Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-30 / 196. szám
Ära 5 korona Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negged évre 350 K. — Egy bóra 120 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelő* «serkesatő: BREZNÄY IMIÉ. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A nyomor enyhítése. Bethlen István gróf miniszterelnök felhívása a magyar társadalomhoz. Eger, 1922. augusztus 29. Az a mozgalom, melyet az ország kormányzója kezdeményezett, szinte teljes sikerűnek Ígérkezik Az eddigi jelek legalább arra mutatnak. Most az ország miniszterelnöke szólt a nemzethez, melynek jó szivéhez és józan belátásához fö lebbez a következő felhívással: — A kormányzó úr őfőméltóságának a nyomor enyhítésére felhívó nemes és bölcs szózata már is megmozdította a társadalom szívét. Legmagasabb helyek bőkezű példaadásának nyomán az adakozás széles körökben indáit meg. Addig is, amíg a gyűjtés országos megszervezése megtörténik, — aminek részleteiről a közönséget legközelebb a legteljesebb nyilvánossággal fogjuk értesíteni — arra kérem az adakozókat, hogy adományaikat a magyar királyi belügyminiszter úrhoz, vidéken a főispánhoz kell eljuttatni. Ebben az adakozásban mindenkinek részt kell vennie, aki legelemibb megélhetésében maga segítségre nem szorul, fényűzési, kényelmi kiadásainak, sőt megszokott életmódjának némi megszorításával is, mert ennek a mozgalomnak sikeréhez a magyar társadalom becsülete van kőivé. Fejtse ki a magyar társadalom adományaival, ingyenes közreműködésével’ odaadó cselekvésével most is azt az áldozatkészséget, melyet a háborús segélyezésben olyan dicséretreméltó módon nyilvánított meg. Gondolja meg, hogy a tömegek eny- hítetlen Ínsége nem rejt kisebb veszedelmeket magában a társadalomra, a nemzetre, a hazára, mint a háború rémségei. Elhárításukra nemcsak az emberbaráti érzés, nemcsak a hazafias együvétartozás követeli meg a legmesszebbmenő áldozatokat, hanem mindazoknak legközvetlenebb személyes és vagyoni érdeke, akiknek van vesztenivalójuk. Az államhatalom minden súlyával sem tarthatja fenn a rendet és békét, ha nem segítik a társadalomnak azok a tagjai, akik rideg önzésükkel a felforgatás veszélyét önmaguk idéznék fejükre. Rendületlen hittel a magyar társadalom jó szive és értelmes belátása iránt hiszem, hogy a nyomor enyhítésének társadalmi és nemzeti jelentőségéhez mért áldozókészséggel fogjuk a nemzetmentés ezirányű munkájából is méltó részünket kivenni. Budapest, 1922. augusztus. Bethlen István gróf, magyar királyi miniszterelnök. Mit taníttatnak a magyar gyermekkel a felvidéki iskolákban? » Eger, 1922. augusztus 29. Egy kávébarna táblájú, 48 oldalas füzet van előttem: *A cseh szlovák köztársaság honismertetése, földrajz és történelem». Egy, a Felvidékről látogatóba jött kisleány, hozta magával s annak egri rokona adta be hozzánk, hogy nézzük meg, mit taníttatnak a csehek *a kisebbségi jogokat a legteljesebb mértékben élvező» magyarok gyermekeivel. A jeles könyvet, amelynél primitívebbet, ocsmányabbat, hazugabbat eddig nem ismer az egyetemes bibliográfia, Kiima Szaniszló «követte el». 