin 1844. jűn. 3-án kötöttek házasságot, &■/. egri föszékesögyházban. Mészáros Ferenc
