Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-10-06 / 227. szám

2

mzasxßss&Äi

hatalmunkban azok az eszközök, amelyek eze ' segítenének. Sokan, különösen a szociáldemokraták, azt mondják, hogy a kivitelt meg kell tiltani. Ezek nem veszik észr?, hogy éppen át ól az időponttól fokozódik a drágaság (júniustól), amióta nincs kivitel Magyarországból.

Reméli, hogy az állatkivitel, amelyet a takarmányhiáuy fog előidézni, decemberben némi enyhülést fog teremteni.

Széchenyi Viktor gróf szóba hozta, hogy a vagyonváltságúl átadott földek körül bizonyos visszásságok vannak. Ahol már a bíróság kijelölte az átadandó földeket, ott a volt birtokos már nem műveli meg őszre. Mivel teknikai akadályok miatt kiosztani sem lehetett, azok sem művelik meg, akik meg akarják venni. így sok föld parlagon fog maradni.

Schandl Károly államtitkár jelentette ki, hogy a földmivelésügyi minisztertől rendelet ment, hogy ilyen esetekben ideiglenesen adják bérbe a földet azoknak, akik kiveszik.

Hermann Miksa a Műegyetem mos galmát tette szóvá, melyre a miniszterelnök kijelentette, hogy a mérnöki kamaráról szóló törvényt novemberben terjeszti a Ház elé s a Goldberger gyáros esetéhez hasonló eseteket hozzák a kormány tudó mására, mert módjában áll, hogy asm po litiRai, hanem gazdasági eszközökkel lép jen közbe.

Nagy János dr. kérdezte a miniszterelnököt, hogy a csehekkel való gazdasági tárgyalások mikor indáinak meg, mert a borkivitel szempontjából nagyon fontos volna, ha minél hamarább meglenne a megegyezés.

Bethlen gróf kijelentette, hogy még október folyamán raegindúln ;k a tárgyalások. Remélhetőleg kedvező eredménnyel tudja befejezni, bár a magyar gyárosok nagyon ellenzik a csehekkel való gazda sági megegyezést. De ugyancsak akkor kötünk szerződést Jugoszláviával s amit elvesztünk a réven, megnyerjük a vámon.

Nagy János dr. szóvá tette, azt is,

jáíGKRI N JiáP ö 3HÁ&

I hogy nem tanácsos a földmunkásokat az ellátatlanok kataszteréből törülni s a Korthy-akciőba sorozni s kérte a miniszterelnököt, hogy a szőlőtermő vidé keket kivételes elbánásban részesítse.

Ehhez szólt hozzá Héjj Imre képviselő is. A miniszterelnök följegyezte magának, hogy ez irányban intézkedjék a közélelmezési miniszter.

Konstantinápoly. M. T. I A görög és török menekülteknek megtiltották, hogy bolgár területre lépjenek. Jelentékeny görög haderők Rodostó és Osataldzsa irányában nyomulnak előre és a földeken található terményeket magukkal viszik.

London. M. T. I. Konstantinápolyból táviratozzék. Vasárnap az utolsó menekülteket is Gltávolították Szmyrnáből. Az összes menekültek száma 180 ezer.

Konstantinápoly. M. T. I. A görög főhadiszállás hivatalos jelentéséből meg állapították, hogy az előzetes konferenciákon megállapodás jött létre, amelynek értelmében Izmid pasával jegyzőkönyvet

fognak kidolgozni, aki a kemalisia csapatoknak újabb parancsot ad arra, hogy a hadosztályokkal minden találkozást kerüljenek ki. A nacionalista szövetségesek az együttes jegyzéket elvben elfogadták.

London. M. T. I. Venizelosz a politikai körökkel folytatott tárgyalásai után módosította álláspontját. Most már nem ellenzi a szövetségeseknek azt a kívánságát, hogy a görög csapatok vonuljanak ki Trákiából. Azt óhaj?jar hogy a majdan megtartandó békeértakezlaí döntéséig a hellén csapi t helyett szövetséges erők, ne pedig török csendőrök végezzék ott a csendőrségi szolgálatot.

Sás®**«««®

„A szabadkőművesség visszaállítása Magyarországon lehetetlen!“

Budapest. M. T. I. Rakovszky Iván belügyminiszter ma fogadta munkatársunkat, akinek a szabadkőművesek páholyáról a következőket mondotta: Teljesen légből kapott az a bir, amely a szabadkőműveseknek nálam történt látogatásáról a lapokban megjelent. A látogatás története a következő: Megjelent nálam egy Reverson nevű amerikai ember, Műnk nevű szintén szabadkőműves barátjával a szabadkőművesség visszaállítása érdekében. Én megmondottam nekik, hogy Magyar- országon a szabadkőművesség teljesen lehetetlen és igazoltam, hogy a forradalom előkészítésének a szabadkőművesség volt ez alapja. Ugyanis a szabadkőműves páholyok az állítólag benyújtott és jóváhagyott alapszabályokon kívül, titkos szabályokkal rendelkeztek éa így az egyesületi jogba ütköző cselekedeteket végeztek, miért is fel kellett azokat oszlatni.

A belügyminiszter kijelentette, hogy a szabadkőművesség visszaállítása Magyarországon lehetetlen. Nem felei meg a valóságnak az a hir sem, hogy a belügyminiszter válaszát a miniszterelnökre hárította volna, hogy ez által a felelősség alól magát kivonja.

Gazdasági felügyelők konferenciája.

