Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-08-31 / 197. szám

Ära 5 korona

Eger, 1922. augusztus 31. csütörtök XXXIX. évf. 197. sz

Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 350 K. — Egg hóra 120 K,

Msssaitrossjí'íísasowBa «

POLITIKAI NAPILAP.

FeJsiös «rarkeaatő I 8RSZN BY IMRE,

j£E?-S

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefon szám 11.

íeKíXPBaiBSWt^mssaan^sssúessga^aa^sB^SMmíaBasBaiiaaBst'ia

Az ország éléskamrája Szabolcs.

Rakamaz kaszálói. — Nyíregyháza felé gazdag dohány- és kukorica táblák kápráztatják a szemet. — Beszélgetés a szabolcsi termésről. — Szabolcs hamar kiheveri a

román megszállás és a kommunizmus átkát.

Megszólítok néhány gazdát. Kérdem, milyen volt a termés ?

— Meglehetős. Volt búza, rozs, árpa, zab, takarmány, rőzsakrumpli. Ennél job’ bat sohasem kivánok. Megsegített az Isten. Úgy halljuk, arra túl a Tiszán szomorú a látvány. Nincs eső, nem lshet szántani; nincs legelő és kicsi volt a termés. De ahogy megáldott minket az Isten, bár falunk nagy része leégett és sok ház meg most is romokban hever, új harangokat szerzünk a toronyba. Meg is indult a gyűjtés. Megfogadtuk a plébános úr szavát. Bíró komám 3 mázsa, a bíró sógornője, nászasszonyai mind 3—3 mázsa búzát a- jánlottak fel, így megy ez tovább. Kikerül ebből a gyűjtésből a harang, sőt még az elrabolt úrmutató is.

Szabolcs tehát hamar kiheveri a kommunizmust és a román megszállás átkát. Ma hazánk éléskamrája. Szorgalmas nép lakja, mely nem veti meg a munkát, kapát, kaszát.

Az őszi vetés alá másodszor szántják a földet a gazdák. Kövér ökrök vonnak mély barázdákat — és a nyirkos föld omlósán fordul ki. Nyomában megy a fogas, hogy jő porhanyős legyen a harmadik munka.

Szabolcsra boldog esztendők virradtak. Gazdag földje, mint hatalmas kert I terül el s jámbor népe hálásan néz az I égre, amelyből annyi áldás szállott reá.

Kéregető apácák érkeznek a faluba, i Minden ajtó nyitva előttük. Dús alamizsnával térnek haza a jámbor lelkek és az adakozó szívekre balzsamként hat lágy, szelíd hangjuk: Isten fizesse meg.

A szabolcsi földvárban pedig szent László szelleme áll őrt. Felénk int, erre nyugatra, majd délre és a két más égtáj felé: Előre! Előre, álmodozó, töprengő magyarok!

Dr. Cs. L.

Ma végződött a tűzoltó-tanfolyam.

— Huszonhármán kaptak látogatási bizonyítványt. —

Eger, 1922. augusztus 31.

Tartós szárazság nyomasztó súlya nehezedik a környékünkre. Kiszáradt, kopár legelők, töretlen tarlók, kiapadt patakok, rőt avar, bőgő, éhes csordák, az utak felszálló porfeliege szomorú bizonyítékai a kietlen aszálynak.

— Nem lesz krumpli, bab, kukorica, — szólít meg egy szegény özvegy; — még annyi se lesz, amennyit elültettünk, pedig krump li, bab nélkül nem lehet el a szegény. Habart bab, sült krumpli kielégíti a legutolsó ember fiát is. És most az ee lesz. Nem adott az Isten!

— Nem adott az Isten, mondom a búslakodó özvegynek. — Isten adhat és vehet.

Ez a mindennapos beszéd tárgya az Alföld falvaiban. Utam Szabolcsba vitt. Átlépve a Tiszát, szebb-szebb kilátás tárult elém. Rakamaz kaszálóin a szénabog- lyák százai sűrű sorban, mintha a földből nőttek volna ki, vagy magasabb hatalom rakta volna le szép sorba. A vasúti álló máson szekér szekér mellett, terhelve rózsa krumplival. Derűit arcú emberek szór goskodnak a vaggonok körül, hull a nyitott kocsikba az alföldi nép szívé-vágya: a finom, omlós rőzsakrumpli.