1919-ben hagyta jóvá a cseh iskolaügyi és népművelődési minisztérium. Magyarra fordították I. L. és P. K. E betűk alatt rejtőző, — valószínűen magyar tanférfiak — politikából nem merték ráírni a nevüket, vagy nagyon szégyeltók a fordítói megtiszteltetést. A híres iskolai könyv első része a eseh-szlovák köztársaság földrajzát foglalja magában. Az oktatás kiindúló pontja Prága. Onnan utaztatva tanítja a magyar gyermeket. Telis-tele van cseh6bbnél-cse- hebb helységnévvel s bizony elképzelhetjük a szerencsétlen elemi iskolás magyar gyerekek kínszenvedéséi, mikor ezt a — nekik minden tekintetben idegen — tankönyvet tanulják. Sluknov, Cheb, Vyssi-Bród, Frydlandt, Brumov, Nova Bisztrica, Jizerska, Sznes- ka Cesky Les... Te szegény magyar gyermek, hogy nem törik ki a kis nyelved, amikor magolod ezeket a lehetetlen szavakat ?! Hogy mennyire tele van névvel, annak jellemzéséül elég fölemlíteni azt, hogy az egyik oldalon nem kevesebb, mint 90 ilyen helység-, hegy-, folyó- stb. nevet találhatunk. Szlovenszkő földrajzát nem egészen nyolc oldalon tárgyalja Kiima Szaniszló. Feltűnő érdekességek e részben, hogy a Gerlachfalvi csúcsot Süt Legío- narovnak nevezi. Dicsőíti Bratiszlavát, a fővárost, ahol az 1828—1844. években élénk nemzeti élet volt a cseh szlovák nyelv és irodalom tanárának, Stur Lajosnak buzgalmából. Nyitrát mint Szvatopluk fejedelem és Methőd püspök egykori székhelyét említi. Beszél még Pribin fejedelemről, aki ott építtette az első keresztény szlovák templomot. A szakolczai gimnáziumot Massaryk elnökről nevezték el. Az 1627-diki cseh-szlovák gyűlést említi még itt, amelyről bizonyosan nagyon sokat tudnak a magyar gyermekek. Érsekújvárt mint Bernolák Antal lelkőszi működési helyét említi, ki a szlovák irodalmi nyelv megalapítója volt. Kmet András ismert szlovák botanikus és archaeológus, 30 évig működött Prencsovban, a Sziínya-hegy alatt, amelyről azt mondja a rege, hogy benne elátkozott huszárok vannak, akik előjönnek, ha a szlovákoknak a legrosz- szabb soruk lesz. (Talán a cseh szlovák légionáriusok, akik a szlovák szabadságot kivívták, azok a hős Szitnya hegy lovagjai.) Liptószentmiklós arról nevezetes, hogy ott akasztották föl Jánosikot. Ott volt 1848- ban a szlovák nemzetgyűlés, amelyen a szlovákok előterjesztették kívánságaikat. Abban az időben működött ott Hodzsa Milán. Beszterczebányán ólt a híres költő, Bottő János, aki Jánosik tetteit énekelte meg. Horna Leliotán élt Ohalupka Samu költő. C'/iyüsnéízlelkészkedett Tomasik Samu költő, a «Hej Slováci!» költője. A könyv szerint Szlovenszkő lakosainak száma 3 millió. Ebből két milliónál több a szlovák, a többi német, magyar és rutén. A rutének száma 500 ezer. Tehát a magyar és német lakosság össze sen 500 ezer (? ?) lenne. Körülbelül ezek a földrajzi rósz nevezetességei. A történelmi rész már bővebb. Itt már többet lehetett hazudni. A legrégibb korral kezdődik s szól a Nagy-Morva Birodalomról, Cyrill és Me- thődról. A magyarok honfoglalásáról alig mond valamit, majd kijelenti, hogy Szent István Szlovenszkón egyetlen kolostort, vagy templomot sem alapított, mert Szlo- venszkót 1031-ben (!!?) csatolták Magyar- országhoz. Az Árpádok alatt az aranybulla volt Szlovenszkőra nézve a legáldatlanabb törvény. A nemesek alkották a politikai magyar nemzetet, pedig latin nyelven bőszéi tek .és elnyomták a népet. A szlovenszkói várakban a magyarok idejében csak egyetlen hely volt, a börtön. Ily igazságtalan különbségek voltak akkor, ma pedig itt «mindenki egyenlő jogú». A tatárjárás tönkretette Szlovensz- kót, de Yencall cseh király szétverte (??) őket és visszakergette (??) Oroszországba.