Budapest. M. T. I. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miuiezter az összes vármegyei, gazdasági felügyelőket felrendelte a mai napra a földmivelésügyi minisztériumba. A gazdasági felügyelőket Schandl Károly államtitkár és Balázsovich helyettes államtitkár részletesen utasították a földbirtokreform gyorsabb és simább végrehajtására. A földmivelésügyi miniszter különösen hangsúlyozta, hogy a kormánynak eltökélt szándéka a törvény mielőbbi végrehajtása és hogy a gazdasági felügyelők minden egyes esetben iparkodjanak a kellő felvilágosítással szolgálni az érdekelteknek a birtokreforai kérdésében.

plébános eskette ossz ; őket s tanúk voltak báró Cordon Emészt ca. kir. kapitány és Szávicci Pál ügyvéd.

Házasságából, az egri plébánia snya- könyvo szerint, két gyermeke született, és pedig:

1. 1845. júl. 9-ón Olga Auguszta Erzsébet, kinek keresztszülei voltak: »Lővay Sándor kanonok és báró Cordon Augusta cs. kir. kapitánynő® ;

2. 1847. júl 27-én Irén Szidónia Anna, akit «Sidonia Kohl cs. kir. kapitány nő» tartott keresztvíz alá e kérésztatyi a szintén Lévay Sándor volt.

Hűséges feleségét, aki itthon szorgalmasan gazdálkodott, csak kétszer látta táborba szállása után. Először 1849 márc. 26 án, mikor Mezőkövesd melleit táborozott, kereste föl felesége két kis leányával, másodszor ér, móljára pedig Pesten, június utolsó napjaiban.

A családtól ügy értesültem, hogy szegény asszony, mikor mt ghalloUu urának gyászos végét, összeesett és meghalt rav- Bzólhűdésben. Utódai szerint a családnak nemrég meglévő (Osiky Sándor utca 23. sz.) pincéjében történt volna váratlan halála. Lr hét, hogy valóban így halt meg s ott érte a halál. Az ok azonban alig áll hatja meg a helyét, mivel az egri görög- nemegyesült egyház halotti anyakönyve szerint (Jekatsrine VMova Kralévá Kne- z-icsa, aki görög-nemogyesült volt) 1853. május 31-én halt meg 34 éves korában.

Szinte lehetetlen ugyani?, hogy csak okkor — negyedfél év múltán — tudta volna meg urának kivégzését.

A két kis leánynak, mikor teljesen elárvultak, nagybátyjuk, Kalló Tivadar poroszlói földbirtokos lett a gyámja s az ő házánál nőttek fel. Baboesay . Sándor ügyvéd, Egernek egyik legérdemesebb polgára, kinek édesatyja nzintén Porosz lón lakott, mint fiatal jogász, gyakran megferdúlt a Káilő-háznál s élénken emlékezik a két szép leányra, kik a hatvanas évok dereka előtt mentek férjhez.

Az idősebbet, Olgát, a poroszlói rk. egyház any3körtyve fczerint, Gröber Jó zsef «honoratior», a muhi puszta későbbi bérlője, vezette oltárhoz Poroszlón, 1862. április 28 án. Násznagyok voltak: Baboesay György (Baboesay Sándor édesatyja) és Práznovszky Lajos. Házasságukból tíz gyermek született. Ezek közöl ma a következők vannak életben:

1. Sarolta, aki Miskolezcn lakik;

2. Aladár, kir. közjegyző Gyöngyösön;

3. Etelka, férj. dr. Greiter Antalné (Miskolcz);

4. Géza, gőpétzmérnök, városi főmérnök Győrött;

5. Kálmán, banktisztviselő Miskolczon;

‘ 6. Dezső, birtokos Borcodmegyében;

7. Margit, — Hónig Vilmos tűzéral- ezredss felesége.

Irén a fiatalabb, nénjének férjhez- menetele után, hozzá költözött s onnét vette feleségül sógorának testvére, Gröber

Sándor egri vaskereskedő. Mindketten Gröber Ferenc egri vaskoreskedő fiai voltak. Édes anyjuk Bajzáth Anna volt.

Irénnek gyermekei közűi életben vannak ezidőszerint:

1. Irén, Eötvös József dr. egri kir. törvényszéki tanác*-elnök felesége;

2. Jenő, egri nagybirtokos;

3. Malvin, Dankő Adorján egri fő- káptaiaci tiszttartó felesége (Zuger);

4. Iván, főkáptalani gazdatiszt Éger;

5. Leona, ki Egerben lakik fivérével, Jenővel, és

6. Ilona, Otta Nándor m. kir. honvéd- alezredes felesége.

*

Kuezic Károly Egerből — mint Varga Ottó nyomán és Bébik Gusztáv (?: K. K.

hadsegéde) köziéss szerint említettem, —

1848. júniusában ment el s egyik legérté kesebb, legvitézebb tiszt volt az egész küzdelem alatt.

A 34. gyalogezredből különben a következő nem magyar honosságú lisztek állottak a magyar zászló alá: Calzade és Kleinheintss) századosok; Plitz főhads) Kleinheiniz a Budavár felszabadítására indúló seregben (1849. apr. 29-én) már őrnagy s az I. hadtest vezérkari főnöke Nagy Sándor vezérkari tábornok, mint parancsnok mellett. Klein- heintzet bízta meg Görgey a Naphegyen felállítandó két tűztelep egyikének építésével is. — Máriássy János ezredes naplójegyzetei szerint

1849. máj. 17 én, az első általános roham alkalmával, «a derék, művelt és lelkes K. őrnagy több golyótól találva megsebesült és még aznap meg is halt.» A Barátság utcában érték a halálthozó golyók.

A török-görög háború.

1922. október 6.