Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-09-03 / 200. szám

2 • JBGRI NÉPÚJSÁG falatozza a fekete prőfuntot. Hatkor már kivonul a gyakorlótérre. 11 után jönnek be s akkor van az ebéd. A szabadidő a- latt összejönnek és elbeszélgetnek otthon­ról, Mariskáról, Boriskáről, Örzsiről. Gon­dolataik csak otthon járnak, ahol most ta­karítják be a termést és ahol az Örzse meg a Jutka most járja a ropogós csár­dást az áldomáson. Délután ismét foglalkoztatják őket, 5 óra után aztán tart az aranyszabadság tízig. Tíz órakor mindenkinek a laktanyá­ban kell lennie, ha azt nem akarja, hogy megbüntessék, mert ez már nagyon kelle metlen. Itt nincs kaszárnyafogság, hanem a zsoldjubat vonják el. Először csak 1—2 koronát, ismétlődő engedetlenség esetén azonban már többet, úgy, hogy van olyan katona, aki alig kap valamit. A zsold nagy. 2 K 50 fillér egy napra. És persze ebből kell vásárolni a cigaret­tát is. Be akartam menni a Podjebrád-ka- szárnyába, miután ott lakik a legtöbb magyar fiú. Azonban rám kiállt sz őr. — Co chete? (Mit akarsz?) Megértettem vele, hogy a földieket akarom meglátogatni. — Neise. (Nem lehet.) Mit tehettem mást, megvártam a fog­lalkozási idő végét. Öt órakor aztán cso­portosan jöttek ki a katonák. Német és cseh-szó ütötte meg a fülemet. Végre két magyar fiú ötlött a szemembe. Megszólí­tottam őket. Jól esett nekik, hogy magyar­ral találkoznak és csak úgy ömlött belőlük a ezó. — Hát rosszul nem igen bánnak ve­lünk. Mégse érezzük jól magunkat. Idege­nek vagyunk. .. De nem lázadozunk, mert az Isten akaratában meg kell nyugodnunk. — Sző ami sző — mondja a másik — nagyon vágyakozunk haza. De hogyis­ne. Hiszen csak minden fél esztendőben kapunk 8 napi szabadságot. — Akkor nem is lehet bírni velünk! (És amikor ezt mondja a fiú, könny szökött a szemébe.) Olyan jő hazamenni, itt idegenek vesznek korül bennünket s ha valamelyi­künk megbetegszik, még panaszkodni sem lehet, mert nincsen, aki megértse a szavát. — Hogy mivel töltjük napjainkat? Dolgozunk és unatkozunk. Olvasni nem lehet, mert magyar újság nem jön be a kaszárnyába. Levelet is ritkán kapunk, felét sem kézbesítik annak, amit ide kül­denek. Ismeretséget nem kötünk,. mert hol vannak az itteni szlecsnák a mi Orzsieink- töl. Mi már csak hűek maradunk hozzá juk s falu csúfjára nem viszünk innen haza asszonyt! (Egy serciníés). Nem b iratkozunk senkivel. A csehek elhúzódnak tőlünk, a németek nyelvén nem tudunk. Tiszt egy sincs Prágában, aki magyarul beszél. Legalább is eltitkol­ja, ha tud így s még azt is, hogy valaha Magyarországon járt! Nem vásárolják az új tankönyveket. őO°/0-al drágultak az iskolai könyvek. — A tanúlók *kéz alatt» vásárolják meg könyveiket. — Üzlettelenség jellemzi a papír- és írószer kereskedéseket is. Eger, 1922. szeptember 2. Ismét beköszöntött az iskola-év. A diákkalendárium új éve szeptember else-' jével elmúlt. Apai intelmek, nagy bizako­dások, erősfogadások, új küzdések lapúl- nak a tarsolyokban. A gyerekek arcán ugyanaz a felhőt­len öröm, vagy a bizonytalanság érzete köszönti az iskola padjait, mint tavaly. A jövő nemzedékének nem lesz más dolga esek egy : tanúlni. Pedig esztendőről esztendőre változik * a helyzet. Most is változott, amennyiben ! drágább lett a vasút, drágább az ellátás, a kvártély, a könyv, az írószer. S evvel szemben, sajnos, laposabb