A vonat tovább iramodik Nyíregyháza felé. Jobbról-balrói dohánytáblák, kukoricaföldek kápráztatják a szemet. Imitt-amott néhány száradó krumpiitő, mit csak gyakorlott szem V9«z észre.

— Az őszi szeszkrumpli betegségei rontják a hozamot. E bőtermő krumpliban a gyűrűs, a fodros betegség éa a peronosz- póra léptek föl, —mondotta Rappensber- gor jőszágkormanyző. E bajok már a múlt évben is megvoltak. Leküzdésükre Németországból akartunk hozatni új vetőmagot, ámde vámzárlat miatt kivihetetlen volt e törekvésünk. A jövő évben felhagyunk a Voltmann krumplival és Krűger burgonyát ültetünk. Ebben az évben a rózsaburgonya vált be, a májusi és júniusi kiadós esőzés folytán; az őszi krumpli hozama mögötte mariad a rózsának.

Kukoricánk esőt vár. Magas helyen levő tengeri szára szárad, ellenben a mélyebb talajon bírja még a nap hevét. Érdekelt a káposzta, a cukorrépa. A Dos- sewffy-hitbizomány egyik tanyáján meglepő szép káposztát, cukorrépát láttam. Mig vidékünkön a káposzta alsó levelei le száradtak, Szabolcsban szépen borul a téli káposzta, hatalmas fejek terpeszkednek a kövér talajon.

Eger, 1922. augusztus 30.

Az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegyesület által rendezett tűzoltó kiképző tanfolyam, amely augusztus elsején kezdődött, ma délután ért véget.

A tanfolyamnak 23 hallgatója volt, akik lelkes odaadással fáradoztak azon, hogy a •■Közjóért — becsületből» jelszavű, tiszteletreméltó gárdának minél szakkép- zettebb katonái s majdan tisztjei lehessenek.

Követésre méltó példa gyanánt ideiktatjuk a hallgatók névsorát a következőkben: Alföldi Gergely, Bacsó Gyula, Berkes Ignác, Doáky Ferenc, Farkas Mihály, Gerzovits József, Inancsik Jenő, Ipacs József, Karikás József dr., Libiczey József, Máesay József, Molnár Ferenc, Prokop Ágoston, Ruzsin Béla, Ruzsin Ferenc, Szabó Aladár, Székely Béla, Tankó József, Taray József, Wagner József, Wagner Z. Lajos, Wurm Ferenc és Zachetti Ferenc.

Még inkább hála illeti azonban azokat, akik a tanítás fáradságos munkáját végezték az egész hónapon át. Dallos Iván dr. parancsnok (a tűzoltóság szervezése), Glósz Kálmán dr. (megelőző tűzrendészet), Heringh Imre (a fecskendő, tartozékai és működési zavarai), Karikás József dr. (mentés, a mentés technikája) az elméleti előadásokat tartották a hallgatóság állandó figyelme mellett. A gya- j

korlati kiképzés fáradságos munkájában Alföldi Bála dr. és Magyar László, legkivált pedig Mlinkó István serénykedtek.

A közös munka meg is teremtette a maga nemes gyümölcsét, mint arról a mai tanfolyam-záró ünnepen meggyőződhettek a jelenvolt érdeklődők.

Ott láttuk a Hevesmegyei Tűzoltószövetség részéről:

Isaák Gyula alispánt, a várra. Tűzoltó Szövetség elnökét, Glósz Kálmán dr. ügyv. elnököt, Breznay Imre vm. tb. tűz- rend. felügyelőt, Mlinkó István vm. tűz- rend. felügyelőt, Hevesi Gusztáv főtitkárt, továbbá Hammel Árpád szabadokt. titkárt, az egri Tűzoltó Egyesület vezetőségének több tagját s más érdeklődőket.

Pontosan 4 órakor fújtak sorakozót s először iskolaszerelést, majd azután gyors szerelést vezényelt egyik tanfolyam- hallgató, Ruzsin Ferenc. Mind a két szerelés (az egyik kerekes tömlő-motólával, 4 szívó és 4 nyomó tömlővel) úgy a kivitel pontossága, hibátlan volta, mint gyorsasága által kiérdemelte a hozzáértők méltó elismerését.

Ezután egy kidolgozott taktikai támadást oldottak meg Zachetti Ferenc ve zetésével. Az est követő megbeszélés megállapította, hogy a feladat megoldása úgy általánosságban, mint részleteit tekintve hibátlan volt.

Az ismételt sorakozó után Isaák Gyu*