a „züiők erszé­nye. Nincsen forgalom. Tavaly ilyenkor úgy megrohanták az üzleteket, hogy alig tudták a vevőt kiszolgálni, most alig téved be egy két könyvet vásároló szülő. A tankönyvek 25 %-kal dragúlíak szeptemberig. Szeptember 1-én a kiadók avval a kéréssel fordúltak a kultuszkor- mánylioz, hogy a könyvekhez még 30 %'os j felárat engedélyezzen. S ez üteg is történt, j Tehát a tankönyvek ára egyik évről a ! másikra 50 °/o-al emelkedett. S ez érezhető is. A tanúlők kéz alatt, ócska könyvet vásárolnak. Újat csak akkor vesznek, ha nem találnak használtat. Ma példáúl egy V-ik elemi iskolás könyv-felszerelése 246 koronába kerül. Békében 4 koronáért megvehetett minden könyvet. Égy ötödikes gimnazista vagy egy IV ikes polgäriäta könyvei 1000 — 1200 ko­ronába kerülnek. Ha egy középiskolás diák új könyve-- két akar beszerezni, 700—1500 koronát kell áldoznia. Főiskolások 4000 — 6000 koronát is fizetnek könyvekért, illetve fizetnének, mert a különböző segélyző-egyesületek, alapítványok, tankönyv-akciók a lehető­séghez képest segítségére sietnek a diák­ságnak. Majdnem teljes üzlettelenség jellemzi a papír és írószer-kereskedéseket is. A drágaság miatt tartózkodnak a vásárlás­tól. Közönséges irka 5—10 K, füzet (12 lapos) 16 K, 16 lapos 20 K. Gyakorlat-fü­zetek 36—55—126 K, rajztömbök 170—190 K, rajzfüzetek 10—20 K, szótár, diarium 20—28 K, rajztáblák 140 K, vonalzók 20— 40—42—45 K, palatáblák 80—110 K, kör­ző:« 250—800 K: színes írónők (fában) 50 —100 K dobozonként, pastellek 32—62 K, ceruzák 6—8—15 — 20 K egy Hartmuth 28 K Kohinoor 90 K, tollszárak 6 — 40 K, aluminium tollhegyek 3 K 50 f., tinta 40 — 50 K, Holló tus 45 K, gombfesték 8—22 i K. Egy kis diák írószerekkel, füzetekkel való felszerelése legalább is 600—800 ko rónába kerül — szerényen. S amikor a papa kifizeti a borsos i számlát, keserűen jegyzi meg, hogy az 6 j diák korában 700 koronáért egy esztendei teljes úri ellátást kapott, sőt még zseb pénzre is maradt belőle. Hogy fürdöznek a szovjet elvtárs-vezérek ? Eger, 1922. szeptember 2. A párisi «Matin» arról ad hírt, hogy a B l i tenger fürdőhelyein üdülő orosz bolseviki vezérek, köztük a népbiztosok is, állandó botrányos viselkedésükkel tel jasen elriasz ják ezeken a fürdőhelyeken nyár aki szokott közönséget, Valóságos orgiák t rendeznek a vakáción levő ezov- jetvazérek, minden ok nélkül lövöldöznek a strandon és az utcákon, éjnek idején az Internacionálét énekelve bejárják az utcákat s uíon-uífélen propaganda-beszó deket tartanak. ................... mi wzmmsK C áfolják a jugoszláv mozgósítást. Belgrad. A félhivatalos ügynökség jelenti. Meghatalmazást nyertünk azoknak a külföldi ügynökségek és lapok részéről terjesztett hírek megcáfolására, amelyek szerint az osztrák válsággal kapcsolatban katonai ellőkészületek és mozdulatok foly­nának. Azok a hirek teljesen alaptalanok, mert semmiféle indok nem forog fenn, ami a hasonló rendszabályokat szükségessé tenné. Valamennyi érdekelt egyetért ab­ban, hogy a sant-germaini szerződésben megteremtett területet és politikai állapotot tiszteletben tartani és oltalmazni kell. 1922. szeptember 3. Szóvá teszik a nemzetgyűlésen a szociál­demokraták magatartását. Budapest. A kormánypárti képviselők körében az az elhatározás fogamzott meg, hogy a szociáldemokraták magatartását a nemzetgyűlésen szóvá tegyék. E szán­dékot Bethlen miniszterelnök ellenzi, aki ma is a mellett van, hogy a lehetőség sze­rint tartőzkodui kell a parlamenti viszo­nyok elmérgesítésétől és nem helyesli, hogy a bécsi konferenciával kapcsolatos eseményeket a Ház elé vigyék. Tegnap este több kormánypárti kép­viselő szóba hozta e dolgot Be hlen mi­niszterelnöknek, aki azt válaszolta, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a hétfői pártértekezlet foglalkozzék a szocialisták­kal, azonban feleslegesnek és távolabbi hatásában károsnak tartaná, ha ezt a dol­got a kormánypárt részéről a nemzetgyű­lésen szóvá tennék. Azt mondta Bethlen miniszterelnök, hogy a páríáríekezleten módjában lesz oly nyilatkozatot tenni, a mely meg fogja nyugtatni a kormány­pártot. _________ F öloszlatják a főváros tömeg tanyáit. Budapest. (Virradat.) A rendőrfőka­pitány, a megdöbbentő razziák jelentései nyomán, elhatározta, hogy most már vég­kép feloszlatja a főváros tömegtanyáit, amelyek erkölcsileg és közegészségügyi­leg is egyaránt veszedelmesek és a haj­léktalanok részére a kaszárnyákban kér elhelyezést. E célból megkeresi a honvé­delmi minisztert, hogy jelölje ki azokat a kaszárnyákat, illetve kaszárnya-részeket, ahol minden különösebb áldozat nélkül lehetséges a hajléktalanok egyrészét el­helyezni. - ______ m egszigorítják a Ház-szabályokat. Budapest. Mint jól informáit helyről értesülünk, ma már a parlament minden padsora tisztában van azzal, hogy a mai házszabályok nem felelnek meg annak a célnak, melyet hivatva lennének szol­gálni. Már régebben felmerült a házsza­bályok revíziójának gondolata, vagy pedig a Tisza féle házszabályokhoz való vissza térés eszméje; hogy azonban mikor fog ennek az ideje elérkezni ős mikor terjesz­tik az erre vonatkozó javaslatot a Ház elé az még egyelőre nincs eldöntve, de máris kétségtelenül megállapítható, hogy elvileg épen a szociáldemokraták és a li­berálisok nagy készülődései következté­ben, a házszabályok szigorítása mellett foglal állást a parlament nagy többsége. rsatsa s&saiSBisaca kis hírek a nagyvilágból. Külföld: A Times szerint Középeurő- pa' stabilizálásának főtényezője a kisan- íant! — Lengyelország külső politikája változatlan. — Optimizmus uralkodik a jóvátétel! kérdésben úgy Berlinben, mint Páriában. — Fiúméban is érezhető a gaz­dasági válság. — A paleeztinai arabok Sichenben gyűlést tartottak. — A kisan taxit katolikus pártjai külön akcióba fog­nak. — A Horek féle cseh textilgyár 2000 munkást elbocsátott. — A német morató­rium kérdéséi kompromisszummal oldották meg. — Jugoszlávia új középeurópai ko­alíciótól tart. — Népszavazás lesz Ameri­kában az alkohoitilalom eltörlésére. Magyarország: Ellentétek merültek föl Rassayék ős a demokraták között. — Em­berszámba se veszik a felvidéki magyar képviselőket. — Egyetemi hallgatók kül­döttsége járt a kormányzónál. — Pozsony­ban csak a magyar és német iskolákat lá- togatják. — Rablóvilág van Újvidék kör­nyékén. — 2 napos lovagloverseny lesz Balaíonföidvárost. — A katonai ellenőrző bizottság budapesti irodája feloszlik. — 12 ezer lakásper van folyamatban. — 17 bankcég főnöke ellen eljárás indult tiltott davizaügyletek miatt. — Elbocsájtják a Felvidéken a magyar közjegyzőket. — Ezerholdon felül csak természetben fogad­ják 8l a vagyonváltságot.

Next

/
Thumbnails
Contents